13 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] Döntőbizottság, ajánlatkérő), de csak nevesített esetekben, hiszen az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény nem háttérjogszabálya a Kbt.-nek (kivéve a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása).A Kbt. 2. § (7) bekezdése szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése, illetve a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni, hiszen a Kbt. nem rendezi a kérdést, és az Ákr. pedig nem háttérjogszabály. Véleményünk szerint nem jogszerű visszalépni a felfüggesztésből, hasonlóan ahhoz az esethez, amikor a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárás megindítása miatt függeszti fel az ajánlatkérő folyamatban levő közbeszerzési eljárását. A „hat/het” jelen esetben azt jelenti, hogy az ajánlatkérő abban dönthet, hogy felfüggeszti-e az eljárást vagy sem: megteheti, hogy felfüggeszti, de megteheti azt is, nem függeszti fel. Ha felfüggesztette, akkor meg kell várnia a bíróság jogerős határozatának meghozatalát, mert a mondat második fele ezt rögzíti, és nem azt, hogy belátása szerinti időtartamig felfüggeszti, de ha a per sokáig tart, akkor a felfüggesztést akár vissza is vonhatja. Amit a felfüggesztés kapcsán figyelembe kell venni, az a jogintézmény célja. A jogintézmény célja kettős: a jogsértés (jogsértő magatartás vagy jogsértő mulasztás) elkerülése, továbbá a reparálhatóság lehetővé tétele. Az ajánlatkérő döntése szerint nem folytatja időlegesen az eljárást[…]

Részlet a válaszából: […] meghatározott ajánlattételi határidő lejártától áll fenn.„87. § (4) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától (a végleges ajánlat benyújtására meghatározott ajánlattételi határidő lejártától) van kötve. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől (a tárgyalások befejezése) számított harminc – építési beruházás esetén, valamint, ha a közbeszerzési eljárást jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvan – napnál későbbi időtartamban.”Az ajánlatkérő köztes[…]

Részlet a válaszából: […] közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogya) az eljárást meghirdető vagy megindító felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és az egyéb közbeszerzési dokumentumokban közölt feltételek olyan jelentős mértékben módosuljanak vagy egészüljenek ki, amely torzítja a versenyt vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni.”A kérdésben jelzettek szerint az ajánlattevő képes most is ajánlatot tenni, de a módosítás korábbi ismeretében még előnyösebb lehetne az ajánlat, mely egyben azt is jelenti, hogy a módosítás[…]

Részlet a válaszából: […] építési beruházás fogalmi elemei, feltéve, ha az építési beruházás nem tervezéssel együtt történik.Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (beruházási törvény) 19. § (1) bekezdése alapján a „tervezőt – alapos indok kivételével – a teljes beruházási folyamatra, valamint a jótállási időszakra kiterjedő, az állami építési beruházás megvalósításához szükséges valamennyi tervezői szolgáltatásra – ideértve a tervezői művezetést is – kell megbízni”.Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 15. § (1)–(2) bekezdése alapján: „A tervező az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban az Étv. 33. § (4) bekezdése szerint tervezői művezetést végezhet. A tervező a tervezői művezetési feladatokat építési műszaki ellenőrként is elláthatja, ha arra jogosultsággal rendelkezik”.A fenti szabályozások együttes értelmezésével arra a következtetésre juthatunk, hogy amennyiben az építési beruházás, a tervezés és a tervezői művezetés az Étv. és különösen az Étv. 32–33. § hatálya alá tartozik, a tervezői művezetés építészeti-műszaki tervezési szolgáltatásnak minősül, és ezáltal az r) pont szerinti kivétel alkalmazható.Az s) pont szerinti kivételi kör kizárólag az ott feltüntetett CPV-kód szerinti szolgáltatásokra vonatkozik.A Bizottság 213/2008/EK rendelete (2007. november 28.) a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a CPV felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról (továbbiakban: CPV Rendelet) alapján71241000-9 Megvalósíthatósági tanulmány, tanácsadó szolgáltatás, elemzés71242000-6 Projekt- és tervelőkészítés, költségbecslés71244000-0 Költségszámítás, költségfelügyelet71246000-4 Építkezéshez szükséges mennyiségek meghatározása és jegyzékbe vétele71247000-1 Építési munka felügyeleteAz Étv. 33. § (4) bekezdése alapján a tervezői művezető közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítása érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.Felvetődhet, hogy a tervezői művezetés az építési munka felügyeletét jelenti-e, de álláspontunk szerint az Étv. szerinti közreműködés és megoldás-elősegítési tevékenység az építési munka felügyeleténél kevésbé komplex tevékenységek, ezért kockázatosnak ítéljük a tervezői művezetést az s) pont szerinti kivételi körbe sorolni.Az egybeszámításra vonatkozó kérdésre az alábbi választ tudjuk adni.A Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján az ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelések részekre bontása tilos, azaz régi fogalomhasználattal azokat a szolgáltatásokat kell egybeszámolni, amelyeket ugyanazon közvetlen cél érdekében rendel meg az ajánlatkérő.A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója (továbbiakban: útmutató) a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában (2021. 09. 30.), az uniós és a hazai ítélkezési gyakorlat alapján, továbbá az uniós forrásfelhasználást ellenőrző szervezetekkel egyeztetve, meghatározza azokat az elsődleges és kisegítő szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a részekre bontás tilalmának megsértése elkerülésére.Elsődlegesen a tervezési szolgáltatás és a tervezői művezetés műszaki-gazdasági funkcionális egységét kell vizsgálni.A fentiekben levezettük, hogy az ágazati szakmai jogszabályok fogalmi rendszere alapján a tervezői művezetés építészeti-műszaki tervezési szolgáltatásnak minősül, a tervező a saját maga által készített tervek vonatkozásában áll rendelkezésre, és végez szaktanácsadást a kivitelezés alatt. A tervezői művezetést és a tervezést a tervező személye és a tervek összekötik, ezenfelül mindkét szolgáltatás ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódik. Véleményünk szerint a tervezés (mint kivitelezés-előkészítés) és a tervezői művezetés (mint kivitelezéshez kapcsolódó tevékenység) műszaki funkcionális egységet képez a kivitelezés folyamatában, egyazon célra irányulnak, közvetlen céljuk az építés megvalósulása, és hogy ez az építés terveken alapuljon, valamint a tervek szerint valósuljon meg.Az a körülmény, hogy „több szakaszban, időben elválva” kerül sor a szolgáltatások megrendelésére, nem alapozza meg a funkcionális egység megbontását. Az útmutató alapján az időbeli összefüggés kisegítő szempont vonatkozásában az egyidejűség nem követelmény az egybeszámítást illetően, megfordítva: az időbeli elválás a két szolgáltatás megrendelésére és a két szolgáltatás elvégzésére nem alapozza meg a részekre bontás jogszerűségét. Így az a körülmény, hogy a tervezés a kivitelezés előtti tevékenység, a tervezői művezetés pedig a kivitelezés alatti tevékenység, a két tevékenységet két szerződésben időbeli különbséggel, „szakaszolva” kívánják megrendelni, a két szolgáltatásvégzés között adott esetben több idő, akár több év is eltelik, hiszen pl. a kivitelezésre is rendszerint közbeszerzési eljárást kell lefolytani, nem töri meg a műszaki funkcionális egységet. Ezt az időbeliséget csak az tudná megtörni, ha az építési beruházás valamilyen okból megszakad, felfüggesztik, és évek múlva folytatják.A részekre bontással kapcsolatos egyetlen érv az lehetne, miszerint a tervezési szolgáltatásra 2023. év elején megkötötték a szerződést egy közbeszerzési eljárást követően. Az útmutató alapján, ha egy szolgáltatásmegrendelési igény előre nem látható módon merül fel, azaz a tervezési szolgáltatás megrendelésekor[…]

Részlet a válaszából: […] eszköz lehet az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzésére, különös tekintettel annak adattartalmára. Ennek oka, hogy az ajánlatkérő szervezetek kevés információval rendelkeznek az előkészítésben és/vagy döntéshozatalban részt vevő szakemberek hozzátartozói vonatkozásában, ezen adatok értelemszerűen az adott szakembertől szerezhetők be, elsősorban az összeférhetetlenség ellenőrzése kapcsán.Az összeférhetetlenségi és az érdekeltségei nyilatkozatokon túl azonban az útmutató is kiemeli azok valóságtartalma ellenőrzésének fontosságát, melyről az ajánlatkérő a közbeszerzési szabályzatában rendelkezhet. Sőt, maga az érdekeltségi nyilatkozat tartalma is kiterjeszthető például a megtételére kötelezett személy korábbi munkahelyének vonatkozásában is.Ha az ajánlatkérő előírja az érdekeltségi nyilatkozat benyújtását, és az érintett személy vagy annak valamely hozzátartozója megtagadja a nyilatkozattételt az érdekeltségi nyilatkozat kapcsán, az nem jelent automatikusan összeférhetetlenséget, de összeférhetetlenségi kockázatot igen, melyről az ajánlatkérőnek kell döntenie.A fenti példákat azért hoztuk, mert a kérdés nem egyszerűen az érdekeltségi nyilatkozat kérése, hanem annak tartalma, kiterjesztése korábbi munkahelyre, ellenőrzése, esetleges benyújtása hiányának szankcionálása is a kérdés részét képezi. Ezért valójában nem egyszerűen arról kell döntenie az ajánlatkérőnek,[…]

Részlet a válaszából: […] A Korm. rendelet. 1. §-a úgy fogalmaz, hogy a Korm. rendeletet a Kbt. szerint lefolytatott olyan közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni, amelyek tárgya közétkeztetési szolgáltatás megrendelése.Mivel esetünkben a közétkeztetéshez szükséges áruk beszerzéséről van szó, így a Korm. rendelet hatálya erre nem vonatkozik, így ennek megfelelően[…]

Részlet a válaszából: […] képtelenné vált vagy a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye [53. § (4)–(6) bekezdés].”A Kbt. 53. § (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő akkor nem köteles az ajánlatokat elbírálni, ha bizonyítani tudja, hogy az ajánlattételi határidő leteltét (azaz az ajánlatok felbontását) követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső, és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye. Ezekben az esetekben az ajánlatkérőnek nemcsak lehetősége, hanem kötelezettsége is, hogy az eljárást eredménytelenné nyilvánítsa.Tekintettel arra, hogy a vitarendezési kérelemre adott válaszból egyértelműen kiderül, hogy a forrás átcsoportosítására, azaz a közbeszerzési eljárás fedezetét jelentő anyagi forrás elvonására vonatkozó döntést maga az ajánlatkérő hozta meg, így erre semmiképpen nem lehet hivatkozni olyan körülményként, amely az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül esik, és általa előre nem látható. A Kbt. 75. § (3) bekezdése szerint ez a hivatkozás kizárólag akkor alkalmazható, ha a fedezet más szervezet döntésével kerül elvonásra vagy átcsoportosításra, amelyet egyébként[…]

Részlet a válaszából: […] az eredménytelenségi ok az ajánlatkérő mérlegelésére bízza azt, hogy az adott eljárás tekintetében, az adott beszerzési körülmények alapján kívánja-e az eredménytelenségnek ezt a speciális, és nem kötelezően alkalmazandó lehetőségét előírni.Amennyiben az ajánlatkérő élni kíván ezzel a lehetőséggel, és ezt az ajánlati felhívásban megjelöli, véleményünk szerint, a lehetőség kötelezettséggé válik, másképpen fogalmazva: ha az eljárásban egy ajánlat kerül benyújtásra, az ajánlatkérő számára „kötelezettség” lesz, hogy az adott eljárást eredménytelenné nyilvánítsa. Erre utal meglátásunk szerint a Kbt. 75. § (6) bekezdés első mondata is, amely szerint az eljárást megindító hirdetményben nyilatkoznia kell az ajánlatkérőnek arról, hogy ezt az eredménytelenségi okot alkalmazza-e vagy sem.Ezzel összefüggésben utalunk az ajánlati kötöttség jogintézményére a Kbt. 53. § (1) bekezdése szerint, mely az ajánlatkérő szempontjából azt jelenti, hogy az eljárást megindító felhívás visszavonására, módosítására kizárólag az ajánlattételi határidő lejártáig van lehetőség, és ha ezt nem tette meg, az abban foglaltak szerint kell eljárnia,[…]

Részlet a válaszából: […] feldarabolják az „egy” szerződést annak érdekében, hogy a becsült érték ne érje el az értékhatárt. A Kbt. 17. § (2) bekezdésének alkalmazása kapcsán a Közbeszerzések Tanácsa álláspontja (A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában, 2021. 09. 30.): „ha egy beszerzés a Kbt. valamely becsült érték számítási szabálya alapján közbeszerzési kötelezettség alá tartozik, az ajánlatkérő nem hivatkozhat arra, hogy egy másik becsült érték számítási szabály alapján a becsült érték nem érné el a közbeszerzési értékhatárt [Kbt. 19. § (1) bekezdés]”. Ezért az ajánlatkérőknek nagyon óvatosan kell a Kbt. 17. § (2) bekezdése szerinti számítási módot megközelíteni.A Kbt. 17–18. § szerinti rendelkezések lényege tehát, hogy a jogszabály kiemel néhány beszerzésiigény-típust, amelyek esetében valamilyen speciális jellegzetesség miatt a Kbt. 16. § (1) bekezdése szerinti főszabály alkalmazása nehézségekbe ütközhet, és a jogszabály maga határozza meg a becsült érték számításának módját, és ezáltal a becsült érték nagyságát annak érdekében, hogy a közbeszerzési szabályok alkalmazási köre megállapítható legyen; ez pedig értelemszerűen azt is jelenti, hogy ezekben az esetekben a becsült érték a jogszabály által mesterségesen generált érték. Fel kell hívni arra a figyelmet, hogy a Kbt. 17–18., 20. §-ban nem szereplő feltételek vonatkozásában továbbra is a Kbt. 16. § (1) bekezdés az irányadó: pl. a becsült érték áfa nélküli érték.A speciális szabályok tehát a beszerzési igények különböző jellemzői alapján eltérő számítási módokat tartalmaznak, és az ajánlatkérő feladata, hogy a beszerzési igényének definiálását követően besorolja a számítási módok egyikébe, nevezetesen a beszerzés igény a főszabály vagy valamelyik kisegítő szabály alá tartozik-e.A Kbt. 17. § (1) bekezdése kizárólag árubeszerzésekre, azon belül is kizárólag használati jog vagy hasznosítási jog megszerzésére vonatkozik (azaz tulajdonjog-átruházás nem feltétel; idetartozik pl. a pénzügyi lízing, bérlet, haszonbérlet), és a szerződés ismert (1 év vagy rövidebb határozott idő) vagy éppen nem ismert időtartama (határozatlan idő vagy nincs időpont) szerint csoportosít, továbbá figyelembe veszi ezen ügyletek speciális jellegét (lásd a maradványérték szabályait).A Kbt. 17. § (2) bekezdése alapján vagy az előző naptári év során kötött azonos tárgyú szerződés (vagy szerződések) szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással adja a becsült értéket [lásd a) pont], vagy az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti, vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás a becsült érték [lásd b) pont].A Kbt. 17. § (2) bekezdése az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelésre vonatkozó beszerzési igény rendszeressége (vagy időszakonkénti visszatérése) szerint határozza meg a számítási módszert, amely két számítási megoldást biztosít az ajánlatkérő számára. A két számítási megoldás közötti hierarchikus kapcsolatra nincs utalás a jogszabályban, a beszerzés jellegétől függően az a) és b) pont választható. Például, ha nincs előző évi szerződés, vagy nincs azonos tárgyú szerződés, akkor az a) pont nem lehet releváns.Ez a becsültérték-számítási módszer azokra a beszerzésekre vonatkozik, amely beszerzésekre előre látható módon rendszeresen vagy időszakonként szükség van, és az ajánlatkérők ezeket a szerződéseket rendszeresen újrakötik, pl. takarítás, őrzés-védés, irodaszer-tisztítószer, üzemanyag, bérszámfejtés. Ahogy a Kbt. 17. § (1) és (3) bekezdésében láthatjuk, a jogszabály ott más időviszonyokat (határozott-határozatlan, 4 év, 1 év stb.) határoz meg számítási alapként, a Kbt. 17. § (2) bekezdés vonatkozásában az „év”/„12 hónap” az elhatárolási alap. Az ajánlatkérő nem követ el jogsértést, ha a beszerzés igénye a Kbt. 17. § (2) bekezdés hatálya alá tartozik, és „csak” az ott meghatározott időtartamra vetítést alkalmazza. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az a) pont „naptári évet” határoz meg, a b) pont „12 hónapot”, amely utóbbi azt jelenti, hogy nem feltétlenül naptári évet takar, de az a) pont esetében naptári év az előírás.Az a) pont esetében az előző naptári évben volt(ak) korábbi azonos tárgyú szerződés(ek), ezeknek az értékét kell kiigazítani a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással. A b) esetben nem áll rendelkezésre korábbi szerződés a viszonyításhoz, ezért az első teljesítést követő 12 hónapra vagy ennél hosszabb időszakra tervezett szerződés(ek) összértékének, teljes ellenszolgáltatásának becslését kell elvégezni. A módszertan választása nem irányulhat a részekre bontás tilalmának megsértésére.A Kbt. 17. § (2) bekezdése alkalmazásánál még arra kell ügyelni, hogy ha a tárgyévben még egy azonos tárgykörű szerződés megkötésére sor került, amely beszerzési igény nem volt előre látható, akkor a következő évben már ezt az év közben külön kötött szerződést is figyelembe kell venni, mivel „előző évben, azonos tárgyú” szerződésről van szó.A Kbt. 17. § (3) bekezdés kizárólag szolgáltatásokra vonatkozik,[…]

Részlet a válaszából: […] tartalmazó részeibe.A jogszabály meghatározza azokat a kötelező tartalmi elemeket, amelyek az iratbetekintési kérelem elengedhetetlen részét képezik. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, vagy nem állapítható meg, vagy nem megfelelő, akkor az ajánlatkérő jogszerűen megtagadhatja az iratbekintést.A Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján az iratbetekintési kérelem kötelező tartalmi eleme, amelyet az iratbetekintési kérelemmel az ajánlatkérőhöz forduló ajánlattevő köteles megjelölni jelezve, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat mely részébe kíván betekinteni.Az ajánlatkérő pedig a betekintést a feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben kötelező biztosítani azzal, hogy az ajánlat teljes körű átvizsgálása nem lehetséges az iratbetekintés során.Amint látható, az iratbetekintés célhoz kötött, az iratbetekintést kérelmező ajánlattevőnek fel kell tudnia mutatni egy feltételezett jogsértést, amely mögött valahol egy jogérvényesítési igény is azonosítható, továbbá meg kell jelölnie, hogy az ajánlat mely részét szeretné megtekinteni.Mindez azt jelenti, hogy az iratbetekintési kérelemben a feltételezett jogsértés és az ajánlat része jól körülhatárolt, különben az ajánlatkérő nem tudja meghatározni az iratbetekintéssel érintett dokumentumok, információk vagy adatok körét.Az iratbetekintési szabályok nem tesznek különbséget a közbeszerzési eljárások között, nevezetesen milyen eljárás volt, milyen forrásból valósult meg, hogyan ért véget, milyen eredménnyel zárult, az ajánlatkérő értékelte és elbírálta az ajánlatokat vagy sem.A kérdésben felvázolt esetben tehát az ajánlatkérő[…]