Eljárásból kizárt ajánlattevő további részvétele a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az első ajánlat benyújtását követően az eljárásból kizárt ajánlattevő részt vehet-e alvállalkozóként vagy kapacitást nyújtó szervezetként az ajánlattételre felhívott másik gazdasági szereplőnél, vagy ebben az esetben ő a Kbt. 36. §-a szerint még "mindig" ajánlattevőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 36. §-ának (1) bekezdése az ajánlattevők eljárási pozíciójáról rendelkezik a verseny biztosítása érdekében az alábbiak szerint:Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Kbt. 115. §-a szerinti eljárás építési beruházások esetén

Kérdés: Építési beruházások esetén hogyan változtak meg a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. Az ajánlatkérő akkor alkalmazhatja az e § szerinti eljárást, ha a tisztességes verseny biztosításához e törvény által megkövetelt, megfelelő számú alkalmas gazdasági szereplőről van tudomása. Az ajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Tárgyalásos eljárás eredménytelenné nyilvánítása a Kbt. módosítása miatt

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban tettünk ajánlatot január elején. Az eljárást tavaly novemberben indította az ajánlatkérő meghatározott karbantartási szolgáltatás nyújtására vonatkozóan. Eredetileg hárman jelentkeztünk, de csak bennünket kért fel az ajánlatkérő ajánlattételre. Szeretnénk tudni, hogy a Kbt. januári módosítása – miszerint ha nincs legalább két ajánlat, akkor az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani – vonatkozik-e erre az eljárásra is? Hiába dolgoztunk?
Részlet a válaszából: […] ...75. § (2) bekezdésének e) pontja szerint abban az esetben, ha nyílt eljárásban, meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, illetve versenypárbeszéd eljárásban az ajánlattételi határidőben nem nyújtottak be legalább két ajánlatot, továbbá többszakaszos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő közbeszerzési dokumentumokat rendelkezésre bocsátani:– a szerződéstervezetet, kivéve a tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult a szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Versenytársak befolyásolása közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Adott tenderen egy potenciális ajánlattevő a közbeszerzésben várhatóan részt vevő ajánlattevőknek körlevelet küldött. A körlevél lényege az volt, hogy a címzettnek vállalnia kellett, hogy ha indul a tenderen, és megnyeri azt, akkor a beszerezni kívánt áru egy részét (igen nagy hányadát) a körlevelet kiküldő ajánlattevőtől szerzi be. Ez az eljárás minek minősíthető a közbeszerzés szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...körlevelet kiküldő potenciális ajánlattevő a jelzett magatartásával befolyásolni kívánta, vagy ténylegesen befolyásolta versenytársait, attól függően, hogy a potenciális ajánlattevők a körlevélben foglaltakat hogyan fogadták.Ez a magatartás akkor ütközik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Eljárást megindító felhívással érintett ajánlattevők száma a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: Kérem, értelmezzék a Kbt. 113. §-a szerinti nemzeti eljárási szabályokat! Ellentétes értelmezés alakult ki ugyanis a tanácsadónk és a jogászunk között a tekintetben, hogy hány gazdasági szereplőnek kell az eljárást megindító felhívást megküldeni. Van egy olyan beszerzésünk, ahol 16-an jelezték előzetesen az érdeklődésüket, természetesen őket kértük fel ajánlattételre. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...érdeklődését nem jelezte.A jogalkotó szándéka nyilvánvalóan nem ez volt, mint ez a második mondatból megállapítható, hanem az, hogy a verseny minden esetben biztosított legyen, akkor is, ha az érdeklődését jelző potenciális ajánlattevők száma nem éri el a hármat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Versenyt szűkítő kiírás megtámadása

Kérdés: Egy olyan piacon működünk, ahol két másik versenytársunk van. Az ajánlatkérő most olyan paraméterekkel írta ki a pályázatot, hogy csak két másik szereplő tud rajta sikerrel indulni, mi nem. Érdemes-e megtámadni az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...az a tény, hogy a műszaki paraméterek meghatározása következtében szűkíti a versenyt az ajánlatkérő, nem elegendő a jogsértés megállapításához – a Kbt. alábbi, 58. §-ának (3) bekezdése szerinti főszabályának megfogalmazása ellenére sem.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Kartellkizáró ok minősítése

Kérdés: Kötelező kizáró ok-e a hatályos szabályozásban a kartellkizáró ok, vagy a kötelező és a választható kizáró okok között helyezkedik-e el? Esetleg létrejött egy új kizáró ok? [A kérdés a 62. § (1) bekezdés n) pontjának kötelező kizáró okára utal, mely a jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozat és bírság esetében zárja ki automatikusan a gazdasági szereplőt az eljárásból.)
Részlet a válaszából: […] ...szereplő, aki a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti – három évnél nem régebben meghozott – jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.
Kapcsolódó címkék:    

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] A gyártói adatlapra vonatkozóan nincsenek jogszabályi előírások, azaz az egyenértékűség igazolására nem minden esetben elegendő a benyújtásuk, hiszen minden gyártói adatlap másként épül fel. A gyártói adatlapok egy része nyilvánosan elérhető információkat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
Kapcsolódó címkék:  

Iratbetekintés iránti igény jelzésének határideje

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza, hogy az összegezés kézhezvételét követően a gazdasági szereplőnek hány napon belül kell jelezni iratbetekintési szándékát. A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése csak azt szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek 2 munkanapon belül kell időpontot biztosítani az iratbetekintésre. Hogyan értelmezendő a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...akkor, ha a jogorvoslati kezdeményezés már valójában készen áll, az érdekelt gazdasági szereplő csupán meg szeretne bizonyosodni a versenytársak ajánlatának valódi tartalmáról. A Kbt. tehát nem tiltja meg iratbetekintés kérését a moratórium utolsó napján, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
Kapcsolódó címkék:  
1
34
35
36
77