Későbbi szerződésmódosítás jóváhagyása az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Bele kell-e egyeznem abba, hogy az ajánlatkérő későbbi módosítása nyomán hosszabb lesz a teljesítés is? Van-e ennek kockázata?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...későbbi szerződésmódosításnak is konformnak kell lennie a Kbt. 141. §-ával, függetlenül attól, hogy ezt a lehetőséget az ajánlatkérő beépíti a szerződésbe. Ettől a módosítás – azaz a szerződés módosulása – nem lesz automatikus, azaz nem meríti ki a Kbt. 141...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. január 8.

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...számú ügyben a kezdeményezést a Döntőbizottság akként bírálta el, hogy azt is megvizsgálta, hogy a kezdeményezésben hivatkozott szerződésmódosítás jogszerű volt-e más módosítási szempontok alapján. A Kbt. 141. § (6) bekezdése tartalmazza...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. január 8.

Alvállalkozás közös ajánlattevők között

Kérdés: Közös ajánlattevők nyertessége esetén van-e lehetőség arra, hogy a szerződéskötést követően, annak teljesítése során egymással alvállalkozási szerződést kössenek, és egymás alvállalkozói legyenek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a teljesítésért, mely az ajánlatkérőt jogfosztott helyzetbe hozná. Ennek megfelelően a változás olyan mértékű, mely túlmutat a Kbt. szerződésmódosításról szóló 141. §-ának szabályain. Ha esetünkben arról van szó, hogy a korábbiakban konzorciumi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 11.

Szerződésmódosítás több jogalapon

Kérdés: Mi a követendő megoldás akkor, amikor több jogalapja is lehet a szerződésmódosításnak? Hogyan kell eljárni? Mindenképpen kell választani egyet?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jelentős új elemre terjeszti ki – a)-c) pontok.Fentiek alapján kifejezetten nem javasolt több jogalapra egyszerre figyelemmel kezdeményezni a szerződésmódosítást, sokkal nagyobb a valószínűsége a sikernek, ha egy adott jogalapot valóban megpróbál igazolni az ajánlatkérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 11.
Kapcsolódó címke:

Szerződésmódosítás jogszabályváltozásra tekintettel

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy kismértékű jogszabályváltozás miatt a szerződésben kismértékű módosítást hajtsunk végre úgy, hogy már az első szerződés így kerülne aláírásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy a módosítás eredményeként egyértelműbb lenne a meghatározás. Erre szolgál a Kbt. 141. § (6) bekezdésének nem lényeges szerződésmódosítás esetén alkalmazott jogalapja.A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében a (2) és (4) bekezdésben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 11.

Szerződés tartalmának egyszerűsítése

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést "karcsúsítani", amikor már egyértelmű, hogy nincs rá szükség, és a felek sem szeretnék a továbbiakban a teljesítést?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szerződés "karcsúsítása" vélhetően azt jelenti, hogy a tartalmat közös megegyezéssel a felek szeretnék egyszerűsíteni, a feladatokat csökkenteni, összességében kisebb mértékű munkák végzésére átalakítani annak tartalmát (tárgyát).Ebben a témában irányadó az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. október 9.

Eredményről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Több olyan jogesetet is látok, ahol az ajánlatkérő az eredményről szóló tájékoztatót nem tette közzé. Amennyiben a tájékoztató közzétételre kerül, de a KBA-ban történő közzététel esetleg nem történik meg, akkor ez is legalább ilyen megítélés alá esik? Hogyan tudja ellenőrizni a saját honlapon történő közzétételt a jogorvoslati fórum?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...teszi, az EKR-ben is – közzétenni (...)– a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket, a szerződéskötést, valamint a szerződésmódosításokat a szerződés módosítását követően haladéktalanul;– a szerződés teljesítésére vonatkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. október 9.

Ajánlattétel opcióra

Kérdés: Kötelező-e az opcióra ajánlatot tenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tartalmának kötelező eleme, hogy az ajánlatkérő nem köteles igénybe venni az opciót a teljesítés során. Sőt a Kbt. 141. §-ának szerződésmódosításra vonatkozó (4) bekezdése értelmében az opció gyakorlásának pontos feltételei és tartalma is a szerződés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 19.
Kapcsolódó címkék:  

Feltételes közbeszerzési eljárás

Kérdés: Feltételes közbeszerzési eljárás esetében köthető-e szerződés, amennyiben az eljárásnak vége? (Későbbi hatályba léptetésre gondolok.) Ha időközben szerződésmódosításra is szükség van, akkor azt is módosíthatom úgy, hogy annak hatálybalépése feltételesen valósuljon meg? Módosíthatom-e a hatálybalépést úgy, hogy kiderül, hogy mégsem támogatott az eljárás, ennek ellenére saját forrásból megvalósítom?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 135. §-ának (12) bekezdése értelmében az ajánlatkérő jogosult felfüggesztő feltételt kikötni. Mivel az ajánlatkérőnek szerződéskötési kötelezettsége van, így valójában a feltételes közbeszerzési eljárás esetében sem mentesül a szerződéskötés alól. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. május 8.

Alvállalkozói részvétel mértékét eltörlő szabály hatálybalépése

Kérdés: Mint ismeretes, a Kbt. rendelkezései közül 2018. november 29-i hatálybalépéssel kikerült az a szabály, amely építési beruházás esetén 65%-ra korlátozta az igénybe vehető alvállalkozói szerződés értékét [138. § (5) bekezdés]. A korlátozás eltörlésével kapcsolatban ugyanakkor a hatályba léptető rendelkezések nem tartalmaznak további részletszabályokat arra vonatkozóan, hogy e rendelkezések kizárólag a 2018. november 29-ét követően indult eljárások vonatkozásában alkalmazandóak, vagy a jogszabály erejénél fogva érvényesülnek a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is. Kérdéseink a fenti jogszabály-módosítás vonatkozásában az alábbiak:
A hivatkozott, Kbt. 138. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés eltörlése, azaz az alvállalkozók korlátozás nélküli bevonásának lehetősége kizárólag a 2018. november 29-ét követően indult eljárások vonatkozásában alkalmazandó, vagy ez a lehetőség érvényesül a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is? Utóbbi esetben a rendelkezés a jogszabály erejénél fogva érvényesül, azaz további cselekmény (így például szerződésmódosítás) nélkül a nyertes ajánlattevő a 138. §-ban foglaltak alkalmazásával bevonhat a korábbi 65%-os korlátot meghaladóan további alvállalkozókat? Ha igen, akkor szerződésmódosítás olyan szerződések esetén sem szükséges, ahol a 138. § (5) bekezdésre történő hivatkozás akár a konkrét jogszabályhelyre történő utalással, akár a korlátozás szövegszerű megfogalmazásával is megjelent? Ha nem a jogszabály erejénél fogva érvényesül az alvállalkozók korlátozás nélküli bevonásának lehetősége, de az erre vonatkozó szerződésmódosítást követően a korlátozás feloldható lesz a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is, abban az esetben a szerződésmódosítás során a Kbt. 141. §-ban foglaltak közül melyik jogalap alkalmazása jogszerű?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem tartalmazza "az ezt követően indított eljárások vonatkozásában" kifejezést, így kell érteni. A szabály hasonlóképpen nem tartalmaz szerződésmódosításra utaló feloldást, már megkezdett eljárásokra egyébiránt az akkor hatályos szabályokat alkalmazzuk, nincs...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. április 3.
1
…
11
12
13
…
21