Közbeszerzési tervben nem szereplő beszerzési igény kezelése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő közbeszerzési tervében szerepel egy bizonyos tárgyú beszerzés, és jelenleg van egy 150 000 forint értékű ugyanilyen tárgyú beszerzési igény, ami nem szerepelt a tervben, a közbeszerzési tervre tekintettel az annak keretében tervezett beszerzésekkel egybe kell számítani a most felmerült igényt? Erre a beszerzési tárgyra most lenne szüksége az igénylőnek, nem hónapok múlva, mire a szerződés megköttetik a közbeszerzés alapján. Esetleg amíg el nem érjük a közbeszerzési értékhatárt, a beszerzési szabályzatunk szerint eljárva közbeszerzés nélkül is beszerezhetünk ebben a tárgyban?
Részlet a válaszából: […] érték eléri, úgy a legkisebb értékű beszerzési tárgy is közbeszerzés-köteles lesz. Elvileg a tervezés során figyelemmel kell lenni az igényekre, nem lehet szempont, hogy azonnal kell az adott termék.A Kbt. 19. § (1) bekezdése alapján tilos a becsült érték meghatározásának módszerét a törvény megkerülése céljával megválasztani.A (2) bekezdés szerint tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amely e törvény vagy e törvény szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet.A (3) bekezdés értelmében, ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.A 19. § általános szabályai mellett a (3) bekezdésben részletes további segédszabályokat is tartalmaz, amely kifejezetten utal a hasonló beszerzési tárgyakra, melyre a kérdés is kitér. Itt ebben az esetben nincs lehetőség külön értelmezni a kis érték miatt, hiszen valójában, ha a kis értékeket le lehetne választani, úgy a teljes részekre bontás tilalma szabályt negligálnánk.Elviekben a 19. § (4) bekezdése pontosan arra az esetre került megfogalmazásra, amennyiben egy nagy projekt előkészítése során a kisebb értékű beszerzések gyorsabb elintézésére van szükség. Azonban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Azonos referencia felhasználása több részre történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Árubeszerzési tenderhez kell referenciaigazolást beadnunk. Szabályosan hogyan igazolható a referencia arra a részre, amelyikben a beszerezni kívánt áruk vegyesen szerepelnek? (Sebészeti varróanyagokról van szó, és az egyik rész nem csak egy típusú varróanyagot tartalmaz, így nem tudom pontosan, minek az igazolása szükséges. Minden termékhez külön igazolás kell az adott részhez? Ha igen, mekkora darabszámra?) A felhívásban szerepel, hogy "több részre történő ajánlattétel esetén ugyanazon referencia több részben történő bemutatására is lehetőség van, amennyiben az adott referenciával több rész alkalmassági követelménye is igazolható".
Részlet a válaszából: […] varróanyaggal teljesíthetők. A felhívásban szerepel, hogy "több részre történő ajánlattétel esetén ugyanazon referencia több részben történő bemutatására is lehetőség van, amennyiben az adott referenciával több rész alkalmassági követelménye is igazolható".Ez egyben azt is jelenti, hogy a darabszámok minden egyes rész vonatkozásában felhasználhatók,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Összegzés kiadásának határideje

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön, felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.Mivel az értékelés még akár ezen az időszakon is túlnyúlhat, erre vonatkozóan is van kisegítő szabály annak ellenére, hogy ez már túl van a maximális meghosszabbítás mértékén.A Kbt. 70. § (2a) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát az ajánlati kötöttség (2) bekezdés szerint meghatározható legfeljebb kilencven-, illetve százhúsz napos időtartama alatt sem tudja elvégezni, az 54. § (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel kérheti fel az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására. Ha az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség a száznyolcvan napot meghaladná, az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntést a 75. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel hozhatja meg.A fenti 70. § (2a) bekezdése lehetővé teszi az extrém hosszú bírálatot, mely valójában lehetőség az ajánlatkérő számára. Amennyiben az ajánlattevő nem kívánja az ajánlati kötöttséget meghosszabbítani, megteheti, de az ajánlatkérő nem köteles eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, melyet 120 napot követően megtehet. Összességében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Szerződő felek közös ajánlattételnél

Kérdés: Ajánlattevőként konzorciumban indultunk, ahol a számlát cégünk állítja ki, az alvállalkozókat cégünk vonja be, de referencia miatt egy másik ajánlattevő is beszállt mellénk. Az ajánlatkérő azt kéri, hogy közös ajánlattevőként írjuk alá a szerződést, annak ellenére, hogy a cégünknek többletjogosultsága van az eljárásban, minden információt mi töltöttünk fel az EKR-be, ahová mi regisztráltuk a másik ajánlattevőt. Ez a forma, hogy közös ajánlattevőként is írjuk alá a szerződést, és nem csak az eljárás során vagyunk közösen, formailag helyes, jogszerű?
Részlet a válaszából: […] rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely - az ajánlattevő saját kapacitásával együtt - biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben (...).Mivel ajánlattevőként nem ezt a megoldást választották, így a közös ajánlattevő nevében is feltöltött a konzorciumvezető ajánlatot, de nem lett volna feltétlenül szükség az EKR-ben a másik ajánlattevő helyett történő regisztrációra, hiszen a későbbiekben vélhetően nem minden esetben kívánnak eljárni helyettük, nevükben a közbeszerzésben. Vélhetően minden megfelelő meghatalmazással történt, ugyanakkor pontosan ez a regisztráció spórolható meg, amennyiben kapacitást biztosító szervezetként kerül a referenciát biztosító cég bevonásra.Jelenleg egyetemleges a kötelezettségvállalás, azaz bármelyik fél nem teljesít, a teljesítés a másik féltől is követelhető. Ebben a vonatkozásban azonos "szinten" vannak a felek, hiszen a teljesítés bármelyik féltől követelhető nemteljesítés esetében. A számlakibocsátás, illetve konzorciumvezetés valójában nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Eljárás kivételi körök átfedése esetén

Kérdés: A Kbt. 111. § e) és w) pontjai szerinti kivételi körök vonatkozásában merült fel, hogy a kettő (humanitárius segítségnyújtás és ideiglenes védelemre jogosultak elhelyezésével kapcsolatos beszerzés) egybeeshet-e? Az ukrán menekültek vonatkozásában a segítségnyújtás megvalósulhat mindkét pont alapján? Amennyiben mindkét pont fennáll, úgy az építési beruházások vonatkozásában fennálló 300 millió forintos értékhatárt figyelembe kell venni, vagy alkalmazható az e) pont, ahol ilyen szűkítés nem szerepel?
Részlet a válaszából: […] azzal, hogy a nemzetközi megállapodás vagy nemzetközi egyezmény megkötéséről az Európai Bizottságot tájékoztatni kell - c) pont.A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy mely esetben alkalmazandó a w) pont. Amennyiben az ajánlatkérő köteles az alábbi, az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek ellátásával összefüggő egyes beszerzések sajátos szabályairól szóló 105/2022. kormányrendelet szerint eljárni, úgy nem hivatkozhat az e) pontra, hanem kifejezetten a kormányrendelet szabályait kell figyelembe vennie.A kormányrendelet 1. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek ellátásával összefüggő beszerzés (a továbbiakban: beszerzés) megvalósítása során a rendelet szerinti sajátos beszerzési szabályokat alkalmazza.A (2) bekezdés szerint a rendelet alkalmazásában beszerzésnek minősül- a menedékjogról szóló törvény szerinti ideiglenes védelemre jogosult személy, valamint- az ukrajnai háborús események kapcsán 2022. február 24-én vagy azt követően Magyarországra érkezett, Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár - a) és b) pontokelhelyezésével, ellátásával, illetve a velük kapcsolatos egyéb körülmény kezelésével közvetlenül összefüggő, vagy a velük kapcsolatos egyéb körülmények kezelését irányító állami szerv e rendelet szerinti hatékony feladatellátását szolgáló beszerzés.Amennyiben az e) pont jogalapját vizsgáljuk, úgy megállapítható, hogy a humanitárius projektek célja széleskörűbb a törvénymódosítás indokolása szerint, mely az e) pontot beemelte. A törvény alapvető és legfontosabb célja, hogy olyan jogi környezetet biztosítson, ami lehetővé teszi Magyarország részéről ODA, azaz hivatalos fejlesztési támogatás hatékony és gyors nyújtását az erre jogosult fejlődő országokban, és ezáltal a nemzetközi fejlesztési együttműködési (továbbiakban: NEFE) és humanitárius segítségnyújtási szakpolitikai programok és projektek gyors és hatékony végrehajtását, ugyanakkor a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás szabályainak is megfelel. Cél továbbá, hogy a szabályozás megfeleljen a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény elfogadása óta végbement, a tevékenységet érintő egyéb jogszabályváltozásoknak.Az Országgyűlés 2014. december 14-én fogadta el a 2014. évi XC. törvényt, amely 2015. július 1-jén lépett hatályba. A 2014. évi XC. törvény (továbbiakban NEFE törvény) 1. § 5. pontja és 5. § (1) bekezdése alapján:- nemzetközi humanitárius segítségnyújtás: a természeti és civilizációs katasztrófák által okozott humanitárius válságok, illetve komplex veszélyhelyzetek esetén az emberi életek megmentése és a szenvedés enyhítése, az alapvető életfeltételek helyreállításához való hozzájárulás, a hosszú távú következmények és negatív hatások csökkentése, valamint közreműködés a válsághelyzetekre való felkészülésben;- a nemzetközi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Nem központosított közbeszerzési igény egybeszámítása a központosított beszerzési igénnyel

Kérdés: Amennyiben a KEF-portálon nem beszerezhető egy irodaszer - mivel az nem szerepel a KEF-es keretmegállapodásban -, azonban az ajánlatkérő KEF-es megrendeléseinek az értéke már elérte a nettó 15 millió forintos értékhatárt, akkor ebben az esetben azt a bizonyos 1 db pár ezer Ft-os irodaszert, amely nincs a keretmegállapodásban, csak közbeszerzés lefolytatásával tudjuk beszerezni?
Részlet a válaszából: […] be. Mivel a központosított és a nem központosított közbeszerzés különválasztására nem ad lehetőséget a részekre bontás tilalma szabály (19. §), így a nem központosított közbeszerzési igény egybeszámítandó a központosított beszerzési igénnyel. Ennek következtében pedig a kérdésben jelzett esetben fennáll a közbeszerzési kötelezettség. Nincs lehetőség a néhány ezer forintos termék leválasztására, hiszen akkor elvileg további értékhatárokat kellene meghatározni annak érdekében, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Nyilatkozatminta kiadása a 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalommal kapcsolatban benyújtandó nyilatkozattételi felhívás során

Kérdés: Kötelező-e az ajánlatkérőnek nyilatkozatmintát kiadni az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalommal kapcsolatban benyújtandó nyilatkozattételi felhívás során?
Részlet a válaszából: […] szállítókat vagy szervezeteket, amelyeknek a kapacitásait a közbeszerzési irányelvek értelmében igénybe veszik.A rendelet szerinti uniós szankciókról a Miniszterelnökség közleményt tett közzé, melynek értelmében a rendelet hatálybalépését követően a még meg nem indított eljárás esetén az ajánlatkérőnek javasolt a közbeszerzési dokumentumokban nyilatkozattételi kötelezettséget előírnia a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő számára arra vonatkozóan, hogy a tilalom személyi hatálya saját magára, valamint a részvételi jelentkezésben, ajánlatban már ismert és a szerződés értékének 10%-át meghaladó alvállalkozóra, szállítóra vagy kapacitást biztosító szervezetre kiterjed-e vagy sem.A bírálati szakasz során, ha az ajánlatkérő megállapítja a részvételi jelentkezésben, ajánlatban benyújtott nyilatkozat alapján, hogy a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő a tilalom hatálya alá tartozik, az ajánlatkérő köteles a részvételi jelentkezést, ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítani.A fentiekben hivatkozott Kbt. rendelkezés szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha (...) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezésnek és az ajánlatnak az ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.Amennyiben a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő a nyilatkozatot nem, vagy hiányos tartalommal nyújtja be, az ajánlatkérő a Kbt. 71. §-a szerinti hiánypótlás keretében köteles felhívni a részvételre jelentkezőt vagy az ajánlattevőt a hiányosságok orvoslására, és amennyiben ez sikertelen, az ajánlatkérő köteles a részvételi jelentkezést, ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára alapozva érvénytelenné nyilvánítani. Ha a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő által az eljárásban már bejelentett, a szerződés értékének 10%-át meghaladó alvállalkozó, szállító vagy kapacitást biztosító szervezettel összefüggésben kerül megállapításra a tilalom személyi hatálya alá[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

A 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalomról szóló nyilatkozat csatolása önkéntes hiánypótlásban

Kérdés: Az ajánlattevő hogyan járhat el jogszerűen abban az esetben, ha az eljárás bírálati szakaszában az árindoklás benyújtását követően nem érvénytelenítették az ajánlatát, viszont a következő hiánypótlási felhívásokban nem hívják fel például az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalomról szóló nyilatkozat becsatolására? Van hiánypótlás-benyújtási határidő? Önkéntes hiánypótlásban benyújtható a nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] Semmiképpen nem cselekszik jogszerűtlenül, ha információ hiányában egy létező hiányosságot önkéntesen benyújt, melyet nem korlátoz a Kbt. önkéntes hiánypótlásra vonatkozó 71. § (5) bekezdésének alábbi szabálya.Amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására - a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Teljesítési határidő módosítása a háborús helyzetre tekintettel

Kérdés: Aláírásra került egy szerződés, de nem történt még teljesítés (nincs kész az épület), és a teljesítési határidő emiatt tarthatatlan. Az ajánlatkérő azt "kéri, hogy hivatkozzunk a háborús helyzetre, és ebből kifolyólag a nyersanyaghiányra annak érdekében, hogy a teljesítés időpontját módosítani lehessen". Elfogadható-e ez a megoldás az ajánlattevő részéről?
Részlet a válaszából: […] módosítás, mely a teljes módosítási időszakra vonatkozó indokot érinteni fogja. Ezzel az ajánlattevő hátrányba kerülhet, hiszen saját hibájából lényegesen kevesebb késedelmet szenvedett volna például. Az ajánlatkérő felelőssége, hogy milyen okból kívánja módosítani a határidőt. A kommunikációban azonban az ajánlattevőnek figyelemmel kell lennie arra, hogy ha sikertelen lesz a módosítás, amennyiben felvállalta a teljes késedelmet, és indokolta azt, a későbbiekben már nem fog tudni hivatkozni arra, hogy a késedelem egy részéért nem is ő felelt. Az ténykérdés, hogy a hivatkozás tartalmának erre kell irányulnia, ha ténylegesen nem tud a nyertes ajánlattevő teljesíteni. Valóban ezzel a tartalommal érdemes kezdeményezni, és a nehézségeket minél részletesebben és a körülményekre hivatkozással leírni egészen addig, amíg nem járt le a teljesítési határidő. De ez nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálása alatt

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok alkalmazása körében, ha az írásbeli összegzésben az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja, jóllehet, az ajánlattevő ezt megelőzően a halasztó hatály elérésére irányuló azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő a Gazdasági Versenyhivatal határozatával szemben, és e kérelemnek a bíróság csak később, az írásbeli összegzés ajánlatkérő általi elkészítése után ad helyt?
Részlet a válaszából: […] bíróság kikristályosodott szempontrendszer alapján ítéli meg. A kérdés szerinti esetben az írásbeli összegzés ajánlatkérő általi elkészítésekor nem állt még rendelkezésre bírói döntés az ajánlattevő korábbi időpontban előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelme tárgyában. Az ajánlattevővel szemben tehát az írásbeli összegzés elkészítésekor látszólag fennállt a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok, és az ajánlatkérő döntése akár helyesnek is tűnhet, hiszen a vonatkozó jogszabályok szerint önmagában a közigazgatási per megindításának nincs halasztó hatálya a GVH határozatára nézve. Alaposabb elemzést követően ugyanakkor beláthatjuk, hogy korántsem ez a helyzet. Azzal, hogy az ajánlattevő a keresetlevél benyújtása után, de még az ajánlatkérői döntés meghozatala előtt a halasztó hatály elrendelésére irányuló azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő a GVH határozatával szemben, egyfajta függő jogi helyzet keletkezett, amely akkor nyert végleges rendezést, amikor a bíróság döntést hozott az azonnali jogvédelem iránti kérelemről. A kérdés innentől az, hogy amennyiben a bíróság a kérelemnek helyt ad, úgy ez visszahat-e az ajánlatkérőnek az írásbeli összegzés keretében meghozott döntésére, avagy a pillanatnyi helyzetből kell kiindulni, és az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok fennállása miatt érvénytelenné kell nyilvánítani.Elöljáróban rögzítendő, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban Kp.) 50. § (2) bekezdés a) pontja és 52. §-a szerinti, halasztó hatályt eredményező azonnali jogvédelem elrendelése esetén a jogszabály a keresetlevél benyújtásához fűzi a halasztó hatály joghatását, mivel a keresetlevél benyújtásának a Kp. 39. § (6) bekezdése értelmében önmagában ilyen joghatása nincs. E szabályozás összefüggésben áll azzal is, hogy a felperesnek az azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésére elsőként a keresetlevélben van lehetősége, a törvény azonban ilyen kérelem benyújtását később is, az eljárás bármely szakaszában lehetővé teszi. Ugyanakkor nem tisztázza a jogszabály, hogy az ilyen később előterjesztett és kedvezően elbírált kérelem nyomán mikortól áll be a halasztó hatály joghatása.A következetes bírói gyakorlat szerint az azonnali jogvédelem keretében elrendelt halasztó hatály, ha a kérelmet az eljárás későbbi szakaszában terjesztették elő, a kérelem benyújtásának időpontjától vált[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.
1
2