Választható kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Megalapozhatja-e önmagában a munkavédelmi bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy az kizárólag a határozat részletes tartalmának, a jogsértés körülményeinek és súlyának vizsgálata alapján dönthető el? Megalapozhatja-e önmagában a környezetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy ehhez minden esetben szükséges a határozat részletes tartalmának és a jogsértés súlyának egyedi értékelése? Ezekben az esetekben helyesen jár-e el az ajánlatkérő akkor, amikor a nyilvántartásban szereplő bejegyzés alapján bekéri az érintett hatósági határozatot, és annak tartalma alapján vizsgálja a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjának alkalmazhatóságát? Vagy a fenti tényállás mellett fel sem merül egyik kizáró ok sem, és okafogyott bármilyen eljárási cselekmény lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] ajánlattevő fél magatartása véleményes kérdések, míg az alvállalkozónak történő kifizetést nagyon pontosan kell tudni igazolni, azaz mindenképpen vizsgálatot igényel mindegyik kizáró ok eldöntése.A választható kizáró okok vizsgálatánál főszabály, hogy a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet értelmében az ajánlattevő az EEKD-ban vagy egyéb nyilatkozatban köteles nyilatkozni, amennyiben az a) és b) pont hatálya alá esik. Ugyanakkor a jogszabályi rendelkezés a teljes 63. § vonatkozásában lehetővé teszi az öntisztázást, és egyben kötelezővé is teszi a nyilatkozattételt a kizáró okról és az öntisztázásról minden 63. § szerinti kizáró ok esetében.Az igazolások vonatkozásában az a), b) és d) pont tekintetében az EEKD ellenőrzi az ajánlatkérő, míg a c) pont esetében az EKR szerződésszegő ajánlattevőkkel kapcsolatos nyilvántartását az alábbiak szerint:„9. § Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 63. §-a tekintetében a következő írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:a) a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatot;b) a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében nem szükséges igazolás benyújtása, az ajánlatkérő a kizáró ok hiányát a Hatóság által az EKR-ben közzétett nyilvántartás alapján ellenőrzi.”Nemzeti rezsimben pedig egyszerű nyilatkozatot köteles elfogadni az ajánlatkérő. A Korm. rendelet tehát nem írja elő, hogy az ajánlatkérő köteles ellenőrizni azokat a közhiteles nyilvántartásokat, melyet megalapozhatják a kizáró okot az ajánlatkérők részéről.A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a kizáró okok tekintetében benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában hivatkozik a 63. § (1) bekezdés a) pontját módosító jogszabályi indokolásra, mely szerint:„A módosítás értelmében az ajánlatkérőnek lehetősége van, hogy bírósági döntés nélkül, más bizonyítékok alapján is dönthessen a kizárásról. A 2014/24/EU irányelv szövege bármilyen megfelelő bizonyítási módszert megenged a követelmények megsértésének bizonyítására. A módosítás eredményeképp biztosított lesz az ajánlatkérő számára, hogy bármilyen megfelelő módon bizonyítsa a jogsértést és ezek alapján mérlegelje a gazdasági szereplők megbízhatóságát. Jogerős bírósági, véglegessé vált közigazgatási vagy annak közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős bírósági határozat továbbra is elfogadott, mint megfelelő bizonyíték, azonban az ajánlatkérő számára a kizárás lehetősége akkor is adott lesz, ha más megfelelő bizonyítékai vannak a szóban forgó követelmények megsértésére. További változás, hogy mivel a bizonyításhoz nem feltétlenül kell rendelkezésre állnia jogerős határozatnak, ezért a kizárás fennállásának kezdő időpontja a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények súlyos megszegésének időpontja.”Az ajánlatkérő számára tehát a rendelkezésre álló információk vizsgálata megengedett, de nem elvárt. A Korm. rendelet főszabályként elfogadja az ajánlattevők nyilatkozatát, nem írja elő a 63. § (1) bekezdése értelmében adatbázis ellenőrzését, ha azonban bármilyen kapcsolódó információ az ajánlatkérő birtokába jut, például a kérdésben is említett adatbázisok ellenőrzésével, úgy az ajánlatkérőnek lehetősége van dönteni a kizárásról egyéb információk alapján, amennyiben azok megalapozzák. Amennyiben az a) és b) ponthoz kapcsolódó kérdésről van szó, úgy a mérlegelés miatt, míg a c) és d) pontok esetében a kizáró ok hatálya alá tartozás pontos megítélése miatt szükséges tisztázó kérdést feltenni a teljes körű bírálat elvégzése érdekében. Sőt, a c) pont esetében az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Versenytárs bevonása alvállalkozóként

Kérdés: A Kbt. 36. § (1) bekezdésében felsorolásra kerültek az olyan kapcsolatok a gazdasági szereplők között, amelyek tiltottak. A Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalom – amely szerint az ajánlattevő nem vehet részt más ajánlattevő alvállalkozójaként ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, ugyanazon rész tekintetében – kifejezetten az eljárás során tanúsított magatartásra vonatkozik. A Kbt. 37. § (2) bekezdésének utolsó mondata szerint a közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételével zárul le. Erre tekintettel a hirdetmény közzétételét, azaz az eljárás lezárását követően bevonható-e alvállalkozóként a szerződés teljesítésébe az adott eljárás azonos részében nem nyertes ajánlattevő, az adott rész nyertes ajánlattevője által egyéb feltételek teljesülése mellett?
Részlet a válaszából: […] ki.”Ebben az esetben azért érdemes óvatosan eljárni, mert amennyiben az ajánlatkérő úgy véli, hogy a két fél későbbi együttműködése már az eljárás során megkezdődött, úgy a GVH-nál eljárást köteles kezdeményezni, hiszen erre utal egyértelműen a Kbt. alábbi követelménye:„36. § (2) Amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.”Hasonlóképpen megtehetik ezt a versenytársak is. A felek közötti együttműködést tehát elsősorban nem a közbeszerzési törvény szabályai akadályozzák, hiszen ahogy a kérdésben is szerepel, valójában már az eljárás lezárását követően történik az alvállalkozó bevonása.Fentiek alapján semmilyen módon nem javasolt azonnal a szerződéskötést követően az alvállalkozó bevonása, a tárgyalások megkezdése még a szerződés megkötését megelőzően, továbbá az eljárás során benyújtott ajánlatok egyeztetése. A bevonás tehát nem tiltott, de az együttműködés időpontját, formáját, tartalmát tekintve nem járhat azzal a következménnyel, ami miatt az ajánlatkérő az eljárás során történő együttműködést[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Bontás megismétlésének lehetősége

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlat elkésett, de a bírálat során a jogorvoslati fórum megsemmisítette egy ajánlatkérő összes döntését, megismételhető-e a bontás?
Részlet a válaszából: […] bontását követi, melyben – vélhetően – jogszerűen szükséges lefolytatni újra az ajánlatok bírálatát. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet értelmében a bontás nem ismételhető meg az alábbiak szerint:„5/B. § Az EKR-ben az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések bontása nem megismételhető.”Az eredményről szóló döntés és ennek eredményeként a bírálat újrakezdése már az ajánlatok[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Közjogi szervezeti státusz autonóm szervezet esetében

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bek. e) pontjával kapcsolatban megjelent elnöki tájékoztatót elolvasva szeretném kérni segítségüket a jogértelmezésben. A tájékoztató a finanszírozás követelménnyel kapcsolatban a következőt rögzíti: „A közjogi szervezet fogalmi elemét képező finanszírozási kapcsolat tehát nem foglal magában minden állami pénzjuttatást, csak azokat, amelyek függőségi kapcsolatot eredményeznek vagy megerősítik azt.” A finanszírozási kritérium megvalósul-e, és létrejön-e az ajánlatkérői minőség – feltételezve, hogy a többi e) pontos kritériumnak megfelel – a szervezet tekintetében abban az esetben, ha a szervezet a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot, viszont intézményi autonómiával rendelkezik? A gondolat alapja az, hogy megalapozhatja-e az Országgyűlés döntésén alapuló finanszírozás az ajánlatkérői minőséget akkor, ha az intézményi autonómiára tekintettel függőségi kapcsolat nem jön létre?
Részlet a válaszából: […] meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét…”Az önálló költségvetési fejezet a finanszírozás biztosítását jelenti, az intézmény autonóm jogállása ettől független kérdés. Önmagában az a tény, hogy egy szervezet finanszírozását technikailag a költségvetés biztosítja, már elegendő a közjogi szervezeti státusz fennállásához, amennyiben ennek mértéke többségi, és a további feltételek is fennállnak, melyek a szervezet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Többszöri iratbetekintés

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérők vagyunk. Az egyik nemzeti nyílt közbeszerzési eljárásunkban a második helyezett ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, amely alapján 2 munkanapon belül biztosítottuk az iratbetekintést a szakmai ajánlattal kapcsolatos részekbe. Az iratbetekintés befejezését követően az ajánlattevő még aznap újabb iratbetekintési kérelmet küldött számunkra, hogy szeretné a betekintést ugyanazokba a dokumentumokba, de most műszaki szakértővel közösen. Véleményük szerint ilyen esetben az iratbetekintés visszautasítható? Hiszen már teljesítettük a kérését.
Részlet a válaszából: […] dokumentumokba kíván ismételten betekinteni, és akár oly módon, hogy ugyanazon vagy újabb indokkal, de más dokumentumokba kíván betekinteni, vagy éppen az iratbetekintés résztvevőit változtatja. A Kbt. nem rendelkezik arról sem, hogy az ajánlatkérő a többszöri iratbetekintési kérelemmel szemben milyen magatartást tanúsítson.Az ajánlatkérő minden egyes iratbetekintési kérelem esetében a Kbt. 45. § (1) bekezdésében foglalt követelményeket köteles megvizsgálni, és a jogszabályi követelmények teljesülése esetén köteles az iratbetekintést biztosítani, munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül, az ajánlattevő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéshez szükséges mértékben.Az iratbetekintési kérelemre vonatkozó összegezés megküldését követő ötnapos benyújtási határidővel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a második (és a többi) iratbetekintési kérelemre is irányadó, az ötnapos határidő nem az első iratbetekintéstől, hanem az összegezés megküldésétől számít. Az összegezés megküldésétől kezdődő határidő-számítástól kizárólag a Kbt. 80. § (4) bekezdése esetén lehet eltérni, amennyiben az előzetes vitarendezési kérelem miatt új dokumentumok benyújtására került sor, és az iratbetekintési kérelem ezekre az újonnan benyújtott dokumentumokra vonatkozik.Ugyanakkor az ajánlattevőknek célszerű átgondolni az iratbetekintések résztvevőit és számosságát abból a szempontból, hogy az egyes iratbetekintések érintik az előzetes vitarendezési kérelem és/vagy a jogorvoslati eljárás jogszerű kezdeményezésének határidő-számítási szabályait. Előzetes vitarendezési kérelem esetében az ajánlatkérő, az esetleges jogorvoslati eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság – a Kbt. szabályainak figyelembevételével – vizsgálni fogja a tudomásra jutás időpontját. A Közbeszerzési Döntőbizottság következetes annak megállapításában, hogy az „ajánlattevő tudomásra jutása” mint esemény bekövetkezése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Fordított bírálat megismétlése

Kérdés: Az eljárásunkban a Kbt. 81. § (5) bekezdése alapján fordított bírálatot írtunk elő. Elkezdtük az értékelési sorrend szerinti első helyezett ajánlatának vizsgálatát, hiánypótlási felhívást is küldtünk ki. A Kbt. 69. § (4) bekezdésében előírt eljárási cselekményeket szerettük volna elvégezni, de időközben lejárt a bírálati határidő, és az első helyezett nem tartotta fenn az ajánlatát. Ebben az esetben a második helyezettel folytathatjuk a bírálatot?
Részlet a válaszából: […] határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja.Amennyiben valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az ajánlatot a közbeszerzési eljárás további részében figyelmen kívül kell hagyni. Ezek a nem fenntartott ajánlatok nem minősülnek érvénytelennek vagy a fordított bírálat miatt ún. figyelmen kívül hagyott ajánlatnak. Úgy kell tekinteni, mintha az ajánlattevő be sem adta volna az ajánlatát, az összegezésben is utalni kell az ajánlat fenntartásának hiányára és a bírálatból kihagyás tényére.A közbeszerzési eljárás „további részében” kifejezés alapján akár az a következtetés is levonható lehetne, hogy a nyertes ajánlat kiesése utána nem kell visszatérni az értékelési sorrend felállításának lépéséhez, hanem folytatható a bírálati cselekmények sorozata. Az értékelési szempontrendszerek sajátosságai miatt azonban ez a következtetés nem lehet irányadó.Az értékelési szempontrendszerek között vannak olyan szempontok és számítási módszerek, különösen a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja szerinti legjobb ár-érték arány értékelési szempont esetében (lásd arányosítás, függvények), ahol az értékelési sorrend felállításához a többi ajánlat értékének figyelembevétele is szükséges. A nem fenntartott ajánlatok figyelembevételének tilalma ezért az értékelési sorrendet is befolyásolja.Ezért álláspontunk szerint a bírálati határidő meghosszabbítása során nem fenntartott ajánlatok figyelmen kívül hagyásának kötelezettsége miatt, akár a korábbi értékelési sorrend szerinti nyertes, akár más ajánlat kiesésére kerül sor, újra el kell végezni az ajánlatok értékelését és az értékelési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Keretmegállapodás második részében becsült érték meghatározása

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a konkrét beszerzés becsült értékét megadjuk?
Részlet a válaszából: […] megkötéséhez szükséges közbeszerzési eljárás szakaszára és a keretmegállapodás megvalósításának szakaszára, amelynek során konkrét beszerzési igények kielégítésére kerül sor a keretmegállapodás típusától függően írásbeli konzultáció, közvetlen megrendelés vagy versenyújranyitás útján. Ez utóbbi szakasz fogalmilag már a keretmegállapodás szerződéses szakasza. Ahhoz azonban, hogy az ajánlatkérő pl. versenyújranyitásnál az eljárási cselekményeket (pl. aránytalanul alacsony ár vizsgálat) jogszerűen el tudja végezni, szükséges, hogy az adott beszerzés becsült értékét előre meghatározza, akkor is, ha erre nincs jogszabályi előírás, mert enélkül a vizsgálatot nem tudja elvégzeni. Példaként hozható fel a közvetlen megrendelés is, ahol a megrendelésben meghatározott egyedi szerződéses érték esetleges módosításához mindenképpen szükséges a becsült érték ismerete. A keretmegállapodás sajátossága, hogy a szerződéses szakaszban a becsült érték fontos szerepet tölt be a szerződés keretösszegével összefüggésben, ezért szükséges annak meghatározása.Ugyancsak példaként hozható a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdése, amely előírja, „ha az egy keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a verseny újbóli megindítását követően ítélik oda, akkor a Kbt. 65. § (5) bekezdésében említett, a referenciákra vonatkozó maximális követelményt az egy időben teljesítendő külön szerződések várható nagyságrendje alapján kell kiszámítani”, tehát ez a rendelkezés is szükségszerűvé teszi az egyedi vizsgálatot. Hasonló szabály található az árbevétel alkalmassági követelményként történő meghatározása esetében is.A több ajánlatkérővel kötött keretmegállapodások (pl. központosított közbeszerzés, közös ajánlatkérés alapján kötött közös keretmegállapodás) esete is tükrözi a keretmegállapodás-egyedi beszerzés kettősséget. Az egyes ajánlatkérők nem tekinthetnek el saját beszerzéseik tekintetében a becsült értékének kiszámításától, függetlenül attól, hogy a keretmegállapodás már szerződéses szakaszban van, hiszen a saját magukra nézve irányadó kötelezettségeket (részekre bontási tilalom vizsgálata, a közbeszerzésiterv-készítési kötelezettség, a fent említett eljárási cselekmények) egyébként nem tudják teljesíteni.Gyakorlati tapasztalatunk az, hogy a keretmegállapodásokban általában szerepel arra vonatkozó rendelkezés, hogy az egyedi beszerzések becsült értékének nagyságától függően valósítja meg az ajánlatkérő a keretmegállapodás második részét közvetlen megrendeléssel vagy versenyújranyitás útján. Ez nem a Kbt. tételes szabálya miatt, hanem részben a szerződési tartalom kialakításának szabadsága, részben az objektivitás követelménye miatt alakult ki és terjedt el.A Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti keretmegállapodás esetén az ajánlatkérőként szerződő fél a beszerzéseit a keretmegállapodás időtartama alatt, a keretösszeg mértékéig és az előirányzott teljes mennyiséget meg nem haladóan valósíthatja meg. A keretmegállapodás alapján – amely az annak alapján kötött közbeszerzési szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza – az adott közbeszerzés kétféleképpen valósítható meg– i) közvetlen megrendeléssel, vagy– ii) a verseny újranyitásával, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban – és a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban – kikötötte.Az arra vonatkozó döntést, hogy egyes közbeszerzések megvalósítására a verseny újbóli megnyitását követően kerül-e sor, vagy közvetlenül a keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint, a keretmegállapodásba foglalt objektív kritériumok alapján kell meghozni. Ilyen objektív kritérium lehet – a fentiek alapján – a becsült érték nagysága, mint a közvetlen megrendelés és versenyújranyitás közötti döntés objektív mércéje.További példaként említhetőek a közbeszerzési szaktanácsadók igénybevételére vonatkozó szabályok, amelyek szintén a becsült értékhez kötöttek.A Kbt. általános szabályai között, az állami közbeszerzési szaktanácsadóra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során mégis szükséges bizonyos ajánlatkérők számára, hogy a keretmegállapodás második részében megvalósítandó közbeszerzések becsült értékét megállapítsák. A kérdés szerinti ajánlatkérőre mint költségvetési szervre, amennyiben a Kbt. 5. § (1) bekezdés cb) alpontja szerinti szervezetnek minősül (állami költségvetési szerv), a Kbt. 27. § (3) és (3a) bekezdése az irányadó, az alábbiak szerint:„27. § (3) … Az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ajánlatkérő, valamint az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti szervezet – a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével – köteles állami közbeszerzési szaktanácsadót bevonnia) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba,b) építési beruházás esetén a hétszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Látszólagos számítási hiba

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásunk során az árazott költségvetést .pdf- és .xls-formában kértük becsatolni. A számítás ellenőrzése során észleltük, hogy a végösszeg, amely az ajánlati ár is, hibás. A hiba végül arra volt visszavezethető, hogy egyes költségvetési soroknál, ami a .pdf-formátumban és az Excelben egész számnak látszódott, az a szám az Excelben a cellára nyomva tizedesjegyeket is tartalmazott, és az Excel a szorzásnál nem egész számokkal, hanem tizedesjegyekkel is számolt. Ha a tört-, illetve az egész számokkal számolunk, akkor más összesen értékeket kapunk. Önök szerint ez számítási hibának minősül?
Részlet a válaszából: […] (például egész számokat kell megadni vagy két tizedesjeggyel kell számolni), a .pdf- vagy az .xls-formátum között van-e erősorrend, a .pdf-formátum az .xls-formátumból képződött (például mentés másként vagy nyomtatás funkcióval), vagy más program eredménye. Lényeges az is, hogy a rejtett tizedesjegy-probléma melyik adatkört érinti, az ajánlatkérő vagy az ajánlattevő által megadott számadatot, az ajánlattevő esetlegesen egy rögzített képletet (például kerekítési képletet) felülírt vagy kitörölt. Legfontosabb kérdés, hogy az adott érték vonatkozásában a törtszám egyáltalán értelmezhető-e, a törtszám az ajánlattevő ajánlati akaratát tükrözheti, azaz az ajánlattétel tartalma nem kérdőjeleződik meg, mert például egy képlethiba eredményezi a tizedesjegyeket, vagy az árazott költségvetés hibája valóban csak egy „szemmel láthatóságra” visszavezethető probléma. A kérdésben felvázolt esetben központi kérdés, hogy az egész szám vagy a tizedesjeggyel kifejezett szám az ajánlat. Ha nem dönthető el, hogy a rejtett tizedes vagy a megjelenített egész szám az ajánlat, akkor már nem lehet egyszerű számítási hiba sem, hanem az ajánlat tartalma bizonytalan, amely nem orvosolható egyszerű számításihiba-javítással.Az ajánlatban szereplő különböző ajánlati árakat fokozott gondossággal kell megvizsgálni, mert egyrészt minősülhetnek alternatív ajánlattételnek is, másrészt szakmai ajánlattal kapcsolatos hibának, ahol a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerinti hiánypótlási korlátok már szerepet játszanak, harmadrészt minősülhetnek a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint tisztázandó ellentmondásnak vagy hiánypótolható hibának, de az eltérés lehet a Kbt. 71. § (11) bekezdése alapján számítási hiba eredménye is. Az ajánlatkérőnek elsőként ezeket a kérdéseket kell megvizsgálnia.Az Excel program sajátossága, hogy – rögzített képlet hiányában – a cella nagyságának állításával akár tizedesjegyek tucatjai is megjelenhetnek, eltűnhetnek, amelyek megváltoztathatják a végösszeget. Ez látszólagos számítási hiba, hiszen az Excel a valós alapadatok alapján számított valós összesen értékeket tartalmazza, helyes matematikai számítással, és csak a láthatóság változtatása miatt változik az összesen érték. A számítás mindvégig helyes, és valójában a .pdf-formátum és a felolvasólap nem tartalmazza a helyes értékeket.A Kbt. 71. § (11) bekezdése alapján a számítási hiba egy objektív matematikai hiba, és kijavítása is egy objektív cselekmény, ahol az alapadatokkal helytelenül végzett számítást korrigál az ajánlatkérő.Amennyiben az ajánlattevő a közbeszerzési dokumentumoknak megfelelő árazott költségvetést csatolt be, és a tizedesjegyes érték egyértelműen ajánlatként értelmezhető, és csak a cellaformázás miatt láthatósági probléma áll fenn, a .pdf az .xls-formátumból készült, a .pdf- és az .xls-formátumban szereplő egész számok és az egész számokkal[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződéskötési feltétel hiánya

Kérdés: Szerződéskötési feltételekkel kapcsolatban kérdezzük: Már háromszor szólítottuk fel a nyertes ajánlattevőt, hogy küldje meg számunkra a szerződéskötési feltételekkel összefüggő igazolásokat, de minden alkalommal vagy hiányos, vagy hibás iratokat küldött. Hetek óta tart ez az állapot. A kérdésünk arra irányul, hogy hányszor kell még biztosítanunk az igazolás benyújtásának lehetőségét, és mikor köthetünk szerződést a második helyezettel?
Részlet a válaszából: […] rendelkezésére áll a szerződéskötési feltételek igazolási folyamatára. A szerződéskötésre nyitva álló időtartam alatt nem tiltott az igazolások többkörös egyeztetése, például hiányosság esetén, illetve az ajánlattevő igazolásra fennálló időtartama sem korlátozható utólag, például egynapos igazolási kötelezettség előírásával.A Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján a szerződést a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően kell megkötni.Ezért más megközelítést kell alkalmazni abban az esetben, ha a közbeszerzési dokumentumok kifejezetten rendelkeztek a szerződéskötési feltételek igazolási folyamatáról és az esetleges szankciókról.A hazai gyakorlatban elterjedt megoldás, hogy az ajánlatkérők a közbeszerzési dokumentumokban, különösen az eljárást megindító felhívásban rendelkeznek arról, hogy az összegezés kiküldését követően hány napon belül kell az igazolásokat becsatolni, és gyakori annak rögzítése a Kbt. 131. § (4) bekezdésének alkalmazhatósága érdekében, hogy az igazolás meghiúsulása a nyertes ajánlattevő visszalépésének minősül.Az ajánlati kötöttség a szerződéskötési feltételekre és az igazolási folyamatra vonatkozóan is beáll, ezért az ajánlatkérőnek a saját előírását kell követnie. Ha a kérdéssel érintett közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a fentiekhez hasonló rendelkezéseket előírt, akkor az igazolás háromszori meghiúsulása már tekinthető a nyertes ajánlattevő visszalépésének, amelyről az ajánlatkérőnek – a közbeszerzési dokumentum megfelelő pontjára hivatkozás mellett – tájékoztatnia kell a nyertes ajánlattevőt, feltéve, ha a visszalépéssel kapcsolatban egyéb szabályokat nem rögzített az ajánlatkérő.Az alapelvek, gondolunk itt a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlásra, az ajánlattevők irányába is azt az elvárást fogalmazzák meg, hogy a szerződéskötési folyamatot aktív magatartással támogassák, és a szerződéskötési feltételek előírásnak megfelelő igazolására felkészüljenek; az ajánlatkérők viszont – előírás hiányában – nem zárhatják le a harminc-, illetve hatvannapos szerződéskötési időtartamot sürgetési szándékkal.A Kbt. rendszerében az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő kötelesek egymással[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Eredménytelenség fedezetelvonás miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre írt ki nyílt közbeszerzési eljárást. Az ajánlatok felbontását követően – a bírálati cselekményeket mellőzve – írásbeli összegezést küldött az ajánlattevőknek, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján eredménytelennek nyilvánítja az eljárást. Előzetes vitarendezési kérelmet adtunk be, a kérelmünkre azt a választ kaptuk, hogy forráselvonás történt a felettes szerv által, emiatt lett eredménytelen az eljárás. Véleményünk szerint az ajánlatkérőnek ezt a körülményt be kellett volna írnia az összegezésbe, mert így olyan, mintha utólag találták volna ki. Mi az Önök álláspontja minderről?
Részlet a válaszából: […] körén kívül esik, továbbá emiatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye. Ezekben az esetekben az ajánlatkérőnek nemcsak lehetősége, hanem kötelezettsége is, hogy az eljárást eredménytelenné nyilvánítsa.Az eredménytelenség jogszerűsége jelen esetben tehát attól a körülménytől függ, hogy az ajánlatkérőnél történt forráselvonás tekintetében megállapíthatók-e a Kbt. által elvárt körülmények, azaz az alábbiak:i) az ajánlatok felbontását követően következett-e be fedezetelvonás?ii) ez a körülmény az ajánlatkérő által nem volt befolyásolható, azaz ellenőrzési körén kívül esőnek minősül-e?iii) az ajánlatkérő a fedezetelvonás miatt, mint előre nem látható körülmény miatt, már nem képes a szerződés megkötésére, mert nem tudna kifizetést teljesíteni?Itt utalunk arra, hogy a Kbt. 75. § (3) bekezdése szerint ez a hivatkozás kizárólag akkor alkalmazható, ha az anyagi fedezet más szervezet döntésével kerül elvonásra vagy átcsoportosításra, és ezt a körülményt az összegezésben meg is kell jelölni.Jelen esetben tehát akkor minősül jogszerűnek az ajánlatkérő döntése az eredménytelenség tekintetében, ha a fenti körülmények teljesülése megállapítható, továbbá, ha erről az összegezésben is tájékoztatta az ajánlattevőket. Azokban az esetekben ugyanis, amikor a forrás átcsoportosítására, azaz a közbeszerzési eljárás fedezetét jelentő anyagi fedezet elvonására vonatkozó döntés már az ajánlatok felbontását megelőzően megtörtént, vagy az arra vonatkozó döntés ugyan később született meg, de azt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
4