14 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] tartalmi eleme az építési beruházásra vonatkozó referenciaigazolásnak. A referencia ellenőrzésének ajánlatkérőre háruló kötelezettsége szükségessé teszi a teljesítés helyének kellően pontos meghatározását. A teljesítés helyére vonatkozó adat jellegét, a beszerzés tárgyától függően, az ajánlatkérők rendszerint pontosítják a közbeszerzési dokumentumokban, hiszen adott esetben egy helyrajzi szám, vagy útépítésnél egy útszelvényszám, vagy éppen egy pontos cím tudja csak azonosítani a teljesítés helyét.A Kbt. kógens rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő eltekintsen a referencialevélben a teljesítés helyének kötelező megjelölésétől, hiszen a közbeszerzési szabályozás építési beruházás esetében egyértelműen a referencialevelet jelöli meg igazolási módnak, és a referencialevél kötelező tartalmi elemeként határozza meg a teljesítés helyét; a kötöttségi szabályok alapján pedig az ajánlatot a közbeszerzési dokumentumokban foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészíteni és elbírálni. Ennek megfelelően hiába szerepel a teljesítés helyének pontos címe a referencialevelet kibocsátó szervezet honlapján, a honlap nem elfogadható igazolási mód. A hiányos tartalmú referencialevél viszont a Kbt. 71. § alapján hiánypótolható dokumentum, így az ajánlattevőnek lehetősége nyílik a hiányzó adat pótlására javított referencialevél csatolásával, vagy a referencialevél kibocsátójának saját, a referencialevelet kiegészítő nyilatkozatával.Ahogy fentebb említettük, a teljesítés helyére vonatkozó információ jellege, részletezettsége nagymértékben függ az adott beszerzés tárgyától, hogy mennyire pontosan is kell meghatározni (elég egy helyrajzi szám, vagy utca/házszám részletezése szükséges), ami bizonyosan kijelenthető, hogy kellően pontosnak kell lenni az építési beruházás helyének beazonosításához. Ha a közbeszerzési dokumentumokban nincs egyértelműen meghatározva, és kétség merül fel a részletezettséget illetően, célszerű kiegészítő tájékoztatásban rákérdezni.A[…]

Részlet a válaszából: […] közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós.Ez a rendelkezés azt is biztosítja, hogy az ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) nem kötelező az ajánlatkérő által kiadott nyilatkozatmintát alkalmazniuk, hanem becsatolhatnak egy korábbi keltezésű, akár egy másik ajánlatkérő részére másik közbeszerzési eljárásban már benyújtott közjegyzői hitelesített nyilatkozatot, de akár saját vagy a közjegyző által alkalmazott nyilatkozatminta alapján készült dokumentummal is igazolhatják a kizáró ok fenn nem állását. Sőt az sem vezethet visszautasításhoz, ha a régebbi nyilatkozat más eljárásnak a nevét tartalmazza, és nem az adott eljárásét, ahová az ajánlattevő be kívánja nyújtani.A közjegyzői hitelesítéssel igazolt kizáró ok fenn nem állására vonatkozó nyilatkozatnak nem kötelező tartalmi eleme a közbeszerzési eljárás neve; az igazolási mód szerepéből adódóan elvárt kötelező tartalom a kizáró ok megjelölése, amelyre a nyilatkozat vonatkozik, a kizáró ok fenn nem állását kijelentő nyilatkozatrész és maga a közjegyzői hitelesítés, mely utóbbi gazdasági, illetve szakmai kamara által történő hitelesítéssel[…]

Részlet a válaszából: […] kapacitást biztosító szervezetre. Az ő tekintetükben kell vizsgálni, hogy a közbeszerzési eljárásban részt vevő másik gazdasági szereplővel (másik személyi körrel) kötöttek-e versenyt torzító megállapodást; a verseny torzítására alkalmas összejátszást az ő viszonyukban kell vizsgálni. Álláspontunk szerint a nevesített személyi körön kívüli más szervezetekkel (pl. beszállító, forgalmazó, gyártó, alapanyag-eladó) szemben vagy ezen más szervezetekkel közösen gyakorolt magatartás nem tartozik ehhez a kizáró okhoz.A kizáró ok körébe nem tartozó versenykorlátozó cselekmények esetében a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása irányadó. Eszerint, ha ajánlatkérőként az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észlelik, vagy azt alapos okkal feltételezik, az ajánlatkérő köteles ezt jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak, a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint.Egy beszerzési[…]

Részlet a válaszából: […] minősülnek kellő pontossággal meghatározhatónak, ha azok olyan módon számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők, amely lehetővé teszi az ajánlatoknak előre meghatározott képlet szerinti automatikus rangsorolását.”A Kbt. fenti rendelkezését egészíti ki a 424/2017. Korm. rendelet, melynek 27. §-a a tájékoztatási kötelezettségre utal, valamint egyértelművé teszi, hogy akár egyedül az árat, vagy bármely más árlejthető értékelési szempontot is választhatja az ajánlatkérő, mely a közbeszerzési dokumentumokban kell tájékoztatást adnia.„27. § Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles tájékoztatást adni:a) arról a tényről, hogy az elektronikus árlejtést az ellenszolgáltatás mértéke vonatkozásában vagy – a Kbt. 108. § (5) bekezdés b) pontja esetében – az ár mellett vagy az áron kívül más értékelési részszempontok vonatkozásában folytatja le…”A fenti szabályok tehát nem teszik szükségessé az összes értékelési szempont árlejtését, hanem szabadságot adnak az ajánlatkérőknek, hogy eldönthessék, mely értékelési szempontot szeretnék árlejteni, mely megfelel a fenti feltételeknek. Az ajánlatkérő döntése és feltételrendszere egyértelmű kell, hogy legyen az ajánlattevők számára, hiszen árlejtés hiányában gyakorlatilag már az ajánlati kötöttség beállásával nem változtathatnak azon szempontokra vonatkozó ajánlati elemükön, melyet az ajánlatkérő nem árlejt. Hiába oldódik fel az ajánlati kötöttség az árlejtés időszakára,[…]

Részlet a válaszából: […] nem teszi meg az ajánlatkérő, vagy nem veszi észre, úgy az összegezés kiküldését követően lehet iratbetekintést kezdeményezni, és ezt követően előzetes vitarendezés keretében javasolt az ajánlatkérő figyelmét felhívni a tévedésére. Hiába van tisztában a versenytárs már sokkal korábban azzal, hogy a műszaki tartalom nem megfelelő, ez nem helyettesítheti az ajánlatkérő saját tevékenységét, és annak elébe sem mehet. Az eljárásrend betartása azért fontos, mert ellenkező esetben a versenytársak strukturálatlan ötletei határozhatnák meg az értékelés folyamatát, azaz valójában nem az ajánlatkérő kezében lenne a folyamat, hiszen az értékelés közbeni iratbetekintők[…]

Részlet a válaszából: […] pozícióban az a fél van, akinek jogát vagy jogos érdekét éri sérelem az által, hogy a kérelmezettként megjelölt fél valamely tevékenységét, magatartását vagy mulasztását jogsértőnek véli. A jogorvoslati szerv tevékenysége arra irányul, hogy megvizsgálja a jogsértőnek vélt magatartást vagy mulasztást, döntést hozzon annak jogsértő volta tekintetében, és ennek alapján a kérelmező kérelmének helyt adjon vagy elutasítsa azt.Jogorvoslatra okot adó jogsérelemről, illetve jogos érdeksérelemről csak akkor lehet szó, megítélésünk szerint, ha azt egy adott közbeszerzési eljárásban részt vevő fél követi el a másik fél sérelmére, másképpen fogalmazva az ajánlatkérő jogát, illetve jogos érdekét az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező tevékenysége vagy mulasztása sértheti, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező jogát vagy jogos érdekét pedig az ajánlatkérő magatartása vagy mulasztása sértheti. A jogorvoslat arra irányul, hogy a jogában, jogos érdekében sérelmet szenvedett fél tekintetében a jogsértés megállapításra, és ha lehetséges, reparálásra, azaz kiküszöbölésre kerülhessen.Ezen túlmenően, ha az ajánlatkérő indíthatna jogorvoslati eljárást az általa elkövetett jogsértés tekintetében saját maga ellen, egy személyben lenne a kérelmező és a kérelmezett, amely megítélésünk szerint[…]

Részlet a válaszából: […] határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint – adott esetben – a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására…”A fenti szabályt egészíti ki a Kbt. 69. § (6) bekezdése, mely azt is lehetővé teszi, hogy a bírálat során az ajánlatkérő – látva például a beérkezett ajánlatok minőségét, vagy tekintettel saját szűkös határidejére – több ajánlattevőt is felhívjon az igazolások benyújtására, melyet szintén nem köteles hirdetményben közzétenni, hiszen maga a döntés is a bírálat során születik meg. Amennyiben az ajánlatkérő meg kíván nevezni második helyezettet is, úgy ez a logikus megoldás, melyről szintén nem köteles hirdetményben tájékoztatást nyújtani.„69. § (6) Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a (4) bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására, és az érintett ajánlattevők ajánlata vonatkozásában ellenőrzi a (11) bekezdés szerinti adatbázisok adatait. Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta az igazolások benyújtására és az érintett ajánlattevő ajánlata vonatkozásában[…]

Részlet a válaszából: […] lehet egy belső ár- vagy költségelemre rákérdezni, ha az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség aránytalanul alacsony, és ezért az ajánlatkérő árindokolást kér. Ezzel szemben a módosítás már nem korlátozza a vizsgálatot az értékelési szempontra. Ennek megfelelően az ajánlatkérő az ajánlatban szereplő valamennyi ár vagy költség tekintetében elvégzi a vizsgálatot, és mérlegeli az adott ár vagy költség mértékének realitását. A vizsgálat lényege az ajánlatban szereplő ár vagy költség az adott közbeszerzés tárgyát képező építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz való viszonyítás, azaz az ajánlatkérőnek azt kell vizsgálnia, hogy az adott ár- vagy költségelem az adott beszerzéshez viszonyítva aránytalanul alacsony-e.A módosítás várhatóan kezeli azt a joggyakorlatban már régóta fennálló jelenséget, hogy az ajánlatban szereplő egyik ár- vagy költségelem aránytalanul alacsony az ajánlatkérő véleménye szerint, de nem lehetett indokolást kérni, ha az értékelési szempontot képező ár vagy költség viszont nem volt aránytalanul alacsony.A másik lényeges különbség a két szabályozás között, hogy a módosító rendelkezésben megjelenik az európai ítélkezési gyakorlatban kifejtett lépéssorozat, miszerint az ajánlatkérő először vizsgálódik, majd a vizsgálat alapján felmerül benne egy gyanú, az ajánlatkérő rákérdez, majd a kapott válasz alapján dönt. A jelenleg hatályos szabályok abból indulnak ki, hogy valamely ár vagy költség aránytalanul alacsony, azaz a szabályozás tényként kezeli a vizsgálat eredményét. A módosító szabály viszont már úgy fogalmaz, hogy az adott ár vagy költség a beszerzés tárgyához képest aránytalanul alacsonynak látszik, azaz úgy tűnik, hogy aránytalanul alacsony. Már nem szükséges a tény, elég a látszat. Ez a megfogalmazás jobban tükrözi az aránytalanul alacsony ár jogintézmény lényegét, nevezetesen az ajánlatkérő egy feltételezéssel él egy árat vagy költséget illetően, amelyre indokolást kér, és amelyet az ajánlattevő megindokolhat.Mivel az új szabályozás alapján bármely aránytalanul alacsonynak látszó ár- vagy költségelemre indokolást lehet kérni, a joggyakorlatban az arányosság elve nagy szerepet fog kapni. Ez különösen az olyan összetett beszerzések esetében válik majd lényeges kérdéssé, ahol több száz, adott esetben több ezer költségvetési sorból tevődik össze az ajánlat, és abból az ajánlatkérő egyetlen elemet kíván vizsgálni. A módosított rendelkezés ugyanis már nem tartalmazza a „lényeges ajánlati elem” kitételt (itt a lényegesség a kulcskérdés), amely arra a téves következtetésre vezethet, hogy valóban bármely, lényeges vagy lényegtelen[…]

Részlet a válaszából: […] üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani. A betekintést az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani. Más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem lehetséges.”Ha a fentiek szerint az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben feltételezett jogsértést kell megállapítani, úgy az a jogsértés az ajánlatkérő jogsértését kell, hogy jelentse, hiszen ha az ajánlatkérő érvényesnek nyilvánított egy ajánlatot, annak ellenére, hogy az iratbetekintést kérő szerint azt érvénytelenné kellene nyilvánítani, úgy az ajánlatkérő követett el jogsértést. Az ajánlattevő jogsértése, mely szerint például nem az eljárási dokumentumoknak megfelelően tett ajánlatot, az érvénytelenséget alapozza meg, melyet az ajánlatkérő nem megfelelően bírált el. Azaz a 69. § szerinti jogsértést szükséges[…]

Részlet a válaszából: […] kezdeményezésnek, melyet az ajánlatkérő köteles kivizsgálni. Véleményünk szerint tehát az egyéb kommunikáció erre az esetre nem alkalmas, hanem sokkal inkább az elmaradó aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokoláskérés esetében alkalmazandó előzetes vitarendezés a megfelelő eljárási cselekmény, melyet aránytalanul alacsony árra vonatkozó vélelem esetében érdemes megelőznie iratbetekintésnek a kezdeményező részéről. Az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos ajánlatkérői véleményt érdemes előzetes vitarendezés keretében először kezdeményezni, hiszen az ajánlatkérői válasz alkalmas arra, hogy az ajánlattevő eldöntse, kíván-e jogorvoslati eljárást indítani, vagy sem. Tehát sorrendileg a határidőben történő előzetes vitarendezés és jogorvoslat a javasolt sorrend. Semmilyen módon nem javasoljuk informálisan az ajánlatkérővel történő kapcsolatfelvételt, hiszen ez vezethet az ajánlatkérővel történő összejátszáshoz, melynek eredményeként az ajánlattevő az alábbi, Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pont szerinti kizáró ok hatálya alá kerülhet.„62. § (1) j) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, ésja) ha a kizárás miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető,[…]