Találati lista:
11. cikk / 21 Teljesítési határidő meghatározása
Kérdés: Egy speciális rendszer bevezetését tervezzük belső projekt keretében, amelyben 4 teljesítési szakasz lesz, 3 részteljesítéssel, a 4. részteljesítés egyúttal az utolsó teljesítés (végteljesítés) határidejét is meghatározza. Az egyes teljesítések egymásra épülnek, ami azt jelenti, hogy ha az 1. részteljesítésben hiba van, azt ki kell javítani ahhoz, hogy a 2. teljesítési szakasz megkezdhető legyen. Hogyan lehet ezt egy közbeszerzési eljárásban és annak szerződésében kezelni? Mert a végteljesítési határidőt egyértelműen meg szeretnénk határozni, és az esetleges hibajavítások időszükséglete miatt ezen nem lehet majd változtatni.
12. cikk / 21 Öntisztázás a szerződéses szakaszban
Kérdés: Egy ajánlatkérővel árubeszerzés megvalósítására kötöttünk szerződést. A szerződés rendelkezései szerint a kizáró ok beállása velünk szemben súlyos szerződésszegésnek minősül. A szerződés teljesítése során beállt kizáró ok alól lehet öntisztázással mentesülni?
13. cikk / 21 Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége
Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
14. cikk / 21 Kizárás cégkivonatban szereplő zár alá vételre utaló bejegyzés esetén
Kérdés: Fennáll-e kizáró ok abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság cégkivonatán a jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedésre (zár alá vételre) utaló bejegyzés jelenik meg, amely abból ered, hogy a nyomozó hatóság biztosítási céllal elrendelte a jogi személy iratainak és másik gazdasági társaságban meglévő üzletrészének lefoglalását a korábbi vezető tisztségviselő ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban?
15. cikk / 21 Részszámlázás, tevékenység felosztása építési beruházásoknál
Kérdés: Az építési beruházás beszerzés esetében a részszámlázással kapcsolatban nem egyértelmű, hogy a kötelező előleget bele kell-e érteni az első részszámlába. Azt sem értjük, hogy ha az egyes munkafolyamatok alapján nem osztható fel úgy a tevékenység, ahogyan azt a kormányrendelet előírja, akkor mit tegyünk?
16. cikk / 21 Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett
Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
17. cikk / 21 Nyertes konzorcium vezető cége csődeljárás, felszámolás alatt teljesítési szakaszban
Kérdés: Mi az eljárás, illetve a következmény, ha egy közbeszerzési eljárás nyertes konzorciumának vezető cége, a megvalósítás ideje alatt csődvédelmet kért, illetve ha a csődvédelem letelte után csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerül? Mi a kötelezettsége és lehetősége a kiíró szervezetnek, hogyan kell eljárnia ilyen esetben? Mi a szerepe, kötelezettsége a konzorcium társcégének ilyen esetben? A felszámolás vagy csődeljárás alatt lévő céget kizárják? Hogyan tudják biztosítani a nevesített és nem nevesített alvállalkozók, hogy teljesítésük ellenértékét megkapják a fenti esetben és általában?
18. cikk / 21 Ajánlatmódosítás fogalmának meghatározása
Kérdés: Az ajánlat módosítása keretébe beletartozik az is, ha az eredetileg megjelölt – 10 százalékot meghaladó – alvállalkozó helyett végül mással akarunk indulni? Ilyenkor hogyan kell technikailag lebonyolítani a módosítást?
19. cikk / 21 Alvállalkozó "cseréje"
Kérdés: Rendkívüli esemény, helyzet esetén a nevesített alvállalkozó helyett bevonható-e a teljesítésbe más alvállalkozó? Kell-e az új alvállalkozónak bizonyítania az alkalmasságát?
20. cikk / 21 Jogorvoslat a szerződés teljesítésének időszakában
Kérdés: Építési beruházás közbeszerzési eljárása során nyertes pályázó 10 százalékot meghaladó mértékben alkalmaz egy olyan alvállalkozót, aki az eljárásban ajánlattevő volt, tehát az ajánlatadáskor nem nevezhette meg azt. Mindez csak a teljesítés során jut tudomásunkra. Nekünk, mint az eljárás egyik ajánlattevőjének van-e lehetőségünk, és milyen módon jogorvoslatot kezdeményezni, mivel ez a Kbt. előírásaiba ütközik?
