Előzetes vitarendezés feltételes közbeszerzés esetében

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az eredménnyel szemben előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be. Véleményünk szerint a nyertes ajánlattevő által tett ajánlat érvénytelen, mert nem felel meg a műszaki leírásban előírt követelményeknek. Az ajánlatkérő elutasította a vitarendezési kérelmünket arra hivatkozással, hogy feltételes közbeszerzést folytatott le, és a feltétel bekövetkezése miatt végül nem fog szerződést kötni. Az ajánlatkérőnek valóban nem kell válaszolnia az előzetes vitarendezési kérelmünkre amiatt, hogy nem akar szerződést kötni? Egyáltalán dönthet így az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] megérkezésétől számított három munkanapon belül az EKR-ben köteles tájékoztatni, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi – általa ismert – ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja. A Kbt. 80. § (4) bekezdése szerint, amennyiben az előzetes vitarendezési kérelem alapján szükségessé válik, az ajánlatkérő a bírálathoz kapcsolódó Kbt. 71–72. §-a szerinti eljárási cselekményeket végezhet. Bírálati cselekmények végzése esetén a válaszadási határidő másként alakul. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül köteles tájékoztatni a kérelmezőt a három munkanap helyett. A többi ajánlattevő tájékoztatási kötelezettsége időben elválik, az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról az alkalmazott eljárási cselekménnyel egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról ugyanúgy, mint a kérelmező esetében, az ajánlatkérő a többi ajánlattevőt a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül tájékoztatja.A Kbt. tehát a kötelező válaszadást („álláspontról tájékoztatást”) írja elő az ajánlatkérő számára három, illetve hét munkanapos határidővel, és nem tartalmaz arra vonatkozó lehetőséget, hogy az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmet figyelmen kívül és válasz nélkül hagyja. Kivételt képez ez alól, ha az előzetes vitarendezési kérelem tartalmában nem felel meg a Kbt. 80. §-a szerinti jogszabályi követelményeknek. A Kbt. arra sem ad felhatalmazást az ajánlatkérőnek, hogy az ajánlattevő érdemi javaslatára, észrevételére ne adjon érdemi választ, még ha az érdemi válasz röviden arra irányul, hogy nem ért egyet a kérelmező javaslatával.A Kbt. 53. § (5)–(7) bekezdései alapján az ajánlatkérő jogosult feltételes közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha az eljárást megindító felhívásban felhívta erre a körülményre a gazdasági szereplők figyelmét, és megjelölte a feltételes közbeszerzési eljárást megalapozó, az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli eseményt. Az ajánlatkérő eljárási cselekménye a jövőbeli feltétel bekövetkezésének idejétől függően alakul, az ajánlattételi határidő előtt a közbeszerzési eljárástól visszaléphet a felhívás visszavonásával a Kbt. 53 § (1) bekezdése alapján, az ajánlattételi határidő lejárta után a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilváníthatja a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pont szerint, az összegezés kiküldése után a szerződéskötési kötelezettség alól mentesülhet a Kbt. 131. § (9) bekezdése alapján. Ez utóbbit a gyakorlatban szerződéskötés megtagadásának is nevezik.Álláspontunk szerint az előzetes vitarendezési kérelem tartalmának megvizsgálásától, a tartalommal kapcsolatos álláspont[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Műszaki paraméterek módosítása verseny újranyitása során

Kérdés: Keretmegállapodást kötöttünk az ajánlatkérővel három termék beszállítására 2025. évben határozott időre (3 év) szólóan a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerint. A keretmegállapodás tartalmazza, hogy minden esetben a legkedvezőbb ár alapján választja ki a nyertest az egyedi eljárásban az ajánlatkérő, továbbá azt is, hogy a keretmegállapodástól a szállítási határidő, a szállítási címek, valamint a megrendelhető egységcsomagok száma tekintetében lehet eltérni az egyedi szerződésben, az ajánlatkérő igénye szerint. Rajtunk kívül még három szerződő fél van a keretmegállapodásban. Eddig hat esetben került sor versenyújranyitásra, ebből két esetben nyertünk mi a legjobb áron. Most új egyedi eljárás van folyamatban, amelyben azt tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérő jelentősen megváltoztatta az egyik termék műszaki követelményeit. Erre rákérdeztünk, és az volt a válaszuk, hogy megváltoztak az igényeik. Szerintünk erre nincs lehetősége az ajánlatkérőnek.
Részlet a válaszából: […] illetve a verseny újranyitása során lényegesen nem lehet módosítani.”Azt, hogy mi minősül egy közbeszerzésben vagy közbeszerzési szerződésben „lényeges módosításnak”, az eset összes körülménye alapján kell meghatározni, erre a Kbt. nem ad egzakt meghatározást. Álláspontunk szerint, általánosságban kimondható, hogy az ajánlatkérőnek nincs arra lehetősége, hogy a verseny újranyitása esetén a beszerezni kívánt bármely termék elvárt műszaki paramétereit a keretmegállapodásban rögzített ugyanezen feltételekhez képest jelentős mértékben módosítsa. A konkrét esetben ennél is szűkebbnek gondoljuk az ajánlatkérő mozgásterét, hiszen maga a keretmegállapodás kifejezetten tartalmazza, hogy mely szerződési kérdések azok, amelyeket a keretmegállapodásban foglaltakhoz képest az egyedi szerződésben eltérő módon lehet rendezni. Itt elfogadjuk a kérdésben leírtakat, hogy ez a lehetőség kizárólag a szállítási határidő, a szállítási címek és a megrendelhető egységcsomagok száma tekintetében áll fenn. A jelzett kérdéskörökben a műszaki paraméterek nem szerepelnek, így – miután a Kbt. kógens szabályai miatt ezek a kérdéskörök nem bővíthetőek – a termékekre vonatkozóan a keretmegállapodásban meghatározott műszaki paraméterek módosítására nem látunk lehetőséget, még akkor sem, ha ez egy terméket érintene. Ha ez mégis megtörtént, akkor az ajánlatkérő ezzel a magatartásával valószínűsíthetően megsértette a Kbt. 104. § (9) bekezdését.Ezen túlmenően felhívjuk a figyelmet a Kbt. 50. § (4) bekezdésére is, amely szerint az eljárást[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Bírálóbizottság összetételének megváltozása

Kérdés: Jelenleg folyamatban van egy közbeszerzési eljárásunk, ahol az egyik bírálóbizottsági tag jelezte, hogy le szeretne mondani a bizottsági tagságáról. Szeretnénk kérdezni, hogy bírálati szakaszban lecserélhetőek a bírálóbizottsági tagok?
Részlet a válaszából: […] bírálóbizottság tagjai számára a bírálati szakasszal összefüggésben, de a Kbt.-ben foglalt feladatokra kötelező bírálóbizottságot összeállítani a négyféle szakértelem biztosításával.A Kbt. 27. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén azonban a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba.Egyes ágazati jogszabályok [pl. 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 4. §, Ábvt.] határozhatnak meg további követelményeket a bírálóbizottságot illetően. A tervpályázati eljárásokban felállításra kerülő bírálóbizottságra például sajátos szabályok vonatkoznak. A 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet (10)–(11) bekezdései alapján a bírálóbizottság tagjai nem cserélhetőek le a tervpályázat meghirdetése után.A Kbt. azonban nem rendelkezik arról, hogy közbeszerzési eljárásban a bírálóbizottság összetétele nem változhat, amely – figyelemmel a közbeszerzési eljárások hosszára – életszerűtlen korlátozás lenne. Tiltó rendelkezés hiányában, az alapelvekre figyelemmel, ezért lehetséges a bírálóbizottság összetételének megváltozása, azonban a fentiekben ismertetett előírások (szakértelem, létszám, összetétel) betartása mellett.Javasolt azonban írásban tisztázni a bírálóbizottsági tag lemondásának okát, mert adott esetben az ajánlatkérő eljárási cselekmények végzésére lehet köteles. Például, ha a bírálóbizottsági tag lemondásának oka az összeférhetetlenség fennállása, akkor akár egyes eljárási cselekmények megismétlésére is sor kerülhet, vagy egy alapelvi vagy tételesjogi sérelem (pl. befolyásolás vagy bizalmas információszerzés) akár egy ajánlat érvénytelenségét vagy az egész közbeszerzési eljárás eredménytelenségét is okozhatja.Az új bírálóbizottság tag kijelölése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Referenciaigazolás közös ajánlattételkor

Kérdés: Ajánlatkérőként nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le építési beruházásra. Az egyik közös ajánlattevőnk két tagból áll, ahol a két tag egymás részére kiállított egy-egy referenciaigazolást csatolt a referenciakövetelmény teljesítésének igazolására. A közös ajánlattevők igazolhatják a referenciát a saját maguknak kiállított referenciaigazolással?
Részlet a válaszából: […] beruházásra szerződést kötött az ajánlattevővel. Ez magában foglalja azokat a következtetéseket is, hogy építési beruházás esetében az ajánlattevő ad1. saját maga részére nem állíthat ki referenciaigazolást a más részére végzett építési beruházásról, ad2. a saját maga részére végzett saját építési beruházást nem mutathatja be referenciaként.Az építési beruházásra vonatkozó referencia mint alkalmassági követelmény előírásának célja, hogy az ajánlattevő más szervezet vagy személy részére végzett építési munka bemutatásával, más szervezet vagy személy által kiállított igazolással bizonyítsa a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságát.A Kbt. 3. § 1. pontja alapján az ajánlattevőnek a gazdasági szereplőt nevezzük, aki/amely ajánlatot nyújt be. A Kbt. 35. § (1) bekezdés alapján több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot.Közös ajánlattétel esetében a két gazdasági szereplő laza gazdasági együttműködéséről beszélünk, amelyek közös ajánlat benyújtásában állapodnak meg. A közös ajánlattételre vonatkozó megállapodás nem hoz létre önálló jogalanyt, a közös ajánlattevők nem olvadnak össze egy jogalannyá, nem keletkezik „egy” ajánlattevő szervezet. Továbbra is elkülönült gazdasági szereplők és ajánlattevők, amelyek tárgyi közbeszerzési eljárásban egy közös ajánlatot nyújtottak be. Ennek megfelelően a közös ajánlattevők – mint elkülönült jogalanyok – kiállíthatnak egymás részére referenciaigazolásokat, ha a referenciaigazolás megfelel a kormányrendelet és a közbeszerzési dokumentumok tartalmi követelményeinek. A közös ajánlattevők egymás számára kiállított referenciaigazolása akkor fogadható el, ha az adott referenciában az egyik közös ajánlattevő a megrendelő, a másik közös ajánlattevő a kivitelező volt, azaz az építési beruházás megvalósítására irányuló szerződés szemben álló alanyai voltak. Nem fogadható el a referenciaigazolás viszont abban az esetben, ha mindkettő közös ajánlattevő a korábbi építési beruházás főkötelezettje volt, mert ebben nem a szerződéskötő másik fél pozíciójában volt, és a saját teljesítésükre állítottak ki referenciát egymásnak.A kérdésben felvázolt helyzetben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.
Kapcsolódó címkék:      

Választható kizáró okok

Kérdés: A fakultatív kizáró okok köre mely adatbázisokból ellenőrizhető?
Részlet a válaszából: […] irányelvekkel összhangban nem követeli meg jogerős határozat meglétét a releváns szerződésszegések vonatkozásában. Az EKR-ben közzétett lista deklaratív hatályú hatósági nyilvántartás, a nyilvántartásba való bejegyzés nem keletkeztet kizáró okot, ugyanakkor megalapozza az ajánlatkérő vizsgálati kötelezettségét a bírálat során. A nyilvántartásban szereplés ténye tehát nem mentesíti az ajánlatkérőket a kizáró okot megalapozó tények vizsgálatának kötelezettsége alól, azaz ha adott gazdasági szereplő szerepel a nyilvántartásban, akkor az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell a kizáró ok fennállását. Ha valamely gazdasági szereplő nem szerepel a nyilvántartásban, akkor a kizáró ok hiányát az ajánlatkérő vélelmezheti, de ha felmerül olyan körülmény, ami ezt megkérdőjelezi, akkor az ajánlatkérőnek kötelezettsége ennek vizsgálata, vagyis a korábbi szerződésszegés súlyosságát mérlegelnie kell.”Minden más alábbi kizáró ok esetében az EEKD-ban foglalt nyilatkozatot köteles az ajánlatkérő elfogadni, amennyiben egyéb információ nem áll rendelkezésére, például saját eljárása, szerződései vonatkozásában az adott ajánlattevőről.A fenti c) pont mellett sem az a) pont szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények megszegése, sem a b) pont esetében a súlyos szakmai kötelezettségszegés, sem pedig a d) pontban megjelölt fizetési kötelezettség nem teljesítése nem ellenőrizhető elektronikus adatbázisból. Arra már volt példa, hogy a nem a Kbt. 62. § (1) bekezdés l) pontjához kapcsolódó munkaügyi jogsértést követett el az ajánlattevő, melyre az ajánlatkérő felfigyelt a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pont vizsgálatakor, figyelemmel arra, hogy az egyik versenytárs jelezte előzetes vitarendezési kérelmében. A választható kizáró ok előírása azonban a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet alábbi 9. §-a értelmében nem teszi kötelezővé az ajánlatkérők számára a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztály minden nyilvántartásának követését (http://nyilvantartas.ommf.gov.hu/) a Kbt. 63.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Hiba a szakmai ajánlatban

Kérdés: Az ajánlatkérő központosított közbeszerzés során árubeszerzésre irányuló versenyújranyitással eljárást kezdeményezett az IDPR-ben. Az ajánlatkérő részéről az ajánlattételi felhívásban az alábbi előírás került rögzítésre: „24. Az ajánlathoz csatolandó: 24.2. az ajánlati ár (összesen ár) részletezését tartalmazó Ajánlattételi lapot a műszaki leírásban előírt műszaki tartalommal összhangban. Az Ajánlattételi lapot szerkeszthető formában, a jelen felhívás 20.1. és 21. pontjában előírtak szerinti .xls-fájlban is kérjük beadni. … Amennyiben az ajánlatban benyújtott Ajánlattételi lap és az .xls-dokumentum között eltérés van, az ajánlatkérő az ajánlat részeként benyújtott Ajánlattételi lapot tekinti irányadónak. Az ajánlattételi lapot az ajánlatkérő a Kbt. 3. § 37. pontja szerinti szakmai ajánlatnak tekinti.” A beérkezett ajánlatok értékelése, vizsgálata során az első helyen rangsorolt ajánlattevő az ajánlattételi lapon szerepeltetett ártáblázatát a szakmai ajánlatnak minősített dokumentumban az ajánlattételi felhívás 6. pontjában megadott „A közbeszerzés tárgya és mennyisége” adatokat további cikkszám szerint azonos tételekkel egészítette ki. A cikkszám szerinti tételek így hat esetben duplikálásra kerültek, azonban a megajánlott ajánlati ár meghatározására az ajánlatkérő által meghatározott tételek figyelembevételével került sor. A szerkeszthető formában, .xls-fájlban benyújtott dokumentumban az ajánlattevő az ajánlatát a pontos beszerzési tárgyra, duplikált tételek nélkül megtette (vagyis ez a dokumentum tartalmazza a helyes megajánlást). Ebben az esetben a szakmai ajánlatnak tekintendő pdf-fájlban a hat tétel ismétlődése tekinthető-e adminisztratív hibának, figyelemmel az ajánlati árra – amely a helyes mennyiségre vonatkozik –, így megállapítható-e az ajánlat érvényessége? Tekintettel arra, hogy nem átalánydíjas szerződés megkötéséről van szó, ebben az esetben miként lehet figyelembe venni a Kbt. 78. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] ajánlat egyéb része tartalmaz-e releváns információkat, illetve mi az értékelési szempont. Továbbá nincs utalás a felolvasólapra, hogy az melyik értéket (teljes ajánlati ár) tartalmazza, a duplikált tételekkel együtt számított összesen értéket, vagy a duplikálás nélküli „helyes” értéket. A Kbt. 66. § (5) bekezdése alapján, és mivel a tényállás szerint az elsődleges Ajánlattételi lap az ajánlati árat részletező szakmai ajánlat, vélelmezzük, hogy volt felolvasólap. Vélelmezzük továbbá, hogy az értékelési szempont az összesen ár (teljes ajánlati ár).Az ítélkezési gyakorlat felhívja a figyelmet arra, hogy az ajánlat bírálata során az ajánlat tartalmát, az ajánlatban szereplő valamennyi dokumentumot egymás viszonyában, összességében kell értelmezni, ezért egy dokumentum hiányossága vagy hibája még nem feltétlenül alapozza meg az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását. A másik lényeges megállapítás, hogy a szakmai ajánlat hiánypótlása sem tiltott, a hiánypótlási korlátokra a Kbt. 71. § (8) bekezdésében foglaltak az irányadóak.Fontos kiemelni, hogy a gyakran hangoztatott „adminisztratív hiba” nem közbeszerzési fogalom. A közbeszerzési szabályozás a „formai” hibát különbözteti meg, amelyet ugyan kötelező hiánypótoltatni a Kbt. 71. §-a alapján, de nem okozza az ajánlat érvénytelenségét; ezért a hibák „formai hiba” és „tartalmi hiba” alapján kategorizálhatóak. Álláspontunk szerint az ajánlati árat részletező táblázat duplikált sorai nem tekinthetőek formai hibának.A Kbt. 71. § (1)–(3) bekezdései alapján az ajánlatkérő köteles a hiánypótlás lehetőségét biztosítani, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumokban és a jogszabályban foglalt feltételeknek, illetve köteles felvilágosítást kérni az ajánlatban található nem egyértelmű kijelentés tisztázása érdekében. A hiánypótlás során az ajánlatban szereplő iratokat módosítani is lehet.A Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerint a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiánypótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.Ennek megfelelően álláspontunk az alábbi: Amennyiben a felolvasólap, az elsődleges Ajánlattételi lap összesen rovata és a másodlagos dokumentum összesen rovata ugyanazt az értéket (teljes ajánlati árat) tartalmazza, továbbá az ajánlat egyéb részei sem utalnak más ajánlattételi szándékra, akkor az ajánlat tartalmának összessége ugyanarra a teljes ajánlati árra mutat. Az ajánlatkérőnek a Kbt. 71. §-a alapján kötelezettsége felvilágosításkéréssel tisztázni az érintett táblázat belső sorainak és a többi dokumentum értékének az ellentmondásait, amelynek során tisztázódhat a duplikált mennyiség. Ezt követően pedig, a magyarázat függvényében, már lehetőség nyílik hiánypótlás keretében az összesen érték (teljes ajánlati ár) változtatása nélkül módosíttatni a táblázatot, mivel az ajánlat tartalmának összessége ugyanarra az értékre enged következtetni, és a hiánypótlás eredményeként az értékelés alá eső érték (teljes ajánlati ár), valamint az értékelési sorrend nem változik.Más a helyzet, ha a felolvasólap és az elsődleges Ajánlattételi lap összesen rovata, vagy felolvasólap hiányában kizárólag az elsődleges Ajánlattételi lap összesen rovata a duplikált értékkel számított értéket tartalmazza, és kizárólag a másodlagos dokumentum összesen rovata a duplikálás nélküli[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Kapacitást biztosító szervezet megjelölése értékelési szempontra

Kérdés: Egy közbeszerzési eljáráson szeretnénk indulni, ahol az ajánlatkérő szakembert jelölt meg értékelési szempontként. Nekünk sajnos nincs saját szakemberünk, ezért külső egyéni vállalkozóval oldanánk meg. A szakember-értékelési szempontra is megnevezhetünk kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ha a szerződés teljesítéséhez szükség van az adott tulajdonságra, és a szakember részt vesz a szerződés teljesítésében.A kapacitást biztosító szervezet bevonásának lehetősége a Kbt. 65. §-a szerinti alkalmassági követelményekhez kapcsolódik. Az ajánlattevő a pénzügyi-műszaki-szakmai alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében támaszkodhat kapacitást biztosító szervezetre [Kbt. 65. § (7) bekezdés], amennyiben az ajánlatkérő nem korlátozta a Kbt. 65. § (10) bekezdése alapján. Ennek megfelelően értékelési szempont esetében a kapacitást biztosító szervezet bevonása nem értelmezhető.Az ajánlattevő ugyanakkor a Kbt. 138. § (3) bekezdése szerint jogosult a szerződés teljesítésébe kizáró ok hatálya alatt nem álló alvállalkozót bevonni, amennyiben az ajánlatkérő nem élt a szintén a Kbt. 65. § (10) bekezdésében meghatározott korlátozással. A Kbt. 65. § (10) bekezdése alapján az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő, vagy közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők egyike végezzen el. Árubeszerzés esetén ez a korlátozás kizárólag az árubeszerzéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési művelet elvégzésére írható elő. Ebben az esetben ezekre a feladatokra nem vonható be alvállalkozó. Az ajánlattevő tehát az értékelési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Építési beruházás egybeszámítása

Kérdés: Az ajánlatkérő a jelen költségvetési évben új split klímák telepítését és meglévő (elavult) split klímák cseréjét tervezi megvalósítani. Az ajánlatkérő jól gondolja-e, hogy a meglévő split kímák cseréje árubeszerzésnek tekintendő, azonban az új split klímák telepítését (amely faláttöréssel, kondenzvíz elvezetése miatti csatornakiépítéssel, elektromos bekötéssel jár) a Kbt. 1. számú melléklete (fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák) szerinti építési beruházás keretében kell megvalósítani, és ez esetben a két típusú beruházást nem kell egybeszámítani?
Részlet a válaszából: […] elvégzésével. Amennyiben pedig a műszaki-gazdasági funkcionális egység fennáll, úgy azt különböző beszerzési tárgyak esetében is vizsgálni kell, hiszen magába az árubeszerzésbe is beletartozik a beállítás és üzembe helyezés értéke.Esetünkben is a műszaki-gazdasági funkcionális egységet kell vizsgálni különböző beszerzési tárgyak esetében, azaz az árubeszerzés és az építési beruházás egységet képez-e. Mindkettő klímatelepítésre vonatkozik, csak az egyik esetben nem kell bontani, vezetékelni, míg a másik esetben igen. A cél mindkét esetben az, hogy legyen működő klímaberendezés az épületben, azaz a rendszer teljes kiépítése.Mivel valójában az ajánlatkérő beruházásként tervezi egyben az egészet, azaz olyan komplex „klímaprojektként”, amelynek van árubeszerzési és van építési beruházási része is, így a teljes projekt megítélése az alábbiaktól függ:– egy épületen vagy több épületen kell megvalósítani,– a cserének vagy az új telepítésnek nagyobb az értéke,– van-e olyan épület, ahol csere is és új telepítés is megvalósul.Szóval a konkrét beruházási, beszerzési körülmények döntik el, hogy mit kell tenni, az eset összes körülményének ismeretében.a) Ha van olyan épület, ahol csak cserélni kell a meglevőket, különösebb beavatkozás nélkül, akkor ott kezelhető árubeszerzésként.b) Ha van olyan épület, ahol egyáltalán nincs klíma, de kell, mégpedig telepítéssel és szereléssel együtt, akkor ott már az 1. számú melléklet szerint értelmezendő a beszerzési tárgy, azaz ott is klímaberendezést szükséges beszerezni, de szereléssel együtt. Ez a tipikus „vegyes” beszerzés, ahol az dönti el, hogy közbeszerzési szempontból árubeszerzésnek vagy építési beruházásnak minősül, hogy melyiknek nagyobb az értéke, a klímaberendezéseknek összességében (árubeszerzési tárgyak), vagy az építési munkáknak együtt (építési beruházás).c) Ha van olyan épület, ahol csere is van, és újat is kell beszerezni és szerelni, akkor a csere részét az a)-val kell együtt számítani, a telepítés, szerelés részét meg a b)-vel.Összességében tehát egy ilyen komplex esetben beszerzési terv készül, ahol az a), b) és c) részek tárgyát és értékét kell megtervezni.Ha mindez egy épületben kerül megvalósításra, két eset is lehetséges:ad1) A cserére szoruló berendezéseket az ajánlatkérő megveszi,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Árlejtés elmaradása

Kérdés: A Kbt. 108. § (8a) bekezdése a következőt tartalmazza: „Ha nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot, és az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, dönthet úgy, hogy nem tart elektronikus árlejtést, hanem a benyújtott ajánlat bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt.” Van arra lehetősége az ajánlatkérőnek, hogy amennyiben több ajánlat benyújtásra került, de a bírálatot követően csak egy érvényes ajánlat marad, akkor a Kbt. 108. § (8a) bekezdésére hivatkozással eltekintsen az árlejtés lefolytatásától?
Részlet a válaszából: […] ajánlattevőt.”A jelenleg hatályos Korm. rendeletet megelőzően a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet kifejezetten egyetlen érvényes ajánlat benyújtása esetében nem tette lehetővé az árlejtés lefolytatását, valamint nemzeti rezsimben lehetett eltekinteni bizonyos esetek fennállása esetében [17. § (6) bekezdés]. A korábbi szabály kifejezetten kezelte ezt a helyzetet az alábbiak szerint:„17. § (6) Az ajánlatkérő nem folytathat le elektronikus árlejtést, amennyiben egyetlen érvényes ajánlat került benyújtásra.”Sajnálatos módon nem segít az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet sem, mivel gyakorlatilag megismétli a Kbt. rendelkezését az alábbi 26. § (2) bekezdés:A Kbt. 75. § (6)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Egyedi művészeti alkotás beszerzése

Kérdés: Egyedi művészeti alkotás (kültéri szobor) elkészítésére szeretnénk szerződést kötni. Ennek előzménye, hogy neves szakmai zsűri kiválasztotta azt a művészt, akit referenciamunkái alapján megfelelőnek ítélt a szobor elkészítésére. Közbeszerzési ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy a kiválasztott művésszel szerződjünk? Továbbá szükséges-e a felkérni tervezett művész műszaki és szakmai alkalmasságát vizsgálni az eljárásban?
Részlet a válaszából: […] kizárólag akkor választható, ha egyedi művészeti alkotás létrehozása a szerződési cél, továbbá az is feltétel, hogy kizárólag egy művésszel legyen megköthető a tervezett szerződés az egyedi művészeti alkotás valamely jellegzetessége miatt.A szakmai zsűri döntésére tekintettel, megfelelő oksági indokolás mellett, alkalmazható lehet a Kbt. 98. § (2) bekezdés d) pont, azaz fennállhat a közbeszerzési jogalapja, mely jogalapot a Közbeszerzési Hatóság is meg kell, hogy vizsgáljon a Kbt. 103. § (3) bekezdése alapján.A választott eljárásban közvetlen szerződéskötésre nincs lehetőség, hanem a Kbt. 99. § (1) bekezdése alapján ajánlattételi felhívást kell küldeni a kiválasztott művésznek, ezzel ajánlattételre kell felkérni, és a művésznek írásos ajánlatot kell benyújtani. Az ajánlattételi felhívásban tájékoztatni kell a felkért ajánlattevőt – a Kbt. 50. § (2) bekezdésében előírt tartalmi elemeken túlmenően – az eljárás jogcíméről [Kbt. 98. § (2) bekezdés d) pontja], a tárgyalás szabályairól, menetéről és az első tárgyalás időpontjáról. A tárgyalások lezárásakor vagy azt követően lehet a művésszel szerződést kötni.Az alkalmasság vizsgálatára vonatkozó második kérdés tekintetében a Kbt. 65.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3