Jogkövetkezmények részajánlattétel lehetőségének kizárása esetén

Kérdés: Milyen következményeket von maga után az, ha az ajánlatkérő nem biztosítja a részajánlattétel lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...forrásból támogatott beszerzésükben nem teszik lehetővé a részajánlattételt, annak ellenére, hogy például többféle informatikai termék, azaz áru beszerzése eleve lehetővé tenné a részajánlattétel biztosítását. Ennek a következménye akár az is lehet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...amely az engedélyezési tervek elkészítése irányult. A tervdokumentáció a tervező szerzői jogi oltalom alá tartozó szellemi terméke, amelyen az ajánlatkérő teljes körű felhasználási jogot szerzett, azonban annak átdolgozásának és továbbfejlesztésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kötelező, közbeszerzés nélküli szerződéskötés

Kérdés: Miért kell nekem kórházként a büntetés-végrehajtási intézettel szerződnöm? Mi a jogalap a vonatkozó kormányrendeleten kívül? Ha én közösségi rezsimben szerződöm közbeszerzés nélkül a büntetés-végrehajtási intézettel, az nem sérti a Kbt.-t?
Részlet a válaszából: […] ...állapítsa meg azon szerveket, amelyekre a 9/A. § (2) bekezdése alapján fennálló ellátási kötelezettség kiterjed, valamint a termékek és szolgáltatások e szervek részére való átadásának-átvételének és azok ellentételezésének rendjét – 35. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Kizárás az eljárásból a megajánlott termék származása alapján

Kérdés: Kizárhatom-e a kínai ajánlattevőt az eljárásból, vagy ha az ajánlattevő kínai terméket ajánl?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő, amennyiben nem hongkongi illetőségű, kizárható a versenyből.Alkalmazható mindez nemcsak az ajánlattevő, hanem a megajánlott termék vonatkozásában is az alábbi, az utóbbi években folyamatosan hatályban lévő szabály alapján.A Kbt. 2. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Aránytalanul alacsony ár alátámasztása

Kérdés: Előzetes vitarendezés esetén a közbeszerzés tárgyának az ajánlattevő által meghatározott feltűnően aránytalan – de a piacon elérhető leg­alacsonyabb áron aluli – ellenértéke elleni kifogás esetén milyen objektív bizonyítékok alapozhatják meg a kérelmet előterjesztő fél állításait? Tehát milyen objektív bizonyítékok fogadhatók el?
Részlet a válaszából: […] ...fel a Kbt., de a hivatkozott rendelkezés analógiájaként a kérelmezőnek is célszerű hasonló elemekre hivatkozni, így például az adott termék nyilvánosan megismerhető piaci árára, korábbi közbeszerzésben tapasztalt árakra vagy bármely olyan adatra, tényre, ami a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Hiánypótlás hiányos teljesítése

Kérdés: Az eljárásban az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet előírásainak történő megfelelést igazoló gyártmánylapok egyszerű másolatát kellett pótolni. Egy cég a hiánypótlás keretében benyújtotta a beszerzendő termékek gyártmánylapjait, azonban egyik gyártmánylap sincs aláírva a készítője által, illetőleg a készítő nevét sem tüntették fel. Ez esetben hiánypótoltatható-e a cég (esetleg felvilágosításkérés keretében rákérdezés arra, hogy miért nincs aláírás), vagy a Kbt. 67. §-ának (5) bekezdését figyelembe véve, a korábban megjelölt hiányt a későbbiekben már nem pótoltathatom? (Az eredeti ajánlatban nem nyújtott be gyártmánylapot, a hiánypótlásnál benyújtotta, de aláírás nélkül – ez esetben a hiány ugyanannak minősül?)
Részlet a válaszából: […] A gyártmánylapról szóló 157/2009. FVM rendeletben foglaltak értelmében a gyártmánylapnak tartalmaznia kell a gyártmánylap készítőjének a nevét és aláírását. A hiányosság a gyártmánylap tartalmi hiányossága, azaz nem lehet tőle eltekinteni az FVM rendelet melléklete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Egybeszámítás élelmiszereknél

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?
Részlet a válaszából: […]  A CPV-kódok nem alkalmasak az egybeszámítási szabálykezelésére. Segítségül időközben megjelent a Közbeszerzési Hatóság útmutatójaaz új Kbt. szerinti egybeszámítási szabály alkalmazásáról (KÉ 2012. évi 78.szám; 2012. július 11.), mely tartalmaz újdonságokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Egybeszámítás a közbeszerzési terv közzététele után felmerülő igény vonatkozásában

Kérdés: Az új szabályozás szerint az egy időben felmerülő igényeket kell egybeszámítani. Ez annyit jelent, hogy az év közben, vagyis a közbeszerzési terv közzétételét követően felmerülő igényt már nem kell egybeszámítani a tervezés idején ismert igényekkel, és a terv módosításakor az új beszerzést külön sorban kell feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...abban az esetben, amikor több igény összeadódik, és egyszerre kerülbeszerzésre, arra nincs mód, hogy az igényekben megjelölt terméket,szolgáltatást stb. azért ne közbeszerezze, vagy közösségi helyett nemzetirezsimben közbeszerezze az ajánlatkérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Kiemelt termékek beszerzése

Kérdés: Kiemelt termékek beszerzésére is vonatkozik a közbeszerzési értékhatár, azaz csak a nemzeti értékhatárt elérő (természetesen az egybeszámítási szabályok figyelembevételével) beszerzések esetén kell-e az intézménynek a KEF által lebonyolított eljárások alapján megrendelni a terméket vagy újraindítani az eljárást?
Részlet a válaszából: […]  Nem, a vonatkozó, a központosított közbeszerzésirendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatáskörérőlszóló 168/2004. kormányrendelet kifejezetten nemcsak a közbeszerzésekre, hanema hatálya alá tartozó szervezetek beszerzéseire utal. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Központosított közbeszerzés és rendszeren kívüli beszerzések egybeszámítása

Kérdés: Egybe kell-e számítanom a központosított közbeszerzésben és azon kívül beszerzett termékeket? A rendszeren kívül azért szereztünk be, mert a központosított rendelet alapján jogszerűen volt rá lehetőségünk, értékhatár alatt.
Részlet a válaszából: […]  A kérdéskört szabályozó 168/2004. kormányrendelet értelmébenfennáll az egybeszámítási kötelezettség, amennyiben a Kbt. 18. §-a alapján isegybe kellene számítani a beszerzési tárgyakat. A rendelet 8. §-ának (3) bekezdése értelmében az intézmény asaját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.
1
18
19
20
36