44 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérőnek kötelező indokolást kérnie az ajánlati ár aránytalanul alacsony volta miatt, valamint le kell folytatnia az aránytalanul alacsony árat tartalmazó ajánlat vizsgálatát. Az aránytalanul alacsony ár vizsgálatát az ajánlatkérőnek elsősorban az ajánlattevő által biztosított adatokra kell alapítania. Az ajánlatkérőnek az indokolás tartalma alapján kell megvizsgálnia, hogy a beszerzés tárgya a megajánlott áron teljesíthető-e, a vállalás gazdasági észszerűséggel összeegyeztethető-e. E vizsgálatot követően kerül az ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy döntsön az érintett ajánlat érvényességéről vagy érvénytelenségéről.Az indokolásra, illetve a kiegészítő indokolásra felhívott ajánlattevőnek akként kell benyújtania indokolását, adott esetben kiegészítő indokolását, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek. Ennek értelmében az ajánlattevőnek olyan objektív alapú indokolást kell adnia, amely egyértelműen, részletesen alátámasztja a tényleges helyzetet, és nem hagy kétséget az ajánlatkérőben afelől, hogy a szerződés a megajánlott áron ténylegesen teljesíthető lesz.Szakmai álláspontunk szerint, jelen esetben az aránytalanul alacsony árat az ajánlatkérőnek vizsgálnia kellett volna a fent kifejtettek szerint, és az ajánlattevő által benyújtott árindokolás alapján kellett volna meggyőződni arról, hogy a nyertes ajánlattevő kereskedő cégként az eljárásban szintén részt vevő gyártóhoz képest miért tett alacsonyabb ajánlati árat, illetve ezen az ajánlati áron teljesíthető lesz-e a szerződés. Önmagában az a tény, hogy a kereskedőcég a gyártó ajánlati árához képest alacsonyabb ajánlati árat adott be, nem jogszerűtlen. Lehet például korábbi beszerzésből származó olyan raktárkészlete, vagy korábbi szerződéshez beszerzett olyan termékmennyisége, amely nem került felhasználásra, és alacsonyabb[…]

Részlet a válaszából: […] jár, mivel a jogsértés megállapítása a bírságolás mellett a megkötött szerződésre is érdemi kihatással van.A Kbt. 137. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzés mellőzésével kötött szerződés semmis, amelynek megállapítására, ahogy a Kbt.-be ütköző cselekmények elbírálására is, a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezik hatáskörrel a Kbt. 145. § rendelkezései alapján.A Kbt. 137. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállása esetén azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság dönthet úgy is, hogy a közbeszerzés mellőzésével megkötött szerződés nem semmis: ilyen ok például, ha az ajánlatkérő úgy ítélte meg, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre a Kbt. alapján lehetősége volt, vagy kiemelkedően fontos közérdek áll fenn a szerződés fennmaradására.A jogszabályi rendelkezések alapján a közbeszerzés mellőzésével kötött szerződések vonatkozásában is ugyanúgy lehetséges jogorvoslati eljárást kezdeményezni, mint egy közbeszerzési eljárásban nem jogszerűnek tartott ajánlatkérői cselekmény ellen.Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet azokra a jogszabályi rendelkezésekre és ítélkezési gyakorlatra, amelyek a kérelmező fogalmára és az ügyfélképesség fennállásának szükségességére, illetve a jogorvoslati határidőkre, valamint a jogorvoslati kérelem tartalmára vonatkoznak.A Kbt. 148. § (2) bekezdése alapján az az egyéb érdekelt nyújthat be jogorvoslati kérelmet, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás (jelen esetben a közbeszerzés mellőzése) sérti vagy veszélyezteti. A kérelmezőnek nem egyszerűen a jogának vagy jogos érdekének sérelmét kell alátámasztania az ügyfélképesség igazolása érdekében, hanem a jog- vagy érdeksérelem közvetlenségét is bizonyítania kell a jogorvoslati kérelemben, miszerint a közbeszerzés mellőzése milyen közvetlen jog- vagy érdeksérelmet okoz a számára.Közbeszerzés mellőzése esetén, a Kbt. 148. § (9) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelem a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlattevők adott csoportján (a konzorciumon) belül a közös ajánlattevők (a konzorciumi tagok) felosztják egymás között a beszerzéseket, és egy-egy teljesítést különböző konzorciumi tag végzi. Ez azonban csak egy megvalósítási módszer, és nem jelent jogi elkülönülést, avagy a jogi státusz megváltozását. Hiába kerül sor belső egyezségre a közös ajánlattevők között, hogy egy-egy megrendelést vagy versenyújranyitást melyik közös ajánlattevő teljesíti, jogi szempontból valamennyi konzorciumi tag ajánlattevői szerepkörben marad, valamennyi konzorciumi tag közös ajánlattevőként együttesen a szerződést kötő és a szerződést teljesítő fél az ajánlatkérő irányába, minden egyes megrendelés, minden egyes versenyújranyitás teljesítése során. A közös ajánlattevők mindegyike tehát közös ajánlattevő és szerződést kötő fél marad végig a keretmegállapodás lezárásáig, függetlenül attól, hogy belső megállapodás alapján fizikailag hányszor és hogyan vesz részt az egyes megrendelések, szerződések teljesítésében.A Kbt. 3. § 1. és 2. pontja egyértelműen elkülöníti az ajánlattevő és az alvállalkozó fogalmát: ajánlattevőnek minősül az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be; alvállalkozó pedig az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját, építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.Ezért álláspontunk szerint jogi anomáliához vezetne, ha egy gazdasági szereplő, aki (amely) egy közös ajánlattevő (konzorciumi tag), ugyanabban a közös ajánlattevői csoportban (konzorciumban) egy másik közös ajánlattevő (másik konzorciumi tag) alvállalkozója is lehetne. Az ő jogi státusza már rögzített: ő az egyik ajánlattevő, az egyik szerződést kötő fél, akit (amelyet) egyetemleges felelősség terhel a szerződés teljesítéséért, azaz ő a szerződés egyik fő kötelezettje, ezért a szerződéses jogviszonyban alvállalkozóként való egyidejű részvételét nem tartjuk értelmezhetőnek.A Kbt. 36. §-a szabályozza a többes megjelenés tilalmát, amellyel a jogszabály olyan szerepkörök együttes viselését korlátozza a gazdasági szereplők részére, amelyek a verseny tisztaságát veszélyeztetik. A Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – nem vehet részt más ajánlattevő alvállalkozójaként.A Kbt. 37. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás az eredményről szóló tájékoztató közzétételével zárul. Ez az a pont, amikor kvázi a verseny befejeződik az ajánlattevők között, és ténylegesen a szerződés teljesítése van hátra.Felmerül a kérdés, hogy a keretmegállapodás megvalósítási részét hogyan kell értelmezni. A jogi szabályozás áttekintése azért ütközik nehézségbe, mert míg korábban a keretmegállapodás külön eljárási típus volt, ezért talán nem volt vita a keretmegállapodásos eljárás második részét (pl. versenyújranyitási szakaszt) is a közbeszerzési eljárás részének tekinteni, a ma hatályos jogi szabályozás a szerződésteljesítési szakaszhoz kapcsolja a keretmegállapodás alapján történő megvalósítási szakaszt.A válasz könnyebb abban az esetben, ha egy közbeszerzési eljárás eredményeként[…]

Részlet a válaszából: […] eljárással kapcsolatban.Nem alapozza meg a kérelmezői státuszt például az az eset, ha az ajánlatkérő megsértette ugyan a közbeszerzési szabályokat az eljárásban, de az ajánlattevő a jogsértés megállapítása esetén sem kerül kedvezőbb helyzetbe, mert nem lesz érvényes az ajánlata a jogsértés kiküszöbölését követően sem, ugyanis saját érvénytelenségét nem támadja. Az eljárás eredménytelensége esetére feltételezett újabb közbeszerzési eljárás megindítása például egy olyan jövőbeni, bizonytalan szempont, amely nem igazolja, hogy adott eljárásban a jogsértés megállapítása az ajánlattevő jogi helyzetét pozitívan befolyásolná. Erre tekintettel jogorvoslati kérelmet csak az terjeszthet elő, akinek a jogorvoslati kérelemmel elérni kívánt cél teljesülése esetén, azaz az ajánlatok jogszabályoknak megfelelő elbírálása esetén reális esélye lenne az adott közbeszerzési szerződés elnyerésére.Mindezekre tekintettel és a Közbeszerzési Döntőbizottság által kialakított joggyakorlat szerint nemcsak az egyéb érdekeltnek kell az érdekeltségét bizonyítania egy adott jogorvoslati eljárásban, hanem magának az ajánlattevőként (részvételre jelentkezőként) jogorvoslati kérelmet előterjesztőnek is. Másképpen fogalmazva: az ajánlattevő is csak akkor nyújthat be jogorvoslati kérelmet, amennyiben közvetlenül kimutathatóan van valamilyen jog- vagy érdeksérelme a vitatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban.A tételes jogi rendelkezést a Kbt. 148. § (2) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint:„Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.)”Az ügyfélstátusz és az ahhoz kapcsolódó jogorvoslati kérelem előterjesztésének jogosultsága szempontjából tehát a döntő kérdés az, hogy a kérelmező által kifogásolt Kbt.-be ütköző ajánlatkérői magatartás a kérelmező jogát vagy jogos érdekét sérti[…]

Részlet a válaszából: […] anyaintézmény szintjén kell a becsült értéket figyelembe venni. Ebben az esetben az egyes intézmények szerződései egybeszámítanak, még akkor is, ha csak javasolja az anyaintézmény az azonos szerződő partnerrel történő szerződéskötést.Az a tény, hogy technikailag megbontja az anyaintézmény a beszerzéseket, és kiszervezi, de az anyaintézmény szintjén, a közbeszerzési tervében (vagy éppen nem jelenik meg, de egyébként a közbeszerzési terv készítésére az anyaintézmény köteles, nem pedig intézményei) jelenik meg a beszerzés, a részekre bontást nem teszi jogszerűvé a becsült érték számítása szempontjából. Ha azonban az egyes intézmények, mint közbeszerzési jogalanyok egyenként is feltöltik közbeszerzési tervüket az EKR-be, és szereznek be saját maguk számára, úgy az a lehetőség, hogy értékhatár alatt kötnek egy szerződést, mely szerződés azonos partnerrel történik, nem alapozza meg önmagában az egybeszámítási kötelezettséget. Inkább a problémát az jelenti, hogy milyen az az értékhatár az intézmény belső szabályozása alapján, amelytől legalább három ajánlatot kell bekérni, és a döntést meghozni. Ha ugyanis az anyaintézmény valamilyen okból diktál intézményei számára, és szerződéskötést javasol[…]

Részlet a válaszából: […] közbeszerzési eljárás megindítása előtt véleményezhessék a közbeszerzési dokumentumok tartalmát, észrevételeket és javaslatokat fogalmazhassanak meg az előírásokkal (különösen műszaki tartalommal, alkalmassági követelményekkel, értékelési szempontokkal, szerződéses rendelkezésekkel) kapcsolatban, továbbá már előzetesen tájékozódhassanak a tervezett közbeszerzési eljárásról. Ezzel megteremthető annak lehetősége, hogy az ajánlatkérő az adott piaci sajátosságokhoz leginkább igazodó közbeszerzési dokumentumokat készítsen, és minél több gazdasági szereplő részt vehessen a közbeszerzési eljárásban.A kiegészítő tájékoztatás (Kbt. 56. §) egy már megindított közbeszerzési eljárás részvételi, illetve ajánlattételi szakaszához kapcsolódó eljárási cselekmény, amelynek során a közbeszerzési eljárásban való részvétel iránt érdeklődő gazdasági szereplők a végleges közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban értelmező, pontosító kérdéseket tehetnek fel.A Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezéseket a gazdasági szereplők vonatkozásában, hogy kötelesek részt venni az előzetes piaci konzultációkon, vagy az előzetes piaci konzultáción való részvétel hiánya megfosztja őket a kiegészítő tájékoztatáskérés jogától. A kiegészítő tájékoztatás és az előzetes piaci konzultáció között nincs olyan jogi kapcsolat, hogy a kiegészítő tájékoztatáskéréssel feltett kérdésre az ajánlatkérő megtagadhatja a válaszadást az előzetes piaci konzultációban történtekre hivatkozással, miszerint a kérdéshez kapcsolódó tartalmi elemre érkeztek észrevételek vagy sem. A Kbt.-ből ezek az összefüggések nem olvashatóak ki. Ennek megfelelően a Kbt.-ben foglaltaknak megfelelően megküldött kiegészítő[…]

Részlet a válaszából: […] vonatkozó dokumentumok jelentősnek, nem egyedi részletkérdésre vonatkozónak minősülnek-e. A Közbeszerzési Döntőbizottság D 366/2023. számú döntésében a Műszaki ütemterv, Organizációs terv, Pénzügyi ütemterv hiánypótoltathatósága volt a vita tárgya, ami véleményünk szerint irányadó lehet ennek a kérdésnek a megítélésében is.A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlatából hiányzó három dokumentum (Műszaki ütemterv, Organizációs terv, Pénzügyi ütemterv) a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti dokumentum, ugyanis az ajánlatkérő által meghatározott tartalmi elemek alapján azok a közbeszerzés tárgyának jellemzőire és az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vonatkozó dokumentumok. Ez a kérdésben jelzett hiányosságokra is véleményünk szerint megállapítható.A Döntőbizottság álláspontja szerint az, hogy a Műszaki ütemterv, Organizációs terv és Pénzügyi ütemterv a kérelmező ajánlatából teljesen hiányzik, jelentős hiány, ugyanis ezen dokumentumokban kellett részletesen, szövegesen, illetve Gantt-diagram alkalmazásával bemutatni, hogy a kérelmező a közbeszerzés tárgyát képező feladatokat (zöldterület-kialakítás, megmaradó zöldfelületi rész megújítása, talaj-előkészítés, növénytelepítés, játszótér-kialakítás, járda készítése, parkoló kialakítása, kerítésépítés) hogyan fogja megvalósítani, a szerződéses kötelezettségeit milyen módon fogja végrehajtani. A kérdésben jelzett ügyben szintén szükséges a benyújtott dokumentumok tartalma annak eldöntéséhez, hogy időben befejezhető-e a feladat, hogyan történik a megvalósítás.A Döntőbizottság álláspontja szerint a szakmai ajánlat részét képező három terv teljes hiánya nem tekinthető nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiánynak. A kérelmező az árazott költségvetés benyújtásával a közbeszerzés tárgyára, az egyes munkanemekre árajánlatot adott, azonban azt tartalommal nem töltötte ki, nem mutatta be részletesen, szövegesen az ajánlatkérő által a közbeszerzés tárgyát képező[…]

Részlet a válaszából: […] igazolható hiteles cégaláírási nyilatkozattal (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány, gyakorlatban röviden: aláírási címpéldány), illetve az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásmintával (gyakorlatban röviden: aláírásminta).A Ctv. 9. § (3) bekezdése azonban korlátozó szabályokat tartalmaz az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásmintára vonatkozóan, ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos csak meghatározott esetekben készítheti el az aláírásmintát. Az aláírásmintát egy ügyvéd vagy egy kamarai jogtanácsosad1. kizárólag cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során jegyezheti ellen; ésad2. csak abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi ellen; ésad3. az aláírásminta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi.A Kbt. 66. § (1) bekezdés szerinti rendelkezés alapján (az ajánlatot/részvételi jelentkezést a közbeszerzési dokumentumoknak megfelelően kell készíteni), és a Ctv. 9. § (3) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelés érdekében, a gazdasági szereplőnek olyan aláírásmintát kell csatolnia az ajánlatba (részvételi jelentkezésbe), amelynek tartalmából a Ctv. 9. § (3) bekezdésben foglalt három követelmény együttes teljesülése megállapítható. Az ügyvédnek (kamarai jogtanácsosnak) az aláírásmintában hivatkoznia kell arra, hogy az aláírásminta cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során készült, a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását az adott ügyvéd (kamarai jogtanácsos) készítette (szerkesztette, ellenjegyezte), és az adott aláírásminta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi, de ha nem is részletezi ki, legalább a Ctv. 9. § (3) bekezdésben foglalt feltételekről kell nyilatkozatot tartalmaznia.Ellenkező esetben az ajánlatkérő nem tud meggyőződni arról, hogy az ajánlatba (részvételi jelentkezésbe) becsatolt aláírásminta megfelel a Ctv. 9. §, és különösen[…]

Részlet a válaszából: […] belül az árajánlat – tekintetében figyelembe kell venni továbbá a Kbt. 105. § (4) bekezdését is, amely arról rendelkezik, hogy az ajánlattevő csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos, vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet.Az ajánlati árra vonatkozó ajánlatkérői elvárások megfogalmazása során a Kbt. mellett a vonatkozó keretmegállapodás (a továbbiakban KM) rendelkezéseit kell figyelembe venni, és ennek keretei között szükséges a verseny újranyitására vonatkozó felhívásban az ár megadására vonatkozó előírásokat megtenni.A kérdés szerinti esetben az adott keretmegállapodás nem tartalmaz előírásokat abban a kérdésben, hogy fix, illetve opciós mennyiség esetén az egységárak eltérhetnek-e egymástól.Ez azért van így, mert erre vonatkozó előírást nem is kell tenni, hiszen főszabály szerint a verseny újranyitására vonatkozó ajánlattételi felhívás kötelező tartalmi eleme adott közbeszerzés tárgyának és mennyiségének feltüntetése. A mennyiség meghatározása során minden esetben a teljes mennyiséget kell megadni. A teljes mennyiségen belül lehet fix, illetve opciós mennyiséget meghatározni, abban az esetben, ha az ajánlatkérő későbbi időpontban kíván arról dönteni, hogy az opciós mennyiséget lehívja vagy sem.Ebből következően a termékek egységára azonos kell legyen a fix mennyiségbe, illetve az opciós mennyiségbe tartozó termékek tekintetében. Ellenkező esetben az ajánlattevő többváltozatú ajánlatot tenne, amely jelen esetben kizárt.Mindezekre tekintettel nem látjuk indokolnak, hogy az ajánlatkérő előírást tegyen[…]

Részlet a válaszából: […] dokumentumok véleményezésének lehetőségét bármely érdekelt gazdasági szereplő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet részére biztosítani, továbbác) a beérkezett véleményekről, a véleményekkel kapcsolatos álláspontjáról – amennyiben az ajánlatkérő a beérkezett véleményt figyelmen kívül hagyja, akkor ennek szakmai indokáról – és a vélemények alapján a dokumentumokban végrehajtott érdemi jelentőségű módosításokról összefoglalót készíteni.”A Korm. rendelet 1. § (6) alábbi bekezdése továbbá az összefoglaló nyilvános közzétételét is kötelezővé teszi, beleértve azt a (8) bekezdésben jelzett esetet is, amikor nem érkezik vélemény.„1. § (6) Az (5) bekezdés c) pontja szerinti összefoglalót az EKR előzetes piaci konzultációs felületén nyilvánosan közzé kell tenni, és annak elérhetőségét a konzultációhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni. Ha az előzetes piaci konzultációt a központi beszerző szerv az általa használt egyéb informatikai rendszerben hirdette meg, akkor az összefoglalót ebben az informatikai rendszerben teszi közzé…(8) Ha az előzetes piaci konzultáció során egyetlen gazdasági szereplő sem ad véleményt, az ajánlatkérő az (5) bekezdés c) pontja szerinti összefoglalóban ennek tényét köteles rögzíteni. A beérkezett vélemények hiánya nem befolyásolja a közbeszerzési eljárás megindíthatóságát.”Mivel az előzetes piaci konzultáció még az eljárás megindítását megelőző eljárásjogi aktus, így az eljárás visszavonása követelésének nincs relevanciája, melyre érdemes felhívni a gazdasági szereplő[…]