Felcserélt részek az EKR-ben

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló, két részben indított közbeszerzési eljáráson az egyik ajánlattevő az első részhez a második részre, míg a második részhez az első részre vonatkozó ajánlatát töltötte fel az EKR-rendszerbe, és a felolvasólapokat is a feltöltésének megfelelően – azaz felcserélve – töltötte ki. Az ajánlatkérő hiánypótlás és felvilágosításkérés keretében kérte tisztázni, hogy az ajánlattevő milyen okból kifolyólag csatolta az egyik részajánlat dokumentációját a másik részhez, továbbá felszólította az ajánlattevőt a felolvasólapok és a dokumentáció feltöltésének javítására. A hiánypótlás teljesítése után az ajánlatkérő által megküldött összegezésben nyertes ajánlattevőként a részajánlatokat és a felolvasólapokat felcserélő ajánlattevőt jelölte meg. Hasonló esetre vonatkozóan a Közbeszerzési Döntőbizottság D.322/18/2019. iktatószámú határozatában elutasította a kérelmező jogorvoslati kérelmét arra vonatkozóan, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő figyelembe vett a negyedik ajánlati részben egy, tévedésből a harmadik ajánlati részbe feltöltött ajánlatot. A döntés értelmében az ajánlatkérő jogosan járt el, amikor az ajánlattevő 3. részben benyújtott ajánlatát a 4. részben értékelte. Ugyanakkor a Döntőbizottság által megítélt eset nem járt teljes iratcserével, és a hirdetmény napján hatályos jogszabályok alapján történt az eset mérlegelése. A jelenleg hatályos jogszabályokban két módosítás történt. Az egyik a 424/2017. Korm. rendelet 20. § (4) bekezdése, miszerint az ajánlattevőnek az EKR-ben az erre szolgáló űrlap kitöltésével külön felolvasólapot kell benyújtania minden olyan rész tekintetében, amelyre részvételi jelentkezést kíván benyújtani vagy ajánlatot kíván tenni, továbbá a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése, amely kimondja, hogy akkor nem kérhető egy másik ajánlati részbe feltöltött nyilatkozat vagy igazolás, ha erről az ajánlattevő nyilatkozik. Álláspontjuk szerint, amennyiben nyilatkozat, igazolás is csak abban az esetben nem kérhető az ajánlattevőtől másik részajánlathoz feltöltött dokumentáció esetében, ha erről az ajánlattevő külön nyilatkozik, úgy az ajánlatkérők jogszerűen figyelembe vehetnek-e egy másik részhez feltöltött komplett ajánlati dokumentációt, továbbá jogszerű-e hiánypótlás keretében a teljes iratcserére és a felolvasólapok javítására lehetőséget biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelennek a 2. részre benyújtott kérelmezői ajánlatot anélkül, hogy a 2019. február 12-én megadott hiánypótlás e részre vonatkozó tartalmát érdemben vizsgálta volna, ezzel megsértette a Kbt. 69. § (1) bekezdését.”Sőt a döntés kifejezetten jelzi, hogy összességében kellett volna vizsgálnia az eljárás során beérkezett dokumentumokat az alábbiak szerint:„49. A Döntőbizottság megjegyzi ugyanakkor, hogy semmiképpen sem összeegyeztethető a jóhiszemű és tisztességes eljárás alapelvi követelményével az olyan ajánlatkérői magatartás, amelyben közömbösen hallgat, és nem figyelmezteti az ajánlattevőt, hogy a hiánypótlási határidő letelte előtt két nappal az egyik részhez feltöltött, de tartalmában mindkét részre címzett hiánypótlását biztosan nem fogja figyelembe venni a másik részben, ha nem tölti fel ahhoz is. Megvárja, amíg eltelik a hiánypótlási határidő, majd megállapítja, hogy a hiánypótlást nem teljesítették, és érvénytelenné nyilvánítja a részajánlatot. A Döntőbizottság kizárólag amiatt mellőzte az alapelvi jogsértés megállapítását is, mert függetlenül az ajánlatkérői közrehatástól, a kérelmező hiánypótlása mindkét részben benyújtottnak minősül, az ajánlatkérő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Projektalapú egybeszámítás

Kérdés: Önkormányzatunk 15 M Ft értékben vissza nem térítendő támogatást nyert 2025. évben a Versenyképes Járások Program keretében a helyi önkormányzati tulajdonú közvilágítási rendszer felújítására. Három árajánlat bekérése után, a legkedvezőbb ajánlattevővel megkötöttük a vállalkozási szerződést, amelynek befejezési határideje ez év június 31. A támogatás a lámpatestek felének a cseréjére nyújt fedezetet. A másik részére a Magyar Falu Program keretében nyertünk támogatást, amely a fennmaradt lámpatestek cseréjére elegendő. Ha korábban nem közbeszerzési eljárás keretében, hanem a saját Beszerzési Szabályzatunk alapján meghirdetett eljárás keretében közbeszerzési értékhatár alatt közvilágítás korszerűsítésére megkötöttük a vállalkozási szerződést, majd a fennmaradt részre kívánunk szerződést kötni (szolgáltatás megrendelése), alkalmaznunk kell-e a Kbt. 19. § (3) bekezdésében írt egybeszámítási kötelezettséget? Amikor leszerződtünk az első részre, nem tudtuk, hogy a fennmaradt részre fogunk támogatást nyerni (15 M Ft-ot). Tehát nem sértünk jogszabályt, ha a második részre is három ajánlattevőtől kérünk árajánlatot, és a legkedvezőbb ajánlattevővel leszerződünk nem közbeszerzési eljárásban? Vagy egybe kell számítani a két beruházást? Az I. ütemre a vállalkozási szerződést 2025 decemberében írtuk alá. A második ütem sikerességéről ez év februárjában kaptuk meg az értesítést.
Részlet a válaszából: […] teljesen egységesen kezelte azt az ajánlatkérő már az első beszerzés során, továbbá a támogatás iránt igényeket is úgy ütemezte, hogy egy egységes nagy lámpacsereprojekt adott részét hirdette meg, egybe kell számítani, hiszen attól, hogy projektütemeket határoz meg az ajánlatkérő, attól még egy egységes rendszert modernizál. Ha azonban nem utóbbi történt, akkor évente, ahogy az adott költségvetési évben azt finanszírozni tudja, kell egybeszámítani az adott évben felmerülő beszerzéseket. Válaszunkban nem térünk ki arra, hogy esetleg egy adott évben még mit lehetett volna egybeszámítani az adott lámpákkal.Amennyiben egyébiránt az egybeszámítás fentiek alapján fennáll, úgy annak van jelentősége, hogy az ajánlatkérő az első projektrésznél már tudatában volt-e annak, hogy egységesen lehet csak a lámpákat például egy éven belül cserélni, mert akkor ezt folytatólagosan kell értelmezni, és már az első lámpát is közbeszerezni kellett volna, amennyiben a teljes projekt becsült értéke eléri a nemzeti közbeszerzési értékhatárt.Ha például a két támogatás egy éven belüli szerződéskötést eredményezett volna, és teljesen függetlenül próbálta volna a finanszírozást biztosítani az ajánlatkérő, úgy év elején még elképzelhető[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Szakmai önéletrajz és üzleti titok

Kérdés: Nemzeti nyílt eljárást indítottunk, ahol a szakember szakmai tapasztalatát írtuk elő alkalmassági követelményként és a szakmai többlettapasztalatot értékelési szempontként. Az egyik ajánlattevő, amely az értékelési sorrendben a második helyen áll, a szakember önéletrajzát üzleti titokká nyilvánította. Kérdésünk az, hogy nemzeti eljárásban az önéletrajz üzleti titokká nyilvánítható?
Részlet a válaszából: […] lehetnek. Az üzleti titokká nyilvánítás jogszerűségét lényegesen befolyásolja, hogy a szakmai önéletrajz melyik eljárási cselekményhez kapcsolódik, a szakmai önéletrajzban összességében milyen adatok, információk szerepelnek. Befolyásolja az is, hogy az ajánlatkérő pontosan milyen információt, adatot (pl. tapasztalat időtartamát, tapasztalat jellegét, névjegyzékben szereplést, szakmagyakorlási jogosultságot, szakember nevét) határozott meg alkalmassági követelményként, szakmai ajánlatként vagy értékelési szempontként. A gyakorlatban a szakmai önéletrajzok széles körű adatokat tartalmaznak, a személyes adatoktól, a nyilvántartások adatain át, a munkakör megnevezésén át, a munkahelyek felsorolásától a tapasztalat vagy készségek bemutatásáig. A szakmai önéletrajzban ezért lehetnek olyan adatok, információk, amelyek az üzleti titoknak nem nyilvánítható adatok, információk körébe tartoznak, és olyan adatok, információk is, amelyek tekintetében nem áll fenn korlátozás.A kérdéshez kapcsolódó lényeges tilalmi körök példálózó jelleggel a következők. A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattevő nem nyilváníthatja üzleti titoknak azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők. Ide tartozó adat lehet például a nyilvános, közhiteles névjegyzékben lévő adatként a szakmagyakorlási jogosultság vagy névjegyzéki sorszám.A Kbt. 44. § (2) bekezdés cb) pontja alapján az ajánlattevő nem nyilváníthatja üzleti titoknak az általa az alkalmasság igazolása körében bemutatott szakemberekre vonatkozó információkat és adatokat. Ide tartozó adat lehet az alkalmassági követelményként gyakran előírt szakmagyakorlási jogosultság vagy a szakmai tapasztalat időtartama.A Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontja alapján nem nyilvánítható üzleti titoknak az ajánlattevő szakmai ajánlata, ha az ajánlatkérő szakmai ajánlat benyújtását kérte. A szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét viszont üzleti titokká lehet nyilvánítani, amely tekintetében az üzleti titokká nyilvánítás feltételei az ajánlattevő által igazoltan fennállnak, és az üzleti titokká nyilvánítandó elem nem tartozik a Kbt. 44. § (3) bekezdés szerinti tilalmi körbe. A szakmai ajánlat vonatkozásában a lényeges kérdés, hogy az ajánlatkérő a szakembert illetően egyáltalán kért csatolni szakmai ajánlatot, és milyen adato(ka)t, információkat határozott meg szakmai ajánlatként.A Kbt. 44. § (3) bekezdése alapján az ajánlattevő nem tilthatja meg olyan ténynek, információnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát sem, amely a Kbt. 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, azonban az alapul szolgáló – tilalmi körbe nem tartozó – részinformációk, alapadatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Ide tartozó adat lehet az értékelési szempontként gyakran előírt többletszakmai tapasztalat időtartama. Az értékelési szempont esetében maga az értékelésre kerülő adat (pl. a többlettapasztalat időtartama) nem nyilvánítható üzleti titokká, de a részinformációk, alapadatok nyilvánosságra hozatala megtiltható.A szakmai ajánlat és az értékelési szempontok esetében tehát a jogszabály bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az üzleti titokká nyilvánítást a főszabály szerinti indokolási kötelezettséggel. A nyilvános adatoknál vagy a szakemberre vonatkozó alkalmassági követelményt igazoló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Gyorsított eljárás megtámadása

Kérdés: Egy gyorsított nyílt árubeszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban nem tudtunk indulni, mert az ajánlattételi határidő túl rövid volt a pályázatunk elkészítéséhez, az ajánlatkérő által kért iratok beszerzéséhez. Jogunk van megtámadni az eljárást a rövid ajánlattételi határidő miatt?
Részlet a válaszából: […] arra kell vonatkoznia, hogy mi az a kivételes és sürgős körülmény, amely miatt a főszabály szerinti minimum ajánlattételi határidő biztosítása nem lehetséges.A gyorsított nyílt eljárás a főszabály szerinti harminc, illetve harmincöt nap ajánlattételi határidő lerövidítését jelenti, ezért a gazdasági szereplő azon kifogásával, hogy az ajánlattételi határidő az ajánlattételre nem elégséges, valójában a gyorsított nyílt eljárási típus választását kifogásolja.A Kbt. 80. § (1) bekezdése alapján bármely gazdasági szereplő előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult az ajánlatkérőnél, ha véleménye szerint jogsértő az eljárást megindító felhívás, jelen esetben az ajánlatkérő által választott gyorsított nyílt eljárási típus és az ajánlattételi határidő. Az előzetes vitarendezési kérelem benyújtására gyorsított nyílt eljárás esetén az ajánlattételi határidő lejártáig van lehetőség. Az előzetes vitarendezési kérelemben a gazdasági szereplőnek meg kell jelölnie a felhívás jogsértőnek tartott elemét, a gazdasági szereplő javaslatát, észrevételét és az álláspontot alátámasztó adatokat, tényeket.A Kbt. 144. § (1) bekezdése alapján jogorvoslatnak is van helye a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén. A Kbt. 148. § (2) bekezdés szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság felé a gazdasági szereplő kérelmet nyújthat be, ha jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység sérti vagy veszélyezteti. A Kbt. 148. § (3), (5) és (7) bekezdés alapján a felhívással kapcsolatban az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Egyedi keretmegállapodás

Kérdés: Kérjük tájékoztatásukat, hogy a központosított rendszerben – konkrét esetben a DKÜ által – kötött keretmegállapodás alapján az eljárás második részében lefolytatásra kerülő versenyújranyitás során van-e lehetőség egyedi keretmegállapodást kötni, és az alapján közvetlen megrendeléssel megvalósítani a beszerzéseket. Amennyiben igen, a központosított keretmegállapodás alapján kötött egyedi keretmegállapodásra vonatkozóan van-e megkötés? Az ajánlatkérőnek a keretmegállapodás ideje alatt a felmerülő igények szerint kell biztosítani az érintett eszközöket. Ezek az igények projektszinten jelentkeznek, időben nem egyenletes az eloszlásuk, az eljárás indításakor előre nem ismertek, nem definiáltak, nagyságrendjük előre nem pontosan kalkulálható, ennek következtében a közbeszerzés mennyiségét konkrét mennyiségi adatokkal nem lehet meghatározni. Ezért a keretmegállapodás megkötése lenne az ajánlatkérő számára a legmegfelelőbb megoldás.
Részlet a válaszából: […] keretmegállapodást kössön egy vagy több ajánlattevővel, amely az adott beszerzési igények kielégítésére irányuló egyedi visszterhes szerződések minden feltételét nem tartalmazza. Ez esetben a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (7) bekezdése alapján lehetősége van arra az érintett szervezetnek, hogy írásbeli konzultáció vagy versenyújranyitás eredményeként olyan keretjellegű szerződést kössön, amelynek alapján beszerzési igényei a későbbiek során közvetlen megrendelések útján is kielégíthetőek legyenek. Feltétel ugyanakkor, hogy az érintett szervezet által megkötött keretjellegű szerződés, a későbbi közvetlen megrendelések eredményeképpen létrejövő visszterhes szerződések minden feltételét tartalmazza.A kérdés szerinti esetben tehát a fenti rendelkezésre tekintettel akkor van lehetősége az ajánlatkérőnek keretjellegű szerződést kötni, ha a DKÜ által kötött keretmegállapodás kifejezetten utal arra, hogy az adott keretmegállapodás az egyedi ajánlatkérő igényekre vonatkozó visszterhes szerződés minden feltételét nem tartalmazza. E rendelkezés teszi lehetővé az ajánlatkérő számára, hogy a saját beszerzési körülményei, ez esetben a projekt specialitásai alapján határozza meg azokat a szerződési feltételeket, amelyeket a DKÜ a keretmegállapodás alapján megkötött keretjellegű szerződésben már teljeskörűen szerepeltet. Az ajánlatkérő tehát nem jogosult keretmegállapodást kötni,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Hamis nyilatkozat miatti kizárás

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytatunk le. Az értékelési sorrendben első helyezett ajánlattevő az ajánlatában nemleges nyilatkozatot tett a kapacitást biztosító szervezet bevonására, ugyanakkor a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolás (bekérésünkre) egy másik szervezet referenciáját csatolta. Kérdésünk, hogy megállapíthatjuk a hamis nyilatkozattételt?
Részlet a válaszából: […] tévesen csatolták, és nem kapacitást biztosító szervezet bevonása lesz a végeredmény. Az ajánlatkérő nem élhet feltételezéssel egy nyilatkozatot illetően.A Kbt. 71. § (6) bekezdése alapján a hiánypótlások során az ajánlattevő jogosult új gazdasági szereplőt megnevezni, jelen esetben új kapacitást biztosító szervezetet bevonni az alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében, és jogosult hiánypótlás keretében a kapacitást biztosító szervezethez kapcsolódó dokumentumokat becsatolni. Új kapacitást biztosító szervezet bevonása kétszakaszos eljárás második szakaszában korlátozottan lehetséges, de referenciával összefüggésben nyílt eljárásban nincs korlátozás.A Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerint a kizáró ok akkor áll fenn, ha az ajánlattevő az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat, illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot érintő igazolási kötelezettségének, amennyiben ia) a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek az alkalmasság fennállására vonatkozó döntését, és ib) a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg.A hamis nyilatkozat megállapításához tehát – több más feltétel mellett – elsősorban az szükséges, hogy az ajánlatkérő az alkalmassági követelménynek való megfelelésre vagy annak hiányára vonatkozó döntésig eljusson, amelyhez viszont az alkalmassági követelményeknek való megfelelés vizsgálata szükséges. Az alkalmassági követelményeknek való megfelelés vizsgálatának része a becsatolt nyilatkozatok, igazolások áttekintése, az ajánlat hiányzó vagy hiányos részeinek pótlása, illetve a nem egyértelmű kijelentések[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Szakember közreműködési kötelezettsége

Kérdés: Vállalkozási szerződést kötöttünk, amelyben a nyertes vállalkozó az alvállalkozója által biztosított két nevesített szakembert adott meg. A vállalkozási szerződés előírja, hogy az építési beruházás megvalósítása során a nevesített szakembereknek személyesen kell közreműködniük, továbbá azt is, hogy a rendszeres projektértekezleten mindkét szakembernek jelen kell lennie, hogy szakértelmük alapján a felmerülő szakkérdésekben állást tudjanak foglalni. A megvalósítás megkezdődött és ennek során felmerült, hogy a szerződésben nevesített szakemberek személyes megjelenésétől el lehet-e tekinteni arra hivatkozással, hogy az alvállalkozó projektvezetője minden értekezleten jelen van? Továbbá a projektértekezletről emlékeztető készül, így, ha szakembereket érintő kérdés merül fel, majd kikéri a véleményüket, hiszen mindkét szakembernek egyúttal a szerződésben megjelölt alvállalkozó a munkáltatója.
Részlet a válaszából: […] amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel – azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.”A Kbt. 138. § (2) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevő köteles a teljesítésbe bevonni az ajánlatban az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. Ettől a kógens szabálytól csak abban az esetben lehet eltérni, ha szakemberek cseréjére kerül sor, vagyis, ha az adott szakember nélkül vagy a helyette bevont új szakemberrel is meg tud felelni a nyertes vállalkozó az eljárásban előírt alkalmassági követelményeknek.A hivatkozott rendelkezésre tekintettel tehát az ajánlatban és a szerződésben nevesített szakemberek bevonása kötelező a szerződés teljesítésébe, tekintettel arra, az ajánlatkérő által a felhívásban meghatározott szakmai alkalmassági követelményeket a nevesített szakemberekkel teljesítette a későbbi nyertes. Ezen túlmenően, miután a megkötött vállalkozási szerződésben a szerződő felek kifejezetten rögzítették a szakemberek személyes közreműködését, továbbá a projektértekezleteken történő személyes jelenlétüket is, nem lehet eltekinteni az előírásoktól. A személyes közreműködésre, illetve a személyes jelenlétre vonatkozó szerződési rendelkezések alól nem ad felmentést az a körülmény, hogy mindkét szakember a nyertes ajánlattevő alvállalkozójával áll[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattevők összehangolt magatartása

Kérdés: Felmerülhet-e az ajánlattevők összehangolt magatartása, ha egy „háromajánlatos” eljárásban két ajánlattevő van: a későbbi nyertes és két másik ajánlattevő? Az eljárásban az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást bocsát ki, amelynek a két ajánlattevő nem tesz eleget, annak ellenére, hogy mindkettő ajánlati ára alacsonyabb, mint a későbbi nyertesé. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összehangolták a tevékenységüket a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányult?
Részlet a válaszából: […] az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia.A kérdés szerinti esetre a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja vonatkozik. Az o) pont alapján ugyanis nem lehet ajánlattevő az olyan gazdasági szereplő, akivel szemben az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött.A verseny torzításának fogalmát a Kbt. ugyanakkor nem definiálja. Erre vonatkozóan a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényt (a továbbiakban Tpvt.) kell figyelembe venni.A Tpvt. 11. § (1) bekezdése értelmében tilos a vállalkozások közötti minden olyan megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének minden olyan döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.Önmagában abból, hogy egy ajánlattevő nem nyújt be hiánypótlást, nem vonható le az a következtetés, hogy összejátszik egy másik ajánlattevővel, még akkor sem, ha ajánlati ára alacsonyabb.Ahhoz, hogy a kizáró ok megállapítható legyen, szükséges annak bizonyítéka, hogy– i) a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel– ii) az adott közbeszerzési eljárásban– iii) a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött.Tekintettel arra, hogy a megállapodás lehet akár szóbeli is adott esetben a felek között, belátható, hogy ennek bizonyítása nem egyszerű, és[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:      

Ajánlattevő személyének változása

Kérdés: Van két magyar cég, mindkettő ugyanannak a külföldi cégnek a tulajdonában. Az egyik céget szeretné megszüntetni az ajánlatkérő, de úgy, hogy beolvadjon a másik cégbe. Melyik cég olvadjon be a másikba? Az egyik cég DKÜ-keretmegállapodás részese, és neki van referenciája DKÜ-pályázatokból. Az a feltételezésünk, hogy a Kbt. 139. § (1) bekezdés b) pontja alapján bármelyik beolvadhat. Itt a kérdés az, hogy a referenciák mehetnek-e tovább?
Részlet a válaszából: […] esetén az adott tevékenységet ellátó teljes szervezeti egység – átruházásra kerül a jogutódra, vagy az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerül a szerződés átruházásra;– ha a szerződésbe lépő jogutód nem áll a közbeszerzési eljárásban alkalmazott kizáró ok hatálya alatt – az ajánlattevőre irányadó szabályok szerint, a 138. § (2)–(4) bekezdésének alkalmazásával –, megfelel a közbeszerzési eljárásban alkalmazott alkalmassági követelményeknek, és a jogutódlás nem e törvény alkalmazásának a megkerülését célozza.”A Ptk. alábbi 3:44. §-a alapján összeolvadás, beolvadás is elképzelhető (akár az egyik olvad be, akár a másik).„3:44. § [Egyesülés] (1) A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy.”Közbeszerzési szempontból biztosan előnyösebb, ha a közbeszerzési szerződéssel rendelkező szereplő marad meg,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Üzleti nyereség alacsony értéke

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő indoklást is kért az ajánlati árra arra hivatkozással, hogy az aránytalanul alacsony. Benyújtottuk az indokolást, de ajánlatunkat érvénytelennek minősítette, és az érvénytelenség indokaként a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel azt jelölte meg, hogy a beszerzési árhoz képest az általunk megjelölt „üzleti nyereség”, amely az adott szerződés nyereségességét adja, aránytalanul alacsony, így az nem teszi megalapozottá a szerződés megajánlott áron történő teljesítését. Véleményünk szerint az üzleti nyereség mértékének meghatározása az ajánlattevő kompetenciája, és üzleti érdekei szerint jogosult meghatározni. Szerintünk nem lehet aránytalanul alacsonynak minősíteni azt az ajánlati árat, amely tisztességes hasznot is tartalmazva került kialakításra. Mi az Önök véleménye ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlattevő kötelessége, hogy az ajánlati ár megalapozottságára vonatkozóan minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsásson ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megfelelőségéről. A vizsgálat során az ajánlatkérő objektív alapú indokolást vehet figyelembe – ennek egyes elemeit példálózó jelleggel a Kbt. 72. § (2) bekezdése felsorolja –, ilyen lehet a gyártási folyamat gazdaságossága, a választott műszaki megoldás, vagy a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülménye, és ezeken kívül bármilyen más körülmény, amellyel az ajánlati ár megalapozottságát az ajánlattevő igazolni tudja.Jelen esetben, amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő felhívására benyújtotta az árra vonatkozó teljes körű indokolását, az „üzleti felár” alacsony mértékére történő hivatkozás, mint az ajánlat érvénytelenné nyilvánításának, indoka nem tűnik megalapozottnak. Meglátásunk szerint ez szubjektív értékítéletet tartalmaz az ajánlatkérő részéről, emiatt nem tartjuk sem elegendőnek, sem jogszerűnek.Egyetértünk azzal[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
4