Részletes EEKD

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő már előzetesen szeretné látni, hogyan és miként felel meg a gazdasági szereplő az alkalmassági követelményeknek, akkor előírhatja, hogy az EEKD-ban a részletes adatokat adják meg a gazdasági szereplők?
Részlet a válaszából: […] információt kér az alkalmassági követelmények teljesítéséről, erre joga van. Ebben az esetben viszont az ajánlatkérő nem hagyhatja figyelmen kívül a benyújtott előzetes nyilatkozatokat, hiszen ő maga kérte, hogy minél teljesebb információval rendelkezzen arról, mivel szeretné az ajánlattevő igazolni a későbbiekben alkalmasságát. Ha pedig még az igazolás előtti, tehát a nyilatkozati szakaszban az ajánlatkérő ellentmondást vagy hiányosságot tapasztal, akkor ugyanúgy fel kell kérnie az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a benyújtott EEKD javítására.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Közjogi szervezeti státusz autonóm szervezet esetében

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bek. e) pontjával kapcsolatban megjelent elnöki tájékoztatót elolvasva szeretném kérni segítségüket a jogértelmezésben. A tájékoztató a finanszírozás követelménnyel kapcsolatban a következőt rögzíti: „A közjogi szervezet fogalmi elemét képező finanszírozási kapcsolat tehát nem foglal magában minden állami pénzjuttatást, csak azokat, amelyek függőségi kapcsolatot eredményeznek vagy megerősítik azt.” A finanszírozási kritérium megvalósul-e, és létrejön-e az ajánlatkérői minőség – feltételezve, hogy a többi e) pontos kritériumnak megfelel – a szervezet tekintetében abban az esetben, ha a szervezet a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot, viszont intézményi autonómiával rendelkezik? A gondolat alapja az, hogy megalapozhatja-e az Országgyűlés döntésén alapuló finanszírozás az ajánlatkérői minőséget akkor, ha az intézményi autonómiára tekintettel függőségi kapcsolat nem jön létre?
Részlet a válaszából: […] meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét…”Az önálló költségvetési fejezet a finanszírozás biztosítását jelenti, az intézmény autonóm jogállása ettől független kérdés. Önmagában az a tény, hogy egy szervezet finanszírozását technikailag a költségvetés biztosítja, már elegendő a közjogi szervezeti státusz fennállásához, amennyiben ennek mértéke többségi, és a további feltételek is fennállnak, melyek a szervezet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Bontás megismétlésének lehetősége

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlat elkésett, de a bírálat során a jogorvoslati fórum megsemmisítette egy ajánlatkérő összes döntését, megismételhető-e a bontás?
Részlet a válaszából: […] bontását követi, melyben – vélhetően – jogszerűen szükséges lefolytatni újra az ajánlatok bírálatát. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet értelmében a bontás nem ismételhető meg az alábbiak szerint:„5/B. § Az EKR-ben az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések bontása nem megismételhető.”Az eredményről szóló döntés és ennek eredményeként a bírálat újrakezdése már az ajánlatok[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Versenytárs bevonása alvállalkozóként

Kérdés: A Kbt. 36. § (1) bekezdésében felsorolásra kerültek az olyan kapcsolatok a gazdasági szereplők között, amelyek tiltottak. A Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalom – amely szerint az ajánlattevő nem vehet részt más ajánlattevő alvállalkozójaként ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, ugyanazon rész tekintetében – kifejezetten az eljárás során tanúsított magatartásra vonatkozik. A Kbt. 37. § (2) bekezdésének utolsó mondata szerint a közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételével zárul le. Erre tekintettel a hirdetmény közzétételét, azaz az eljárás lezárását követően bevonható-e alvállalkozóként a szerződés teljesítésébe az adott eljárás azonos részében nem nyertes ajánlattevő, az adott rész nyertes ajánlattevője által egyéb feltételek teljesülése mellett?
Részlet a válaszából: […] ki.”Ebben az esetben azért érdemes óvatosan eljárni, mert amennyiben az ajánlatkérő úgy véli, hogy a két fél későbbi együttműködése már az eljárás során megkezdődött, úgy a GVH-nál eljárást köteles kezdeményezni, hiszen erre utal egyértelműen a Kbt. alábbi követelménye:„36. § (2) Amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.”Hasonlóképpen megtehetik ezt a versenytársak is. A felek közötti együttműködést tehát elsősorban nem a közbeszerzési törvény szabályai akadályozzák, hiszen ahogy a kérdésben is szerepel, valójában már az eljárás lezárását követően történik az alvállalkozó bevonása.Fentiek alapján semmilyen módon nem javasolt azonnal a szerződéskötést követően az alvállalkozó bevonása, a tárgyalások megkezdése még a szerződés megkötését megelőzően, továbbá az eljárás során benyújtott ajánlatok egyeztetése. A bevonás tehát nem tiltott, de az együttműködés időpontját, formáját, tartalmát tekintve nem járhat azzal a következménnyel, ami miatt az ajánlatkérő az eljárás során történő együttműködést[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Képviselő nevének változása

Kérdés: A képviseletre jogosult munkatárs elvált, nevét megváltoztatta, de ezt nem jelentette be időben, így késedelmesen került módosításra a cégkivonatban is. Gondot okoz-e, ha az eljárás során ezt külön nem jeleztük, csak amikor már a cégkivonatban is megjelent, nagy késéssel?
Részlet a válaszából: […] § (9) A regisztrált természetes személy és jogi személy köteles az adataiban bekövetkezett változást a rendszerben haladéktalanul, de legkésőbb olyan időpontban rögzíteni, hogy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban mindig az aktuális adatokkal szerepeljen.”A gazdasági szereplő vonatkozásában ugyanakkor a cégkivonat adatai irányadók, mely adatokat tudja az ajánlatkérő ellenőrizni, és mely adatok számára az egyedül hiteles forrásai az eljárásnak, amennyiben a képviselő személyét kell azonosítania. Mivel a névváltozás esetében is csak és kizárólag a cégkivonatot ellenőrizné az ajánlatkérő, annak késedelmes módosítása esetében az ajánlatkérő eltérést látna a bejelentés az elért információ között. Nem elegendő a személy iratainak bemutatása, feltöltése az EKR-be, hiszen annak hitelességét a cégbíróság ellenőrzi. A késedelmes bejegyzés nem közbeszerzési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati kötöttség többszöri meghosszabbítása

Kérdés: A DKÜ keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárást indított EKR002065052024 számon 2025 februárjában. Tárgyi közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bontására 2025. július 25. napján 16:00 órakor került sor, erre tekintettel az ajánlattevők eredeti ajánlati kötöttsége 2025. szeptember 23. napján járt volna le. Az ajánlatkérő 2025. szeptember 15. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2025. november 24. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2025. november 19. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. január 23. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2026. január 16. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. március 24. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2026. március 18. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. május 26. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2026. május 21. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. július 27. napjáig történő fenntartására. Majd újra felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal történő fenntartására, szintén a Kbt. 70. § (2) bekezdésére tekintettel. Kérdésem, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdésének fent részletezett alkalmazása (ennyi alkalommal) mennyire szabályszerű?
Részlet a válaszából: […] az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. A fent leírt eljárási cselekménysor alapján az ajánlatkérő jogsértést követ el, amennyiben egy év alatt nem bírálja el az ajánlatokat, hanem folyamatosan többek között a korábbi ajánlati ár fenntartására hívja fel az ajánlattevőket. A Kbt. alapelveivel sincs továbbá összhangban az az ajánlatkérői magatartás, mely visszaélve az ajánlattevők helyzetével, folyamatosan „eljárásban tartja” a gazdasági szereplőket. Nem lehet érv, hogy az ajánlattevőknek lehetőségük van arra, hogy ne tartsák fenn ajánlati kötöttségüket, hiszen a hatékony gazdálkodás elvére figyelemmel magának az ajánlatkérőnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Képletezési hiba

Kérdés: Egy építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásban felhívást kaptunk számítási hiba javítására. A felhívásban az ajánlatkérő megjelölte a költségvetésben hibás adatokat, illetve azt, hogy a felolvasólapon mit mire javítsunk. Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a közös ajánlattevő a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesíti, úgy az ajánlat a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdésére figyelemmel érvénytelen. Az ajánlatnak a javításokkal nem érintett részei, így különösen az ajánlati ár egyéb elemei nem változnak. Képletezési probléma miatt a költségvetési tételek javítása esetén egyéb tételek ára is változott volna, vagyis a számításihiba-javításunk nem felelt volna meg annak az előírásnak úgy, hogy az ajánlati ár egyéb eleme ne változzon. Tekintettel arra, hogy a felhívás szövegének szó szerinti értelmezése szerint az ajánlatkérő a felolvasólapi megajánlás javítására kért fel minket, csak a felolvasólapot javítottuk és nem nyújtottunk be módosított költségvetést. Érvényteleníthet minket mégis az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.”Amennyiben a képlethiba (ha jól értjük) más értékeket is érint, erre egyéb kommunikációban van lehetőség az ajánlatkérő figyelmét felhívni. Arra is van lehetőség, hogy számításihiba-javítás esetében külön nyilatkozatot tesz az ajánlattevő, amelyben jelzi, hogy csak és kizárólag azokat az elemeket javította, melyek a felhívásban szerepeltek, és további, a képlethibával érintett elemeket nem. Ezzel egyben segíti is az ajánlatkérő munkáját, de nem követ el jogsértést azzal, hogy önállóan elkezdi javítani a költségvetést. Egyébiránt, mivel az ajánlatkérő kifejezetten csak a felolvasólap javítását kérte, úgy az ajánlattevő jogszerűen járt el, ugyanakkor ez a megoldás nehezen érthető, hiszen így a költségvetés és a felolvasólap nincs összhangban. Amennyiben az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot, azonnal érdemes előzetes vitarendezést kezdeményezni, mivel valóban nem kérte az ajánlatkérő a költségvetés benyújtását,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Új konzorciumvezető kijelölése

Kérdés: Aláírt, futó, több szolgáltató részvételével megkötött keretmegállapodás esetében van-e lehetőség a konzorciumvezető és a konzorciumi tag egymással történő felcserélésére?
Részlet a válaszából: […] konzorciumvezetővel, hanem általános értelemben tekinti szükségesnek, hogy a kommunikációt egy konzorciumvezetőn keresztül bonyolítsa. Mivel a konzorcium vezetőjének jogosultságokkal kell rendelkeznie az EKR-ben, és ha szükséges valamely központi beszerző szervezet rendszerében is, így a vezető megváltozása a jogosultságok átadását is szükségessé teszi, valamint a konzorciumi megállapodás pontosítását. Amennyiben a vezető bocsáthat ki számlát, és ez a módosítás például a szerződés módosítását is igényli, úgy egy olyan 141. § (6) bekezdése szerinti kis mértékű módosításnak tekintendő, melyet az ajánlatkérő nem köteles indokolni. Szerencsésebb, ha a szerződés módosítását nem eredményezi a változás, melynek közbeszerzési jogszabályi akadálya nincs. A vezető változásával ugyanakkor tisztázni kell, hogy például az alvállalkozói bevonás lejelentését milyen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:      

Ajánlati kötöttség meghosszabbítása

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás lezárásaként az ajánlatkérő elkészítette az eljárásról szóló írásbeli összegezést, amelyben megnevezte az eljárás nyertesét és a második helyezettet. Eltelt 30 nap, közben az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség meghosszabbítására kérte fel a nyertes ajánlattevőt. Jogsértő-e a szerződéskötés, ha a Kbt.-ben meghatározott 30 napon túl, de az ajánlattevő által meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt kerül erre sor?
Részlet a válaszából: […] a szerződés az írásbeli összegezés – ha az összegezés javítására kerül sor, és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a módosított összegezés – megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig, a 115. § szerinti eljárás esetén az írásbeli összegezés megküldése napját követő ötnapos időtartam lejártáig.”A 131. § (5) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy az írásbeli összegezés megküldését követően a nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlattevő ajánlati kötöttsége minden külön eljárási cselekmény, illetve/nyilatkozat/dokumentum benyújtása nélkül 30 nappal – építési beruházás esetén 60 nappal – a törvény erejénél fogva, meghosszabbodik.A 131. § (6) bekezdése szerint a szerződést az (5) bekezdés szerinti határidőben, azaz az összegezés megküldésétől számított 30 napon – építési beruházás esetén 60 napon – belül kell megkötni a nyertes ajánlattevővel.Miután a közbeszerzési törvény szabályozási jellege kógens [lásd Kbt. 2. § (7) bekezdés], emiatt az ajánlati kötöttség 131. § (5) bekezdésében rögzített határideje nem hosszabbítható meg, sem az ajánlatkérő felkérésére, sem az ajánlattevő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:      

Keretmegállapodás második részében becsült érték meghatározása

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a konkrét beszerzés becsült értékét megadjuk?
Részlet a válaszából: […] megkötéséhez szükséges közbeszerzési eljárás szakaszára és a keretmegállapodás megvalósításának szakaszára, amelynek során konkrét beszerzési igények kielégítésére kerül sor a keretmegállapodás típusától függően írásbeli konzultáció, közvetlen megrendelés vagy versenyújranyitás útján. Ez utóbbi szakasz fogalmilag már a keretmegállapodás szerződéses szakasza. Ahhoz azonban, hogy az ajánlatkérő pl. versenyújranyitásnál az eljárási cselekményeket (pl. aránytalanul alacsony ár vizsgálat) jogszerűen el tudja végezni, szükséges, hogy az adott beszerzés becsült értékét előre meghatározza, akkor is, ha erre nincs jogszabályi előírás, mert enélkül a vizsgálatot nem tudja elvégzeni. Példaként hozható fel a közvetlen megrendelés is, ahol a megrendelésben meghatározott egyedi szerződéses érték esetleges módosításához mindenképpen szükséges a becsült érték ismerete. A keretmegállapodás sajátossága, hogy a szerződéses szakaszban a becsült érték fontos szerepet tölt be a szerződés keretösszegével összefüggésben, ezért szükséges annak meghatározása.Ugyancsak példaként hozható a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdése, amely előírja, „ha az egy keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a verseny újbóli megindítását követően ítélik oda, akkor a Kbt. 65. § (5) bekezdésében említett, a referenciákra vonatkozó maximális követelményt az egy időben teljesítendő külön szerződések várható nagyságrendje alapján kell kiszámítani”, tehát ez a rendelkezés is szükségszerűvé teszi az egyedi vizsgálatot. Hasonló szabály található az árbevétel alkalmassági követelményként történő meghatározása esetében is.A több ajánlatkérővel kötött keretmegállapodások (pl. központosított közbeszerzés, közös ajánlatkérés alapján kötött közös keretmegállapodás) esete is tükrözi a keretmegállapodás-egyedi beszerzés kettősséget. Az egyes ajánlatkérők nem tekinthetnek el saját beszerzéseik tekintetében a becsült értékének kiszámításától, függetlenül attól, hogy a keretmegállapodás már szerződéses szakaszban van, hiszen a saját magukra nézve irányadó kötelezettségeket (részekre bontási tilalom vizsgálata, a közbeszerzésiterv-készítési kötelezettség, a fent említett eljárási cselekmények) egyébként nem tudják teljesíteni.Gyakorlati tapasztalatunk az, hogy a keretmegállapodásokban általában szerepel arra vonatkozó rendelkezés, hogy az egyedi beszerzések becsült értékének nagyságától függően valósítja meg az ajánlatkérő a keretmegállapodás második részét közvetlen megrendeléssel vagy versenyújranyitás útján. Ez nem a Kbt. tételes szabálya miatt, hanem részben a szerződési tartalom kialakításának szabadsága, részben az objektivitás követelménye miatt alakult ki és terjedt el.A Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti keretmegállapodás esetén az ajánlatkérőként szerződő fél a beszerzéseit a keretmegállapodás időtartama alatt, a keretösszeg mértékéig és az előirányzott teljes mennyiséget meg nem haladóan valósíthatja meg. A keretmegállapodás alapján – amely az annak alapján kötött közbeszerzési szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza – az adott közbeszerzés kétféleképpen valósítható meg– i) közvetlen megrendeléssel, vagy– ii) a verseny újranyitásával, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban – és a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban – kikötötte.Az arra vonatkozó döntést, hogy egyes közbeszerzések megvalósítására a verseny újbóli megnyitását követően kerül-e sor, vagy közvetlenül a keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint, a keretmegállapodásba foglalt objektív kritériumok alapján kell meghozni. Ilyen objektív kritérium lehet – a fentiek alapján – a becsült érték nagysága, mint a közvetlen megrendelés és versenyújranyitás közötti döntés objektív mércéje.További példaként említhetőek a közbeszerzési szaktanácsadók igénybevételére vonatkozó szabályok, amelyek szintén a becsült értékhez kötöttek.A Kbt. általános szabályai között, az állami közbeszerzési szaktanácsadóra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során mégis szükséges bizonyos ajánlatkérők számára, hogy a keretmegállapodás második részében megvalósítandó közbeszerzések becsült értékét megállapítsák. A kérdés szerinti ajánlatkérőre mint költségvetési szervre, amennyiben a Kbt. 5. § (1) bekezdés cb) alpontja szerinti szervezetnek minősül (állami költségvetési szerv), a Kbt. 27. § (3) és (3a) bekezdése az irányadó, az alábbiak szerint:„27. § (3) … Az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ajánlatkérő, valamint az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti szervezet – a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével – köteles állami közbeszerzési szaktanácsadót bevonnia) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba,b) építési beruházás esetén a hétszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    
1
2