26 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között – a b) pontban foglaltaktól eltérő – ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás, vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja.Az ajánlatkérőnek tehát el kell végeznie a Kbt. 71. § (9) bekezdés a) pontja szerinti cselekményeket, és felvilágosításkéréssel tisztáznia kell az „1 fő” megajánlás és a szakember-azonosság (amely „0” ajánlati értéket feltételez) közötti ellentmondást.A Kbt. 71. § (9) bekezdés a) pontja alapján, amennyiben nem sikerül a felvilágosítás, vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja.Az ajánlattevőnek tehát az „1 fő” megajánlást kell alátámasztania ahhoz, hogy az ajánlat érvényes maradjon.A Kbt. 71. § (9) bekezdése tartalmazza az értékeléshez bemutatott szakember személyének megváltozására vonatkozó szabályokat. Az értékeléshez bemutatott szakember személye két esetben változhat. Első eset: ha a Kbt. 71. § (4) bekezdés szerinti eset fennáll, azaz a szakember kapacitást biztosító szervezetként vagy alvállalkozóként van nevesítve, és a jogszabályban nevesített kizáró ok hatálya alatt áll. Második eset: ha az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges, de ebben az esetben is csak úgy változhat a szakember, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ez a hiánypótlás csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását, azaz nem érinti az értékelési sorrendet. A Kbt. 71. § (9) bekezdése szerinti második esetben foglalt cserelehetőség arra vonatkozik, ha ugyanaz a szakember igazolja az alkalmassági követelményt és az értékelési szempontot, és azért kell a szakembert lecserélni, mert nem felel meg az alkalmassági követelménynek, a hiánypótlás kizárólag az alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében történik.A kérdésben felvázolt esetben, ahol a közbeszerzési dokumentumok előírása alapján különböző szakembernek kell igazolnia az alkalmassági követelményt és az értékelési szempontra tett megajánlást, a Kbt. 71. § (9) bekezdése fenti esetköre nem alkalmazható. A Kbt. 71. § (4) bekezdése fennállására a kérdező nem tett utalást. Egyéb esetben az értékelési szempontra tett megajánlás alátámasztása céljából azonban nem kerülhet sor a szakember cseréjére.A Közbeszerzési Döntőbizottság egyik határozata (D.323/23/2025.) új megközelítést tartalmaz az értékelési szempontra megajánlott szakember hiánypótlását illetően. A határozat a Kbt. 71. § (9) bekezdése mellett a Kbt. 71. § (8) bekezdésében foglalt hiánypótlási korlátokat is elemezte a szakember, mint szakmai ajánlat hiánypótlási lehetőségét illetően. A DB végül levezette, hogy az értékelési szemponthoz kapcsolódó szakember nevének (személyének) pótlása nem sérti a Kbt. 71. § (8) bekezdése hiánypótlási korlátait, ha az ajánlati ár és az értékelési sorrend nem változik. Ez a megközelítés egyelőre unikális a gyakorló szakemberek számára.Összességében, a kérdésben felvázolt esetben szükségesnek tartjuk felvilágosításkérés kiküldését a Kbt. 71. § (9) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatban található ellentmondás miatt, a „további 1 fő” megajánlás alátámasztása érdekében. Az értékelési szempontra megajánlott szakember cseréjét viszont aggályosnak tartjuk, kivéve, ha a Kbt. 71. § (4) bekezdése szerint alvállalkozóként vagy kapacitást biztosító szervezetként kizáró ok hatálya alatt áll.A Kbt. 71. § (3) bekezdése alapján a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban szereplő iratokat – ideértve a Kbt. 69. § (4)–(5) bekezdései szerint benyújtandó dokumentumokat is – módosítani és kiegészíteni is lehet. A Kbt. nem tartalmaz korlátozást az alkalmassági követelményhez kapcsolódó hiánypótlások vonatkozásában, az ítélkezési gyakorlat kizárólag a kétszakaszos eljárás második szakaszában tiltja – a kizáró ok hatálya alá tartozás kivételével – az alkalmassági követelményt igazoló kapacitást biztosító szervezetek, alvállalkozók cseréjét.Mivel jelenleg az alkalmassági követelménynek való megfelelés nem állapítható meg, ezért véleményünk szerint az alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében a szakember lecserélhető, akár új gazdasági szereplő (kapacitást biztosító szervezet) megnevezése mellett.A Kbt. 69. § (7) bekezdésének utolsó fordulata szerint, amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban olyan értékelési szempontot alkalmaz, ahol az ajánlatban foglalt megajánlás ellenőrzése feltételezi valamely alkalmassági követelménynek történő megfelelés egyidejű ellenőrzését, az ajánlatkérő már az ajánlatok Kbt. 69. § (2) bekezdése szerinti bírálata keretében felhívja az ajánlattevőt az érintett alkalmassági követelményhez kapcsolódó igazolások benyújtására.Ez a rendelkezés a bírálati cselekményekhez kapcsolódik, amely a fordított bírálat második részéhez tartozik. Az indokolás szerint a Kbt. 69. § (7) bekezdése tipikusan a szakember alaptapasztalata mint alkalmassági követelmény és a szakember többlettapasztalata mint értékelési szempont viszonyában értelmezhető, ahol mindaddig nem lehet az értékelési[…]

Részlet a válaszából: […] az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.”Attól, hogy általános értelemben biztonsági célokat szolgál, még nem jelenti azt, hogy a karbantartás és a felülvizsgálat kapcsolódik egymáshoz. Például, ha az egyik elsősorban fizikai kipróbálást, lejáratiidő-meghatározást és validálást igényel, míg a másik informatikai ellenőrzést, amit biztosan más végez, és a két ellenőrzési folyamat az ajánlatkérő saját belső rendszerében is különbözik, úgy nem feltétlenül kell a két csomagot egybeszámítani. Tehát a kérdést nem megváltoztatva, valójában arra utalunk, hogy nem a közvetlen cél meghatározása az irányadó ebben az esetben, hiszen az csak egy attribútuma a döntési folyamatnak, amely cél sokféleképpen megválaszolható: az érintettek biztonságérzetét növelő szolgáltatások, vagy a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelő védelmi rendszer kialakítása tartalmuktól függően. Egyik sem ad valójában választ arra a kérdésre, hogy egybe kell-e számítani ezeket a beszerzésitárgy-csomagokat, ahol már eleve feltételezzük, hogy a két csomagban azonos rendeltetésű, egymással összefüggő beszerzési tárgyak kerülnek felsorolásra.Véleményünk szerint a döntés meghozatalánál a korábbiakban felsorolt kiegészítő szempontokat is vegye figyelembe az ajánlatkérő, összhangban többek között az Európai Bíróság C 16/98. számú Euró́pai Közoössé́gek Bizottsá́ga kontra Francia Köztársaság döntésével. Hasonlóképpen irányadó az Európai Bíróság C-574/10. számú Európai Bizottság kontra Német Szövetségi Köztársaság[…]

Részlet a válaszából: […] lefolytatásával.”A közbeszerzési eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő más ajánlatkérő nevében is lefolytatja a közbeszerzési eljárást. A közös előkészítés és közös bírálat kapcsán az a megoldás javasolható, hogy készítsenek közösen „egyedi közbeszerzési eljárásrendet” tartalmazó dokumentumot erre az eljárásra, amelyben kifejezetten rendelkeznek azokról a kérdésekről, melyeket a Kbt. 27. §-a előír.Az eljárásrendben kell meghatározni– melyik ajánlatkérő nevében mely személyek= vesznek részt az előkészítésben,= vesznek részt az eljárás lefolytatásában,= alkotják a bírálóbizottságot,= biztosítják a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelmet,– az eljárás során szükséges döntéseket mely személy vagy mely személyekből álló testület hozza meg.Mindezeken túlmenően meg kell határozni a belső ellenőrzés felelősségi rendjét, a közbeszerzési eljárás dokumentálási rendjét, valamint az eljárást lefolytató ajánlatkérő EKR alkalmazására vonatkozó jogosultságai gyakorlásának rendjét is. Továbbá ki lehet térni mindazokra a kérdésekre, amelyeket valamely ajánlatkérő a közös közbeszerzés miatt szükségesnek ítél meg, ilyen lehet pl. az eljárási költségek viselése. Célszerű mindezek mellett arról is rendelkezni az eljárásrendben,[…]

Részlet a válaszából: […] meghatározott feltételeket. A hirdetményben utalni kell arra, ha az egyéb közbeszerzési dokumentumok is módosultak.”A hivatkozott rendelkezés vonatkozik jelen esetre, ugyanis a referenciakövetelmények a műszaki és szakmai alkalmasság körében kerülnek előírásra, a minimumkövetelmények egyidejű meghatározása mellett, amelyek az eljárást megindító hirdetmény (ajánlati felhívás) kötelező elemei. A referenciaelváráson történő bármilyen változtatás, beleértve a követelmények enyhítését is, a felhívásban közzétett ajánlatkérői elvárás- és feltételrendszer módosítását jelenti, ebből következően módosítására hirdetményt kell közzétenni (felhívás módosítása). A módosításban utalni kell egyúttal arra is, ha – a módosítással összefüggésben – más közbeszerzési dokumentumokban is történt változtatás.Fontos hangsúlyozni, hogy a felhívást módosító hirdetményt az ajánlattételi határidő lejártáig fel kell adni, és a módosítási szándékról, valamint a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik érdeklődésüket[…]

Részlet a válaszából: […] tartalmának megfelelő tartalommal kötik meg a szerződést.A szerződéskötésig automatikusan meghosszabbodott ajánlati kötöttségre és a szerződés tartalmára vonatkozó előírások nem teszik lehetővé, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő a szerződéskötést megelőzően az ajánlati árak inflációkövetésében állapodjon meg.Az inflációkövetés alkalmazásának lehetősége függ a közbeszerzési dokumentumok és különösen a szerződés tartalmától. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítése során dönthet úgy, hogy az inflációkövetés lehetőségét beépíti a szerződéses rendelkezések közé a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja alapján. A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja alkalmazása azt jelenti, hogy az ajánlatkérő úgy készíti elő a szerződést, hogy az minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (jelen esetben az inflációkövetés) pontos feltételeit és tartalmát. További jogszabályi követelmény, hogy az ilyen szerződéses feltételek nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét. Ebben az esetben az inflációkövetésre a szerződésben szabályozott folyamat mentén kerülhet sor, a szabály megfelelő megfogalmazása szerint akár a szerződéskötés időpontját követően.A közbeszerzési dokumentumokban, és különösen a szerződésben nem szereplő inflációkövetés bevezetésére a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosítási korlátok figyelembevételével és a szerződés módosításával[…]

Részlet a válaszából: […] benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, valamint az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintáját rendelkezésre bocsátani.A hivatkozott rendelkezés kifejezetten azt tartalmazza, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentációban kell megadnia a benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. Amennyiben tehát az ajánlatkérő a műszaki paraméterek igazolására a gyártó által kiállított termékleírást oly módon írta elő a közbeszerzési dokumentációban, hogy ettől nem engedett eltérést (nem használta pl. azt a fordulatot, hogy ezzel egyenértékű más nyilatkozatot is elfogad), akkor nem fogadhat el más nyilatkozatot, sem a termék hazai forgalmazója által kibocsátott termékleírást, sem az ajánlattevő által tett nyilatkozatot. Ez utóbbira csak akkor van lehetőség, ha az ajánlattevő egyúttal a termék gyártója is.Amennyiben a hazai forgalmazó által kiállított termékleírást el kívánja fogadni, akkor szükséges módosítani a közbeszerzési dokumentumok vonatkozó részét. A módosítás kapcsán a Kbt. 55. §-ában[…]

Részlet a válaszából: […] környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket súlyosan megszegte, és ezt az ajánlatkérő megfelelően bizonyítani tudja;b) vonatkozásában az ajánlatkérő megfelelően bizonyítani tudja, hogy az elmúlt három évben jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségét súlyosan megszegte vagy jogszabályban meghatározott szakmai szervezet által lefektetett szakmai etikai szabályokat súlyosan megsértő cselekedetet követett el, és az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető.”A továbbiakban feltételezzük, hogy a fenti választható kizáró okok előírásra kerültek. Amennyiben nem, úgy a Kbt. 62. § (1)–(2) szerinti nyilatkozat kiadható.A fentiek fennállása esetében, ha az ajánlatkérő előírja a következő közbeszerzési eljárásban a fenti választható kizáró okok egyikét, abban az esetben az eljárásban nem kerülhet megjelölésre az alvállalkozó sem. A közbeszerzési eljárást követően pedig a teljesítéskor sem vonható be az alábbiak alapján:„138. § (3) …A nyertes ajánlattevő a szerződésbe foglaltan nyilatkozik arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót…”Amennyiben[…]

Részlet a válaszából: […] nincs semmilyen olyan határidő, mely fennállna és az ajánlattevőre vonatkozna a Kbt. szerint.Az ajánlati kötöttségre az idő múlása van hatással, függetlenül attól, hogy az felfüggesztés, vagy az ajánlatkérő időhúzása miatt telik, tehát ha bármilyen oknál fogva nem tudja az ajánlatkérő az eredményt kihirdetni, vagy szerződést kötni az ajánlati kötöttség ideje alatt, akkor mindenképp alkalmazni kell az ajánlati kötöttség meghosszabbításával kapcsolatos szabályokat attól függően, hogy hol tartanak a felek a folyamatnál. [Például a Kbt. 70. §-a akkor, ha még az eljárás bírálati szakaszában vagyunk, vagy a 131. § (7) bekezdése akkor, ha már az eredményhirdetés megtörtént, de nem kell újrabírálni, vagy a 165. § (12) bekezdése, ha az eredményhirdetés ugyan megtörtént, de újra kell bírálnia az ajánlatkérőnek.]Ha a felfüggesztés kihatna az ajánlati kötöttségre a bírálati szakaszban, akkor a Kbt. 70. §-ának utalnia kellene kivételként arra az esetre, ha az eljárást felfüggesztenék. Felmerül továbbá, hogy ha igaz lenne az ajánlatkérő érvelése, akkor nem is kellene külön szabály arra, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának meghozatala után fel kell kérni az ajánlattevőket, hogy fenntartják-e az ajánlatukat, melyre az alábbi 165. § (12) bekezdése utal az alábbiak szerint.„165. § (12) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő köteles a határozat véglegességének[…]

Részlet a válaszából: […] adatokat kezelni azzal, hogy ahol az 55. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Jogszabály további feltételeket is megállapíthat a visszterhes szerződések megkötésének vagy azok alapján történő kifizetések feltételeként…55. § A támogató és a támogató nevében eljáró szervezet az 50. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel ellenőrzése céljából, a kedvezményezett nyilatkozata alapján a költségvetési támogatás folyósításától számított öt évig, vagy – ha az későbbi – a költségvetési támogatás visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig kezeli…”A fentiek alapján egyértelmű, hogy szerződés csak átlátható szervezettel köthető [Áht. 41. § (6) bekezdés], valamint a jogszabály kifejezetten felhatalmazza a kötelezettségvállalót az átláthatóság ellenőrzésére (Áht. 55. §). Az 55. § ugyanakkor későbbi ellenőrzésre utal, aminek érdekében szükséges kezelni az érintett adatokat, ami csak a 41. § (6) bekezdése szerinti ellenőrzéshez szükséges adatkezelést teszi jogszerűvé.A https://allamhaztartas.kormany.hu/atlathatosagi-nyilatkozatokkal-kapcsolatos-kerdesek elérhető, az átláthatósági nyilatkozattal kapcsolatos kérdései között a Pénzügyminisztérium értelmezése szerint a kötelezettségvállaló felelőssége a nyilatkozattétel bekéréséig, valamint annak teljeskörűsége ellenőrzéséig terjed az alábbiak szerint:„Az Áht. 41. § (6) bekezdése az átláthatóság követelményének való megfelelés ellenőrzése céljából az Áht. 55. §-ában meghatározott adatok kezelésére jogosítja fel a kötelezettségvállaló szervet. Ezen adatok az érintett nyilatkozata alapján kezelhetőek, így a kötelezettségvállaló akkor jár el helyesen, ha az átláthatóság követelményének való megfelelést az Áht. 55. §-ában meghatározott adattartalmú nyilatkozat alapján ellenőrzi. A kötelezettségvállaló felelőssége a nyilatkozattétel megkövetelésében és a nyilatkozat teljeskörűségének ellenőrzésében kimerül. Ha azonban a nyilatkozat nyilvánvaló ellentmondást tartalmaz, vagy annak valóságtartalmát illetően kétségek merülnek[…]

Részlet a válaszából: […] építési beruházás célja, hogy hűtőberendezés legyen az épületben, és ennek érdekében történjen a berendezés beépítése az ehhez szükséges munkálatok elvégzésével. Amennyiben pedig a műszaki-gazdasági funkcionális egység fennáll, úgy azt a különböző beszerzési tárgyak esetében is vizsgálni kell, hiszen magába az árubeszerzésbe is beletartozik a beállítás és üzembe helyezés értéke.Esetünkben is a műszaki-gazdasági funkcionális egységet kell vizsgálni különböző beszerzési tárgyak esetében, azaz az árubeszerzés és az építési beruházás egységet képez-e. Mindkettő klímatelepítésre vonatkozik, csak az egyik esetben nem kell bontani, vezetékelni, míg a másik esetben igen. A cél mindkét esetben az, hogy legyen működő klímaberendezés az épületben, azaz a rendszer teljes kiépítése.Mivel valójában az ajánlatkérő beruházásként tervezi egyben az egészet, azaz olyan komplex „klímaprojektként”, amelynek van árubeszerzési és van építési beruházási része is, így a teljes projekt megítélése az alábbiaktól függ:– egy épületen vagy több épületen kell megvalósítani,– a cserének vagy az új telepítésnek nagyobb az értéke,– van-e olyan épület, ahol csere is és új telepítés is megvalósul.Szóval a konkrét beruházási, beszerzési körülmények döntik el, hogy mit kell tenni, az eset összes körülményének ismeretében.– a) Ha van olyan épület, ahol csak cserélni kell a meglevőket, különösebb beavatkozás nélkül, akkor ott kezelhető árubeszerzésként.– b) Ha van olyan épület, ahol egyáltalán nincs klíma, de kell, mégpedig telepítéssel és szereléssel együtt, akkor ott már az 1. számú melléklet szerint értelmezendő a beszerzési tárgy, azaz, ott is klímaberendezést szükséges beszerezni, de szereléssel együtt. Ez a tipikus „vegyes” beszerzés, ahol az dönti el, hogy közbeszerzési szempontból árubeszerzésnek vagy építési beruházásnak minősül, hogy melyiknek nagyobb az értéke, a klímaberendezéseknek összességében (árubeszerzési tárgyak), vagy építési munkáknak együtt (építési beruházás).– c) Ha van olyan épület, ahol csere is van, és újat is kell beszerezni és szerelni, akkor a csere részét az a)-val kell együtt számítani, a telepítés, szerelés részét meg a b)-vel.Összességében tehát egy ilyen komplex esetben beszerzési terv készül, ahol az a), b) és c) részek tárgyát és értékét kell megtervezni.Ha mindez egy épületben kerül megvalósításra, két eset lehetséges:ad1) A cserére[…]