Találati lista:
1. cikk / 13 Kiegészítő tájékoztatás jelentősége
Kérdés: Egy vállalkozási szerződésünk teljesítése kapcsán vita van a megrendelő és közöttünk az egyik teljesítési feltétel értelmezésében. A megrendelőnk egy kiegészítő tájékoztatásra adott válaszára hivatkozik a vitás pont kapcsán. Valóban lehet egy kiegészítő tájékoztatásra hivatkozni a szerződés teljesítésekor?
2. cikk / 13 Felelősségbiztosítás építési beruházás során
Kérdés: Kérdésünk építési beruházással kapcsolatos felelősségbiztosításra vonatkozik. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet is szabályozza a felelősségbiztosítást, mindkét rendelet a szerződéskötésre, a szerződés hatálybalépésére vagy a kivitelezés időtartamára írja elő a felelősségbiztosítást. Ezen jogszabályok alapján a felelősségbiztosítás már nem írható elő alkalmassági követelményként?
3. cikk / 13 Konzorciumi tagok felelőssége biztosítás tárgyú beszerzésnél
Kérdés: Közös ajánlattétel történik egy biztosítási szolgáltatásra, és az ajánlattevők együttműködési megállapodást kötnek erre az esetre, ha a Bit. törvény azt mondja, hogy előre rögzített arányok mellett kell teljesíteni a szolgáltatásokat, és vállalni a kötelezettséget. Ugyanakkor a Kbt. és a Ptk. arról szól, hogy egyetemleges felelősségük van a közös ajánlattevőknek a külső jogviszonyaikban. Ebben az esetben mi a hierarchia a két jogszabály között? Mindenképpen egyetemleges felelősségnek kell lennie a Kbt. szerint?
4. cikk / 13 Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása
Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
5. cikk / 13 Ajánlat szerződésteljesítés megkérdőjelezésén alapuló elutasítása
Kérdés: A C-296/20. számú ügyben egy nagyon érdekes következtetést olvastam, aminek a lényege, hogy az uniós szabályokkal ellentétes, ha az ajánlattevő ajánlatát pusztán azzal az indokkal utasítják el, hogy az nem bizonyítja, hogy az ajánlattevő teljesíti az érintett szerződés teljesítésére vonatkozó feltételt. Ebben az esetben ezáltal nincs is értelme előírni bármit, ha ezt nem követelheti meg az ajánlatkérő? Mi ebben az esetben a megoldás?
6. cikk / 13 Alkalmasság igazolásában részt vevő teljesítésbe bevonásának ellenőrzése
Kérdés: Az ajánlatkérőnek meddig terjed a felelőssége abban, hogy az ajánlattevő az alkalmasság igazolásában részt vevőt valóban bevonja-e a teljesítésbe? Például, ha előírta, hogy csökkent munkaképességű munkavállalókat kell foglalkoztatnia az ajánlattevőnek, akkor az ajánlatkérő előírhatja-e a szerződésben, hogy ezt a teljesítés során ellenőrizheti?
7. cikk / 13 Dokumentáció megőrzésének kötelezettsége
Kérdés: Van-e arra előírás, hogy a dokumentációt – nyertességünk esetén – meddig kell megőriznünk?
8. cikk / 13 Magyar nyelv ismerete mint teljesítési feltétel
Kérdés: Előírható-e a magyar nyelv ismerete a teljesítés során?
9. cikk / 13 Anyagok biztosítása építési beruházáshoz az ajánlatkérő által
Kérdés: Az ajánlatkérő kiírhatja-e úgy az építési munka kivitelezését, hogy az anyagokat ő biztosítja? Nem sérti ez az ajánlattevő döntését? Hogyan lehet garanciális kötelezettséget vállalni, szerződést jogszerűen teljesíteni, ha a támogatott a munka elszámolásánál a saját teljesítményt önmagának igazolja stb.?
10. cikk / 13 Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazásának előírása
Kérdés: Ajánlatkérőnk előírta legalább 1 fő megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazását a közbeszerzési eljárásban kötött szerződés teljesítésében. Ezt milyen jogszabály alapján teheti meg, illetve lehet-e ilyen feltételt szabni a kiírásban?
