Igazolás "más" szervezet bevonása esetén egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) bekezdése és 67. §-ának (4) bekezdése szerinti "más" szervezet a 60. § (1) bekezdése hatálya alá nem tartozásának igazolásával kapcsolatban felmerült gyakorlati problémára kérem válaszukat. A Kbt. negyedik része szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban a Kbt. 299. §-ának (5) bekezdése alapján a 66. § és a 67. § is megfelelően alkalmazandó, azaz más szervezet erőforrásaira az ajánlattevő támaszkodhat. A kizáró okok fenn nem állása igazolása tekintetében azonban a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése alapján és az erre vonatkozóan kiadott valamennyi közbeszerzési tanácsi állásfoglalás szerint az ajánlattevőnek elegendő nyilatkoznia a kizáró okok fenn nem állásáról. Ezzel szemben viszont a "más" szervezetnek a Kbt. 60. § (1) bekezdése hatálya alá nem tartozásról saját magának kell nyilatkozni, mégpedig a törvény 63. §-ának (6) bekezdése alapján. Tekintettel arra, hogy a Kbt. negyedik része nem tartalmaz közvetlen hivatkozást e szakaszra, kérdésem az, hogy ilyen szervezet bevonása esetén az alvállalkozónak kell-e nyilatkoznia a más szervezet vonatkozásában (helyette), és alkalmazandó-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése, vagy az alvállalkozó nem nyilatkozhat, ekkor viszont nincs szabályozva az igazolás módja, vagy netán a negyedik részben nem hivatkozott, Kbt. 63. §-ának (6) bekezdését kell alkalmazni mégiscsak, mint főszabályt?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdés érdekes. Tekintettel a külső erőforrássajátos helyzetére és az ezzel kapcsolatos sokkal szigorúbb szabályozásra -Kbt. 63. §-ának (6) bekezdése –, ez a főszabály fenntartására irányul ebben azesetben is. Mivel külső erőforrás bevonására egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Árváltoztatás jogát fenntartó nyilatkozat visszavonásának jogszerűsége

Kérdés: Az ajánlattevő nyilatkozatában vállalja a szerződés teljesítését [Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése]. E nyilatkozat mellett becsatol egy olyan nyilatkozatot is, miszerint az ajánlatban szereplő ár csak tájékoztató jellegű, és később változhat bizonyos esetekben. A Kbt.-be ütközik-e, ha utóbb az ajánlattevő az ajánlatkérő által kért felvilágosítás keretében visszavonja ez utóbbi nyilatkozatát?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint igen, mégpedig azért, mert sérti aKbt.-nek a már hivatkozott 70. §-át, továbbá a nyilatkozat visszavonása sérti aKbt.-nek az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezését (Kbt. 78. §-a).A közbeszerzési eljárásban a benyújtott ajánlatnak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Írásbeli összegzés megváltoztatása

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az írásbeli összegzést az eredményhirdetést követően módosítja? Van-e egyáltalán erre lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a közbeszerzési törvény 96. §-ának (5) bekezdéseadja meg a választ. E szerint az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számítotttizenötödik napig, vagy ha az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napnálkorábban kötötték meg az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Jogszerűen meghatározható alkalmassági kritériumok

Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] A válaszadáskor előrebocsátjuk, hogy nem ismerjük atervezésre vonatkozó jogszabály rendelkezéseit, és nem tudjuk, mit jelent azÉ-1. A válaszadás során a Kbt.-nek az alkalmasság igazolására vonatkozórendelkezéseit vesszük figyelembe. A Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésmódosítás kezdeményezésének jogszerűsége

Kérdés: Iskolánk – konyhájának nyersanyagszükségletéhez – (európai uniós értékhatár feletti) nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásával szerződést kötött húsbeszállításra egy vállalkozóval 2005. szeptember 13-án, 4 éves időtartamra. A kiírás szerint bírálati szempont volt az áremelés mértéke (évente egyszer a mindenkori KSH adatai szerint infláció 0 százaléka 10 pont, 50 százaléka 5 pont, 100 százaléka 0 pont). Az említett vállalkozó 0 százalékos áremelést vállalt 4 évre, ezzel nyerte el a pályázatot. 2006. július 28-án kelt levelében a Kbt. 303. §-ára hivatkozva (szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében) 15 százalékos áremelést kezdeményezett – nem az infláció százalékában, hanem egyszeri áremelésként – azzal, hogy ha ezt nem fogadjuk el, felbontja a szerződést. A szerződésünkben erre nincs külön utalás. Milyen lehetőség van a probléma megoldására? Módosítható-e a szerződés? Egyszeri áremelés után a szerződés változatlanul hagyása mellett milyen szankciókat von maga után a módosítás a felekre? A kiírónak milyen jelentési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 303. §-a olyan körülmények esetén teszi lehetővé afelek számára a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésmódosítását, amely a szerződés megkötésekor előre nem volt látható ésvalamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A leírtakból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Koncesszió és közbeszerzés

Kérdés: A koncessziós törvény és a közbeszerzési törvény viszonyával kapcsolatos a kérdésünk, például ivóvíz-szolgáltatás vonatkozásában. Néhány önkormányzat saját tulajdonában lévő víziközmű kft.-t működtet. További önkormányzatokkal társul, és egyrészt fejlesztést, másrészt bővítést valósít meg a hálózatra uniós támogatásból. A fejlesztést, bővítést követően a társulás továbbra is közvetlenül a kft.-t kívánja megbízni az ivóvíz-szolgáltatással. Szükséges-e ebben az esetben közbeszerzési eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem áll módunkban egyértelmű választ adni. Ahhozugyanis, hogy el lehessen dönteni, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni atárgyban, pontosabban meg kell határozni, ki az ajánlatkérő, mire, azaz milyenszolgáltatásra kíván szerződést kötni, továbbá szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmasság hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására

Kérdés: Milyen feltételeknek kell megfelelnie a gazdálkodónak, ha hulladékkezelési közszolgáltatást szeretne végezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdéskört a 224/2004. kormányrendelet tartalmazza.A rendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a településiönkormányzatnak a települési szilárd, illetve folyékony hulladékkal kapcsolatoshelyi hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására a közszolgáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozó-váltás a szerződés teljesítésének szakaszában

Kérdés: Lehetséges-e más alvállalkozó bevonása a szerződés teljesítésébe, mint akit (amelyet) az ajánlattevő megjelölt ajánlatában?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ a közbeszerzési törvény 304. §-ának (2)bekezdése adja meg. Eszerint az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében -ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Érvénytelenség megállapíthatósága pénzügyi-gazdasági alkalmatlanság miatt

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az utolsó két lezárt üzleti év csatolását kéri az ajánlattevőktől, s ennek az ajánlattevő azért nem tud megfelelni, mert csupán egy éve működik, ez esetben érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlata pénzügyi gazdasági alkalmatlanság miatt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlat érvénytelenségére vonatkozó rendelkezéseket aKbt. 88. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai tartalmazzák. Eszerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlatifelhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevőa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Teljesítési biztosíték "kezelése"

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban teljesítési garanciát kér, amelyet az ajánlattételi anyagban banki (biztosítói) kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell dokumentálni. Kérdésünk a következő: jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, amikor nem fogadja el a banki, biztosítói szándéknyilatkozatot a teljesítési garancia nyújtására vonatkozóan az ajánlat benyújtásakor, hanem már az ajánlat benyújtásakor is a banki, illetve biztosítói kötelezettségvállaló nyilatkozat csatolását kéri minden ajánlattevőtől, egyúttal az ajánlati dokumentációban az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét arra, hogy ha az ajánlattevő nem nyeri meg a munkát, a banki kötelezettségvállaló nyilatkozat eredeti példányát nem áll módjában visszaadni, és hivatkozik a közbeszerzésekről szóló, módosított 2003. évi CXXIX. törvény 7. §-ának (2) bekezdésére, ami szerint a szabályosan lezárt dokumentációkat 5 évig sértetlenül meg kell őriznie, s ezért a dokumentációban elhelyezett dokumentumok eredeti példányát nem tudja visszaadni?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint az ajánlatkérő eljárása teljesen jogszerűtlen.A teljesítési biztosíték ugyanis a közbeszerzési szerződésteljesítését biztosító mellékkötelezettség, emiatt csak a nyertesajánlattevőnek kell azt nyújtania, a többi ajánlattevőnek nem. Erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
1
102
103
104
121