Üvegkapu használatának kötelezettsége

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést, amelynek az értéke nem érte el a nettó 700 millió Ft-ot. Az ajánlatkérő pótmunkát rendelt el, amelynek értéke miatt a szerződés értéke már meghaladja a nettó 700 millió Ft-ot. Kötelesek vagyunk az Üvegkaput használni a továbbiakban?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet szerint az Üvegkapu alkalmazásának kötelezettségét a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Ajánlat visszavonása ajánlati kötöttségi időszakban

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha már beállt az ajánlati kötöttség, és mi mégis vissza szeretnénk vonni az ajánlatot, amikor az ajánlatkérő már értékel, de még nincs döntés?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő ebben a helyzetben még nem okoz az ajánlatkérőnek közvetlenül kárt, hiszen még nincs döntés, azaz van lehetőség arra, hogy az összegezésben mást jelöljön meg az ajánlatkérő. Az értékelés során történő visszalépés folyamata az EKR-ben ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Korai szerződéskötés

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő korábban köti meg a szerződést, és közben jogorvoslati eljárás indult, mindenképp érvénytelenséget állapít meg a Közbeszerzési Döntőbizottság?
Részlet a válaszából: […] A szerződés megkötésére a jogorvoslatra rendelkezésre álló időszak alatt nincs lehetőség, csak abban az esetben, amennyiben a Kbt. eleve nem határoz meg moratóriumi időszakot. Ha az ajánlatkérő elszámolja magát, nem számít jogorvoslatra, vagy bármely más rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Feltételes közbeszerzés keretmegállapodásban

Kérdés: A Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján: "Feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatásiszerződés-módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be vagy fog benyújtani – függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére –, és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja." Ennek alapján helyesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben egy pályázati felhívás megjelenéséhez köti a közbeszerzési eljárás eredményességét, és ha az nem jelenik meg az eljárás összegzésének megjelenéséig, megköti a szerződést, és a szerződés hatálybalépését köti a pályázati felhívás megjelenéséhez? Amennyiben igen, jól értjük-e, hogy ilyen jellegű szerződést hatályba léptető feltétellel nem folytatható le verseny-újranyitásos eljárás a KH állásfoglalása alapján?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a Kbt. keretmegállapodásra vonatkozó szabályai általános értelemben hivatkoznak a 105. §-ban hivatkozott eljárási cselekményekre. Ez a szakasz nem sorolja fel teljeskörűen az alkalmazandó eljárási cselekményeket, nem tartalmazza például az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Sikerdíjas szerződés keretmegállapodás esetében

Kérdés: Véleményük szerint központi beszerzővel megkötött keretmegállapodás vonatkozásában van-e lehetőség arra, hogy egy forrás megrendelő általi elnyeréséhez kötötten beálló fizetési kötelezettséggel, tulajdonképpen sikerdíjas szerződés megkötésére irányuló verseny-újranyitásos eljárást folytasson le az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A megoldás valójában a feltételes szerződés keretében valósítható meg, a sikerdíjas megoldás véleményünk szerint megfogalmazásában eltérő, ugyanakkor jogértelmezési szempontból azonos, amennyiben egy olyan keretmegállapodás alapján kíván az ajánlatkérő eljárni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Keretmegállapodás a keretmegállapodásban

Kérdés: Véleményük szerint központi beszerző szervezettel megkötött keretmegállapodás vonatkozásában lehetséges-e olyan, keretszerződés megkötésére irányuló verseny-újranyitásos eljárást lefolytatni, illetve a keretszerződést megkötni, amely önmagában nem feltételes, azaz hatályba lép, de lehívásai eseményvezérelten aktiválódnak/hatályosulnak, és akár jogszerűen megtörténhet, hogy a keretszerződésben nem történik lehívás a megrendelő részéről?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra az esetre utal, amikor a keretmegállapodás keretében keretszerződést köt az ajánlatkérő, ami valójában nem kötelező érvényű, hiszen az ajánlatkérő igény szerint hívhatna le. Sajnálatos módon ezt a véleményünk szerint teljesen jogszerűtlen modellt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Kimentés szerződés megkötése alól

Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében a közbeszerzési eljárással kapcsolatos nyilatkozattétel zajlik az EKR-ben az alábbiak szerint:"41. § (1) bekezdése: Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, e törvényben vagy végrehajtási rendeletében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Alvállalkozók bejelentésére vonatkozó szabályozás módosításának hatálya

Kérdés: A Kbt. alvállalkozók bejelentésére vonatkozó új szabályai szerint különböző időpontokban lényegesen több adatot kell megadni az ajánlatkérő részére a korábbiakhoz képest. Ezt a módosított szabályozást a folyamatban lévő szerződésekre is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (továbbiakban: Eufetv.) 81-92. §-ai tartalmazzák a közbeszerzési törvényt módosító rendelkezéseket, amelyek többek között az összeférhetetlenséggel, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Eljárás eredménytelenné nyilvánítása fedezethiány miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő a legjobb ár-érték arányértékelési szempontot alkalmazta. Az összességében legkedvezőbb ajánlat meghaladja a rendelkezésre álló fedezet összegét, azonban a 2. helyezett ajánlati ára fedezeten belül van. Az ajánlatkérő ebben az esetben megteheti, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárás eredménytelenségéről döntsön, vagy a 2. helyezett ajánlatát figyelembe kell vennie, amennyiben az érvényes?
Részlet a válaszából: […] Rendkívül jó a kérdés, hiszen az eredménytelenségi ok nem áll fenn a második helyezettel szemben. Azonban a fedezet rendelkezésre állásával kapcsolatos eredménytelenségi ok alkalmazása nem kötelező erejű, erről az ajánlatkérő dönt. Amennyiben az első helyezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Meghatalmazotti minőség megfelelősége szerződés aláírásához

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződést az ajánlattevő képviseletében eljárva aláírhat-e cégjegyzésre jogosult által meghatalmazott olyan személy, aki a cégjegyzék szerint cégjegyzési joggal nem rendelkezik, és az ajánlattevő a gazdasági szereplőkre vonatkozó nyilatkozatában (EEKD) sem tüntette fel?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződés aláírása független a közbeszerzési eljárásban meghatalmazott képviselők azonosításától. A meghatalmazás jellemzően arra utal, hogy a meghatalmazott az eljárásban a cégjegyzésre jogosult helyett és nevében eljár. Ez azonban nem vonatkozik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
1
4
5
6
55