10 százalék alatti alvállalkozó és "harmadik személy" fogalmának azonossága

Kérdés: A 10 százalék alatti alvállalkozó és a "harmadik személy" fogalom azonos kört takar – véleményünk szerint. Mit értünk e fogalmakon?
Részlet a válaszából: […] A 10 százalékot meg nem haladó mértékben igénybe vennikívánt alvállalkozóval, azaz az ún. harmadik személlyel kapcsolatban azajánlatkérő csak olyan információt kaphat, hogy a közbeszerzés tárgyának melyrésze tekintetében kíván ilyen típusú szereplőt foglalkoztatni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Mintapéldány bekérése közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Feltételezzük, hogy ha az ajánlattevő szeretne mintapéldányt az ajánlathoz bekérni, akkor ezt kétféleképpen írhatja elő: előírhatja alkalmassági feltételként, és előírhatja az egyéb információk között, ahol ez lehet egy érvénytelenségi ok. Problémám az, hogy tegyük fel, ezek burkolóanyagok, hogyha az alkalmassági feltételek között írom elő, akkor elvileg más a következménye a hiánypótlás szempontjából, mintha mondjuk érvénytelenségi vagy érvényességi okként az egyéb információk között. Erre tudnának valami tanácsot adni?
Részlet a válaszából: […] A felvetett kérdés – véleményünk szerint – a Kbt. egyikneuralgikus pontja. A mintapéldány bekérése ugyanis a Kbt. 67. § (1)bekezdésének d) pontja szerint, árubeszerzés esetén műszaki-szakmaialkalmassági kritériumként határozható meg. Ugyanakkor a beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Ajánlat "egyéb módon meg nem felelése" a gyakorlatban

Kérdés: Tudnának ismertetni a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti érvénytelenségi okkal kapcsolatos néhány gyakorlati tapasztalatot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerintiérvénytelenség azt jelenti, hogy az ajánlat "egyéb módon nem felel meg azajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokbanmeghatározott feltételeknek". Az f) pont szerint érvénytelenséget csak akkorlehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Szerződésteljesítéssel kapcsolatos közzétételi kötelezettség meghívásos eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás szerződés teljesítését/módosítását kell-e hirdetményben közzétenni (hirdetmény közzététele nélkül induló, meghívásos eljárásnál)?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt.Negyedik része (43. cím-45. cím alatt) tartalmazza. A törvény 299. §-ábantalálhatók meg az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó eljárásiszabályok. A rendelkezések szerint az egyszerű eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Közbeszerzési eljárásba bevont erőforrással kapcsolatos igazolási kötelezettség gyakorlati szempontjai

Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében lehetőség van külső erőforrások bevonására. A bevonandó erőforrástól azonban csak kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot kér. Ez azt jelenti, hogy nem kell igazolni az erőforrás gazdasági, illetve műszaki megfelelőségét?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsa módosított tájékoztatója aközbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 63. §-ában hivatkozottigazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról amagyarországi letelepedésű ajánlattevők és alvállalkozók vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Munkaügyi bejelentések ajánlatkérő általi ellenőrizhetősége

Kérdés: Van-e joga az ajánlatkérőnek arra, hogy megkövetelje, és később ellenőrizze is, vajon az ajánlattevő bejelentette-e a dolgozóit?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a szerződés teljesítésével csak az erről közzétetthirdetmény erejéig foglalkozik. A közbeszerzés során kötött szerződés tervezeténekelkészítésekor az ellenőrzésre különösen figyelemmel kell lennie azajánlatkérőnek, amennyiben el kívánja kerülni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
Kapcsolódó címkék:    

Alkalmassági feltételek Kbt.-ben meghatározottnál szigorúbb megállapításának vizsgálata

Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott bekezdés a minősített ajánlattevői rendszerrevonatkozik, nevezetesen arra, hogy a minősített ajánlattevőnek szintén különkell igazolnia a szerződés teljesítésére való alkalmasságát akkor, ha azajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban, illetőleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésbontás alapját képező jogszabály

Kérdés: Szolgáltatási pályázatban megadták a közreműködők nevét, de a későbbiek során ezek helyett másokat foglalkoztattak (szakmai igazolások is kellettek). Csak a Ptk. alapján van lehetőség szerződésbontásra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a szerződés teljesítésével csak az erről közzétetthirdetmény erejéig foglalkozik. A szerződésbontás, azaz nem szerződésszerűteljesítés (szerződésszegés) nem ebbe a szabályozási körbe tartozik – etekintetben valóban a Ptk. irányadó. [A kérdés kapcsán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozó és támogató szervezet megkülönböztetése "szakember-szolgáltatás" esetén

Kérdés: Mi a lényegi különbség a 10 százalék fölötti alvállalkozó és a támogató szervezet között például akkor, ha a szakembereket "szolgáltatja" a támogató szervezet?
Részlet a válaszából: […] Ebben a vonatkozásban – paradox módon – az ajánlatkérő dönt.Sajnálatos, hogy egy nyilatkozat is elegendő a külső erőforrás részéről, míg a10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó adatközlésikötelezettsége az ajánlattevő adatközlési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat megváltoztathatósága hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás esetén amennyiben az "eredeti" ajánlatban X. Y.-t mint szakembert jelölöm meg, azonban ő például nem szerepel a nyilvántartásban, vagy a nyelvismerete hiányzik, és hiánypótlást követően Z.-t nevezem meg, aki a felhívásban előírt követelménynek megfelel, köteles-e elfogadni az ajánlatkérő a "megjelölt szakembert", vagy a hiánypótlást az ajánlat megváltoztatásának tekintheti, és – esetleg – az ajánlatot érvénytelenné nyilváníthatja?
Részlet a válaszából: […] Igen, a meglátás helyes, valóban nincs lehetőség azeredetileg megnevezett ajánlattevő cseréjére. Az ajánlattevőre vonatkozóan azajánlatkérő nem kérhet egyebet, mint hiánypótlást. Ez azonban nemeredményezheti az ajánlat módosítását, ahogyan azt a közbeszerzési törvény 83...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:    
1
101
102
103
121