Közbeszerzésben szereplő "harmadik" személyek

Kérdés: Ki a harmadik személy?
Részlet a válaszából: […] A harmadik személy fogalmát a közbeszerzési törvénykonkrétan – azaz értelmező rendelkezései között – nem határozza meg, arról akövetkezők szerint rendelkezik:A Kbt. 71. § (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy azajánlattevőnek ajánlatában – abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Alvállalkozók "megkifogásolása" ajánlatadáskor

Kérdés: Ki minősül 10 százalék feletti, illetve alatti alvállalkozónak, mi alapján lehet ellenőrizni, illetve megkifogásolni ajánlatadás idején?
Részlet a válaszából: […] Alvállalkozónak az minősül közbeszerzési szempontból, akivelaz ajánlattevőnek nincs olyan "élő" – azaz érvényes és egyben hatályos -szerződése, amelynek alapján a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendőszerződés teljesítésében részt tudna venni (Kbt. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – kérdésben is utalt – 300. §-ának (1) bekezdése szerint,ha a 299. § (1) bekezdésének b) (ajánlati felhívás) pontja vagy (2)bekezdésének a) pontja (hirdetmény) szerinti esetben nem nyújtott be legalábbhárom ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatok felbontása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Ajánlat érvényteleníthetősége

Kérdés: Érvényteleníthető-e az az ajánlat, amely formai ok miatt nem felel meg a kiírásnak (aláírás részbeni hiánya, tartalomjegyzék részbeni hiánya, az ajánlat nincs összekapcsolva, összefűzve), és a hiányokat az ajánlattevő a hiánypótlási felhívás ellenére nem pótolta?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 88. §-a (1) bekezdésének a)-h) pontjai határozzákmeg, hogy az ajánlat mely esetekben minősül érvénytelennek. E szerint azajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Több alvállalkozó megnevezése egy ajánlattevő mellett

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében megteheti-e a részvételre jelentkező, hogy több olyan 10 százalék feletti alvállalkozót is megnevez, akiknek a tevékenységi köre nagyrészt lefedi egymást, habár tisztában van vele, hogy az ajánlatadási szakaszban csak az egyik alvállalkozóval fogja az ajánlatát összeállítani?
Részlet a válaszából: […] Mivel a részvételi szakaszban még nem láthatóak teljespontossággal az ajánlatkérő által támasztott követelmények, ezért a részvételrejelentkező nem dönthet teljes biztonsággal az alvállalkozókról sem.Alvállalkozó a Kbt. 4. §-ának 2. pontja szerint az aszervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

A Kbt. újabb módosítása

Kérdés: Milyen változásokat hozott a Kbt. legutóbbi módosítása? Érintik-e az egyszerű eljárás szabályait?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. ezidáig utolsó módosítását 2005. május 13-ánhirdették ki, a kihirdetett szöveget később helyesbítették. A módosítás nemérintette az egyszerű eljárásokat, az kis terjedelmű, és a közbeszerzésitörvény következő területeit érinti.A Kbt. kiegészült egy új, 2/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Ajánlat érvénytelenségének indoka

Kérdés: A becsatolt referencialistából (és igazolásokból) nem állapítható meg, hogy az ajánlattevő az ajánlati felhívásban szereplő alkalmassági követelményeket teljesíti-e, hiánypótlás nincs. Az ajánlata ilyenkor azért érvénytelen, mert nem a felhívás szerint adta meg ajánlatát, vagy az ajánlattevő alkalmatlan, és ezért érvénytelen az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 88. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai tartalmazzák azajánlat érvénytelenségének eseteit. E szerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Egyetlen érvényes ajánlat elbírálása az összességében legelőnyösebb értékelés szempontja alapján

Kérdés: Ha egy nyílt eljárásra több ajánlat érkezik, de ezek közül például formai vagy egyéb tartalmi hiba miatt csak egy darab ajánlat lesz érvényes, illetve értékelhető, akkor hogyan pontozom azt le az összességében legelőnyösebb értékelési rendszerben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés érdekes és rendkívül életszerű. Tekintettel arra,hogy csak egy ajánlat pontozható, és feltételezzük, hogy a legrosszabb kapnáegy adott részszempont tekintetében a legalacsonyabb és a legjobb a legmagasabbpontot, esetünkben az ajánlatkérő úgy jár el helyesen, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Speciális alkalmassági feltételek kiírásának jogszerűsége

Kérdés: Joga van-e a kiírónak olyan speciális alkalmassági feltételeket szabni, amelyek leszűkítik az ajánlattevők körét – például az ajánlattevő rendelkezzen 500 kg-os építési felvonóval, betonkeverővel, 2 db IFA teherautóval stb.?
Részlet a válaszából: […] Speciális alkalmassági feltételek megszabására azajánlatkérőnek joga van, amelynek korlátait a közbeszerzési törvény 65-69. §-aiszabják meg. A törvény 69. §-ának (3) bekezdésére külön felhívnánk a figyelmet,amelynek értelmében az ajánlatkérőnek a 66. és a 67....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Alvállalkozók pályáztatása értékhatár függvényében

Kérdés: Ha a cég – amelyik a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik – pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót akar alkalmazni, és az alvállalkozó értékhatára is eléri a Kbt. építési értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható, kivitelezhető az alvállalkozók pályáztatása? Esetlegesen hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a pályázni kívánó cég valamely szerződésteljesítésébe akar maga mellett bevonni alvállalkozót, az egyébként a Kbt.hatálya alá tartozó cég ajánlattevőnek minősül. A visszterhes szerződés tehát -véleményünk szerint – nem az alvállalkozó-ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
1
104
105
106
115