Közbeszerzésen kívüli ügyletek

Kérdés: A Kbt. módosítását követően mely ügyletek nem tartoznak a törvény hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése – amelyet nem érintett atörvénymódosítás – értelmében a közbeszerzési törvény szerint kell eljárni aközbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározottszervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Alvállalkozó bevonása a szerződéskötés után

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás során a nyertes ajánlattevő a Kbt. 71. §-a szerinti ajánlati nyilatkozatában nem jelölt meg a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót. A munka megkezdését követően nyertes vállalkozó egyéb okokra hivatkozva a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót kíván igénybe venni. Amennyiben a bevonni kívánt alvállalkozó megfelel az ajánlati felhívásban kiírt alkalmassági feltételeknek, és nem tartozik a kiírt kizáró okok alá, az ajánlatkérő hogyan engedélyezheti a kivitelezésbe való bevonását? Az engedélyezés milyen kötelezettségeket von maga után?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben a Kbt. 304. §-ának rendelkezéseitszigorúan véve nincsen lehetőség alvállalkozó bevonására. A hivatkozott szakaszugyanis úgy fogalmaz, hogy a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertesajánlattevőként – Kbt. 91. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Tájékoztató közzététele részajánlat-tételi lehetőség esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő részajánlat-tételi lehetőséget biztosított, és a különböző részek tekintetében ugyanaz lett a nyertes, akkor a szerződés teljesítéséről elég akkor tájékoztatót közzétenni, amikor a leghosszabb teljesítési időtartamú rész határideje lejár, vagy mindegyik rész vonatkozásában külön-külön tájékoztatót kell megjelentetni?
Részlet a válaszából: […] A közzétételi kötelezettség attól függ, hogy hány szerződéstkötött az ajánlatkérő a nyertessel, egyet, avagy mindegyik rész tekintetébenönállóan szerződött. A közzétételi kötelezettség ugyanis szerződésenkéntértelmezendő a Kbt. 307. §-a szerint. A rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Összevonási szabály alkalmazása tanácsadóknál

Kérdés: Központi költségvetési szervek esetében kivétel a tanácsadói tevékenység. Ebben az esetben magánszemély és cég megbízása kivétel? Milyen összevonási szabály alkalmazható a tanácsadók esetében?
Részlet a válaszából: […] A kivétel azt jelenti, hogy tanácsadási tevékenység eseténaz ajánlatkérőre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár alatt nem kellközbeszerzési eljárást lefolytatni a szerződés megkötésére. A tanácsadóiszerződések egybeszámítása tekintetében a Kbt. 40. §-át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Szubjektív elemek érvényre juttatása a részszempontok között

Kérdés: Nyílt eljárás esetén, összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési módszerrel hogyan lehet szubjektív elemeket érvényre juttatni, például egy marketing tevékenység megrendelését célzó közbeszerzésben? Általánosságban hogyan lehetséges szubjektív (esztétikai) részszempontokat megfogalmazni, majd ezeket kiértékelni?
Részlet a válaszából: […] Az esztétikai részszempontok érvényre juttatásánál bevettgyakorlat, hogy a bírálóbizottság tagjai – szakvélemény alapján – pontozzák azajánlat egyes elemeit. Ebben az esetben azonban vigyázni kell, hogy abírálóbizottsági tagok keze is meg legyen kötve, tehát érvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Eltérő elvárások azonos ajánlatkérő eljárásaiban

Kérdés: Egy szervezeten belül meghirdetett eljárások során a pályázatok dokumentumokkal kapcsolatos elvárásai között eltérések voltak. Egyik pályázatban elfogadták, a másikban nem, ugyanazt a szövegezést. Megfelel-e ez az eljárás a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben törvényszerűek voltak a hirdetményben, illetve adokumentációban megfogalmazott elvárások, de például egy kisebb becsült értékűbeszerzési tárgy esetében "lazább" alkalmassági kritériumokat fogalmaztak meg,mint egy speciálisabb, bonyolultabb, nagyobb értékű, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Alkalmasság egyszerű eljárásban való részvételre

Kérdés: Egyszerűsített eljárásban milyen alkalmassági feltételek támaszthatók a pályázókkal szemben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 151. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlattevőés közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe vennikívánt alvállalkozójának alkalmasságára a 65-66. §, a 67. § (3) bekezdése, a68-69. § és a 71. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Szerződésmódosítás gyakorlati kérdései

Kérdés: A szerződésmódosítás hogyan történik a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 303. §-a szerint a már megkötött szerződésekmódosításának szigorú feltételei vannak, amelynek értelmében a felek csak akkormódosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőlegaz ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Minősített ajánlattevőktől megkövetelhető okiratok, igazolások

Kérdés: A minősített ajánlattevői igazolás meghatározott iratokat tartalmaz, kérhet-e 30, 60, 90 napnál nem régebbi nyilatkozatokat, igazolásokat ajánlatkérő? Ha igen, mi értelme van a "minősítettségnek"?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 13. §-a alapján a minősített ajánlattevő aKözbeszerzések Tanácsának jegyzék szerinti igazolását jogosult benyújtaniközbeszerzési eljárásban, az ajánlatkérő pedig köteles azt elfogadni. Aminősített ajánlattevőnek a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Jogorvoslati lehetőség a kivitelezett műszaki tartalom jelentős eltérése esetén

Kérdés: Építési beruházás esetén a kivitelezett műszaki tartalom a dokumentációtól, illetőleg a nyertes ajánlattevő ajánlatától – jól látható módon – jelentős mértékben eltért. 1. Egyéb érdekeltként jogorvoslati kérelmet csak a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételét követően (30 napon belül) lehet benyújtani, vagy már az építési beruházás megvalósulása során is? 2. Mi a jogsértés jogvesztő határideje: – az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti (a pályáztatás tartalmától eltérő) vállalkozási szerződés megkötésének ideje, vagy – a teljesítésről szóló hirdetmény megjelenésének időpontja, vagy – egyéb – közbenső – határidő? 3. A KDB vagy a bíróság hatáskörébe tartozik-e az elbírálás?
Részlet a válaszából: […] Érdekes a kérdés, ugyanis a szerződésekkel kapcsolatosjogvita tekintetében a Kbt. úgy rendelkezik, hogy a megkötött szerződésselkapcsolatos perek, valamint a polgári jogi igény elbírálása bíróság, míg aszerződésnek a Kbt. 303. §-ába ütköző módosítása, vagy a 304....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.
1
…
104
105
106
…
118