Találati lista:
1. cikk / 31 Referencia igazolása
Kérdés: A referencia nyújtója egy olyan ajánlatkérő, aki ugyan be van jelentkezve a Kbt. hatálya alá, mint közszolgáltató és mint közjogi szervezet is, de ahogy látom, valójában nem végez közbeszerzést klasszikus ajánlatkérőként, csak közszolgáltatóként. Definiálhatom-e ezt az ajánlatkérőt közszolgáltatónak, és így a nála végzett munkákat nem kell referenciaigazolással igazolnom?
2. cikk / 31 Kiegészítő tájékoztatás visszavonása
Kérdés: Uniós nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk szolgáltatásbeszerzésre. Az ajánlatok felbontása megtörtént, a bírálati szakaszban észleltük, hogy az eljárásban nyújtott kiegészítő tájékoztatások tartalma a szolgáltatásnyújtási elvárások tekintetében részben eltértek egymástól. Van-e lehetőségünk a hibás kiegészítő tájékoztatás visszavonására, vagy figyelmen kívül hagyására?
3. cikk / 31 Bérlet és lízing
Kérdés: Felmerült bennünk, hogy fénymásológép-vásárlás helyett csak bérelnénk, de felvetődött a lízing lehetősége is. Közbeszerzési szempontból van különbség a fénymásológép-vásárlás, a -lízing és a -bérlet között?
4. cikk / 31 Fedezetelvonás
Kérdés: Az ajánlatkérő szolgáltatásbeszerzésre írt ki nyílt közbeszerzési eljárást. Az ajánlatok felbontását követően – a bírálati cselekményeket mellőzve – az írásbeli összegezés megküldésével közölte az ajánlattevőkkel, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozva eredménytelennek minősíti az eljárást. Előzetes vitarendezésben rákérdeztünk az indokra. Azt a választ kaptuk, hogy forrásátcsoportosítás történt az ajánlatkérő belső körülményei miatt, így a szerződés megkötésére már nem lenne képes megfelelő anyagi fedezet hiányában. Jogsértő-e az ajánlatkérő döntése?
5. cikk / 31 Becsült érték számítása
Kérdés: Szolgáltatásmegrendelés becsült értékének meghatározása kapcsán kérem értelmezésüket a Kbt. 17. § (2) és (3) bekezdés elhatárolásában, azaz melyik módszert, mely esetben kell alkalmazni? Mit ért a Kbt. „rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés” alatt, milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia? Mit ért a Kbt. olyan szerződés alatt, amely nem tartalmazza a teljes díjat? Milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia?
6. cikk / 31 Értékhatárok
Kérdés: Mikor változnak újra az értékhatárok? Lesz-e változás 2024-ben nemzeti vagy uniós értékhatár vonatkozásában?
7. cikk / 31 Egybeszámítási kötelezettség fennállása
Kérdés: Közbeszerzési ajánlatkérők vagyunk, és az intézményünk vezetése úgy döntött, hogy az intézmény pénzügyi feladataira megbízási szerződést köt három külső partnerrel, könyvelési szolgáltatásra, pénzügyi adminisztrációra és bérszámfejtésre több jogalany vonatkozásában. A megbízási szerződéseket egy évre szeretnénk megkötni, az egyes szerződések becsült értékét 11-32-33 millió Ft-ban határoztuk meg. A kérdésünk az, hogy lefolytathatjuk-e nemzeti eljárásrendben a kiválasztásra irányuló eljárásokat?
8. cikk / 31 Szolgáltatások egybeszámítása építési beruházásoknál
Kérdés: Az (egybeszámított) építési beszerzésekhez kapcsolódó szolgáltatások esetében mely szolgáltatásokra alkalmazható a "hard osztja a szoftot" kalapácsszabály: tervezésre, műszaki ellenőri tevékenység beszerzésére, közbeszerzési szakértő beszerzésére, nyilvánosság biztosítására, könyvvizsgálói feladatok ellátására stb., vagy ezeket a szolgáltatásokat (vagy ezek közül egyeseket) a közös programcél (műszaki gazdasági funkció egysége) összeköti, és egybe kell számítani?
9. cikk / 31 Összefoglaló tájékoztatóval induló eljárás mellőzhetősége
Kérdés: Ha ajánlatkérőként nem szeretnék összefoglaló tájékoztatóval induló eljárást indítani – mert nem tudok kiválasztani három vagy öt gazdasági szereplőt, és nem is szeretnék –, mi a teendő?
10. cikk / 31 A szerződést kötő másik fél részéről kiadott igazolás kezelése
Kérdés: Milyen esetben szükséges a szerződést kötő másik fél részéről kiadott/általa aláírt igazolás benyújtása? A kérdés elsősorban arra vonatkozik, hogy van-e különbség arra vonatkozólag, hogy a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, vagy egyéb szervezet?
