1724 talált cikk a szervezet kifejezésre

Kérdés: Központi költségvetési szerv 2007 januárjában személygépkocsit szeretne vásárolni. Jelenleg 2 darab OPEL ASTRA gépjárművünk van (1998-as központosított közbeszerzés keretében vásároltuk, 500 000 km-t futottak, minden gond nélkül), ezért az OPEL típushoz ragaszkodnánk. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) honlapján az OPEL Combo Tour jelenleg mint lejárt szerződés szerepel. Telefonos információ alapján (KSZF) ezt a szerződést meghosszabbították, lehet vásárolni. A szerződést kötő fél erről nem tud, ezt a szériát már nem gyártják, ilyen típus nincs már Magyarországon. Kérdésünk az, hogy a költségvetési szerv hogyan tartsa be a vonatkozó rendelet módosításának 7. §-ában szereplő változást, ha maga a KSZF sem tudja, hogy van-e érvényes szerződés vagy nincs egy adott termékre? Rossz a honlapjuk, nem követhető, tehát mikor és mit szerezhet be saját hatáskörben a központi költségvetési szerv?

Kérdés: Közszolgáltatói ajánlatkérő helyett lefolytathat-e közbeszerzési eljárást az ő anyavállalata, aki egyébként nem minősül a Kbt. szerint ajánlatkérőnek?

Kérdés: Amennyiben önként alkalmazza valamely cég a Kbt.-t, akkor mely eljárásrend szabályait kell alkalmaznia, azaz választhat-e az általános alanykénti vagy a különös alanykénti törvényalkalmazás között?

Kérdés: A dokumentáció részét képező szerződéstervezet egyes pontjai ellentétesek a kiírással, emellett a tervezet félreérthető rendelkezéseket is tartalmaz. Lehetőség van-e kérdést intézni az ajánlatkérőhöz a szerződéstervezettel kapcsolatban?

Kérdés: Kérjük tisztelettel, határozzák meg, hogy egy tanulmányterv készítője indulhat-e a tanulmányterv tárgyában, az építési terv elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárásban, vagy a Kbt. 10. §-a értelmében összeférhetetlen?

Kérdés: Ha egy szervezet el szeretné adni követelésállományát (átadott követelések kezelésére, behajtására), milyen tárgyú (árubeszerzés vagy szolgáltatás) lesz az adott beszerzés?

Kérdés: A Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek rendelkeznie kell arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e vagy sem. A Kbt. 83. §-ának (2) bekezdése rendelkezik – amennyiben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított – a hiánypótlás feltételeiről, illetve a "hiánypótolható" dokumentumokról. A Kbt. 83. §-ának (7) bekezdése viszont akként szól, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlás során – egyebek mellett – a 66. § (2) bekezdés vagy a 67. § (4) bekezdés szerinti "más szervezet" megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki ajánlatát. Fentiek alapján helyes-e az a jogértelmezés, miszerint a "más szervezet"-tel kapcsolatosan hiánypótlás nem rendelhető el, az ajánlattevő azokat nem pótolhatja még teljes körű hiánypótlás esetén sem?

Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében lehetőség van külső erőforrások bevonására. A bevonandó erőforrástól azonban csak kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot kér. Ez azt jelenti, hogy nem kell igazolni az erőforrás gazdasági, illetve műszaki megfelelőségét?

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?

Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?