13 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása vagy a 6. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző más jogi személy jogszabályban vagy hatósági határozatban - az EUMSZ-szel összhangban - meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti.""9. § (8) E törvényt - ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése - nem kell alkalmazni az alábbi esetekben: *k) ha a szolgáltatást az 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban - az EUMSZ-szel összhangban - meghatározott kizárólagos jog alapján nyújtja."A Kbt. definiálja a kizárólagos jogot, méghozzá úgy, hogy a közszolgáltatói tevékenység vonatkozásában azonosítja, hivatkozva az alábbi 7. § (2) bekezdésre. A 7. § (4) bekezdés megismétli a fenti kitételt, azaz a kizárólagos jog ebben az esetben is jogszabályon vagy hatósági határozaton kell, hogy alapuljon."7. § (2) E törvény alkalmazásában - a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során - közszolgáltató ajánlatkérő az a gazdálkodó szervezet, amely nem tartozik az 5. § (1) bekezdésében, illetve az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek körébe, és amely a 6. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltató tevékenységet különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja...(4) A (2) bekezdés alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog, amely jogszabályon vagy hatósági határozaton (engedélyen) alapul, és amely alapján a 6. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott valamely közszolgáltató tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és így jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit."Véleményünk szerint a hirdetmény nélküli eljárás esetében jelzett kizárólagos jog védelme, összhangban a Közbeszerzési Hatóság döntéseivel, mely hirdetmény nélküli jogalapra vonatkozó határozatok jogalapjának vizsgálatára vonatkozik, kizárólag jogszabályból vagy hatósági határozatból eredhet. Amennyiben például a forráskód a beszállítónál van, úgy jogszabályból (1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról) ered a kizárólagos jog. De attól, hogy egy gyártó csak és kizárólag egy céget hatalmaz fel kizárólagosan termékei forgalmazására, a kizárólagos jog védelme nem illeti meg a forgalmazót, hiszen a gyártó a kizárólagossággal gyakorlatilag korlátozza a versenyt, ami egyéb­iránt nincs összhangban az EUMSZ-szel sem (28-37. cikkei) - hiszen a gyártó korlátozza az áruk és szolgáltatások szabad áramlását a kizárólagosság biztosításával. Ennek azért van jelentősége, mert ezt a korlátozást nem védi a Kbt., azaz erre a kizárólagos jogok védelme nem vonatkozik, hiszen ez az ellátási lánc szereplőinek egyezsége alapján korlátozza az ajánlatkérő[…]

Részlet a válaszából: […] számított 10 napon belül lehet benyújtani. A közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével megkötött szerződéshez [Kbt. 137. § (1) bekezdése] kapcsolódó jogorvoslati kérelem benyújtására hosszabb idő áll rendelkezésre. Az ilyen kérelem a jogsértésnek, azaz a szerződés megkötésének a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a szerződés megkötésének az időpontjától számított egy éven belül nyújtható be. Abban az esetben, ha a szerződéskötés időpontja nem állapítható meg, a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított ugyancsak egy éven belül indítható meg a jogorvoslat.A jogorvoslat során a Közbeszerzési Döntőbizottság azt fogja vizsgálni, hogy a jogorvoslati ügyben hivatkozott szerződést valóban a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötte-e meg az ajánlatkérő.A jogorvoslati kérelmet tehát a szerződéskötésről való tudomásszerzést követő 30 napon belül kell megindítani, azonban, ha a szerződéskötéstől (vagy ha ennek pontos időpontja nem állapítható meg, akkor az első teljesítéstől) számított 1 év eltelt,[…]

Részlet a válaszából: […] elegendő az ajánlatkérő megállapítása és cselekménye, a Kbt. 142. § (6) bekezdésében foglalt bejelentéshez viszont jogerős bírósági határozat szükséges.A kérdésben felvázolt eset az első bejelentési fordulathoz kapcsolható. Fontos megjegyezni, hogy a Kbt. 142. § (5) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség kizárólag azokra a szerződésszegésekre vonatkozik, amelyek súlyosak, és egyúttal a jogszabályhelyben felsorolt következményekhez vezettek. Önmagában egy szerződésszegés nem keletkeztet bejelentési kötelezettséget, szemben a Kbt. 142. § (6) bekezdésével. A Kbt. 142. § (6) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettséget viszont egy olyan bírósági határozatban megállapított szerződésszegés alapozza meg, ahol a szerződésszegés esetében nem feltétel a súlyosság. A Kbt. 142. § (5) és (6) bekezdéseiben foglalt bejelentési kötelezettségekhez pedig mindkét esetben szükséges a felsorolt jogkövetkezmények közül bármelyik alkalmazása az ajánlatkérő részéről.A bejelentést az ajánlatkérő köteles megtenni a Közbeszerzési Hatóság részére. Az ajánlatkérői bejelentésnek tartalmaznia kell a szerződésszegés leírását, amelyből értelemszerűen annak is ki kell derülnie, hogy a szerződésszegés súlyos volt, továbbá tartalmaznia kell a szerződésszegés miatt alkalmazott jogkövetkezményt (elállás, felmondás, kártérítés követelése, egyéb jogkövetkezmények alkalmazása), továbbá az összes olyan dokumentumot, amelyekből megállapítható, hogy az ajánlattevő szerződő fél a szerződésszegést nem vitatta. A bejelentésnek kötelező tartalma továbbá, hogy a megküldött dokumentumokból megállapíthatónak kell lennie, hogy sor került-e perindításra. A Kbt. arra vonatkozóan nem tartalmaz utalást, hogy a perindítás ajánlatkérői vagy ajánlattevői oldalon következik be: bekövetkezhet egyrészt oly módon, hogy az ajánlattevő vitatja a szerződésszegést vagy annak súlyosságát, és ezért fordul bírósághoz, de másrészt perindításra kerülhet sor azért is, mert az ajánlattevő vitatása miatt az ajánlatkérő indít polgári pert. Így, szűkítő szabályozás hiányában, bármelyik fél indítja is a pert, a bejelentés részét képezi. Amennyiben perindításra került sor, akkor az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak megküldeni a pert lezáró jogerős határozatot is. A Kbt. 142. §[…]

Részlet a válaszából: […] Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetében az igazolási módok:- Kbt. 62. § (1) bekezdés a) és e) pont, Kbt. 62. § (2) bekezdés: kizárólag természetes személyre értelmezhető, közjegyző vagy gazdasági, szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat,- Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pont: köztartozásmentes adózói adatbázis vagy annak hiányában adóigazolás,- Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pont: cégjegyzékadatok adatbázisból, adott esetben nyilatkozat,- Kbt. 62. § (1) bekezdés d) és f) pont: cégjegyzék­adatok adatbázisból, cégnek nem minősülő gazdasági szereplő esetében közjegyző vagy gazdasági, szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat,- Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pont: EEKD-nyilatkozat és EKR-adatbázis, adott esetben egyéb nyilatkozat,- Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pont: EKR-adatbázis, adott esetben egyéb nyilatkozat,- Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont: cégjegyzékadatok adatbázisból és nyilatkozat,- Kbt. 62. § (1) bekezdés l) és n) pont: adatbázisból,- Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pont: EEKD-nyilatkozat,- Kbt. 63. § (1) bekezdés a)-b) pont: EEKD-nyilatkozat, adott esetben egyéb nyilatkozat,- Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pont: adatbázisból,- Kbt. 63. § (1) bekezdés d) pont: EEKD-nyilatkozat.A Kbt. Második része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetében az igazolási módok: az ajánlattevő egyszerű nyilatkozatot tesz, amely lehet EEKD-ban foglalt nyilatkozat is, illetve a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont szerinti adatokat megadja.Az alvállalkozók és kapacitást biztosító szervezetek esetében a Kbt. Második része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az igazolási mód aszerint különbözik, hogy a gazdasági szereplő olyan alvállalkozó-e, amelyik az alkalmasság igazolásában részt vesz. Az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó vagy más szervezet tekintetében az ajánlattevő az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával igazolja a kizáró ok fenn nem állását, míg az alkalmasság igazolásában részt nem vett alvállalkozók esetében az ajánlattevő csak egy egyszerű nyilatkozatot nyújt be a kizáró ok fenn nem állásának igazolására a Kbt. 67. § (4) bekezdése alapján [321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 15. § (1)-(2) bekezdések].A Kbt. Harmadik része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő egyszerű nyilatkozatot nyújt be arról, hogy az alvállalkozó és a kapacitást biztosító szervezet vonatkozásában nem állnak fenn a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok. [321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés.]Amint látható, a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) és e) pontja, a Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti kizáró okok csak természetes személyre értelmezhetőek, a többi kizáró ok nagy része akár vonatkozhat természetes személyre is, talán a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pontja szerinti kizáró ok kivételével. Az alvállalkozók és kapacitást biztosító szervezetek tekintetében az ajánlatban a kizáró ok fenn nem állásának igazolására az ajánlattevő által becsatolva "csak" nyilatkozatok szerepelnek, az ajánlatkérők nem jogosultak "egyéb" igazolást bekérni. Az ajánlatkérők a Kbt.-ből levezethető ellen­őrzési kötelezettség alapján azonban az adatbázisokat ellenőrzik az alvállalkozók és kapacitást biztosító szervezetek tekintetében is.A jogszabály nem rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő az általa bevonni kívánt alvállalkozótól, kapacitást biztosító szervezettől a nyilatkozattételt megelőzően milyen dokumentumokat kérjen annak érdekében, hogy a[…]

Részlet a válaszából: […] megítélése kétséges, pontosabban olyan feltételként értelmezhető, melyet nem csak az ajánlattevő tud teljesíteni, így véleményünk szerint az alvállalkozó bevonásával oldhatja fel az ellentmondást az ajánlattevő. Valójában már az ajánlattételkor szükséges lett volna tisztázni az ellentmondást, ugyanis ennek az előírásnak a sorsa azonos kellene, hogy legyen az alkalmassági követelménnyel, melyet ebben a szakaszban már nem írhat elő az ajánlatkérő. Mivel az előírás a teljesítésre vonatkozik, logikus a feltételezés, hogy szerződéskötési feltételről beszélhetünk, azonban akkor így is kellett volna az ajánlatkérőnek eredetileg meghatározni a feltételeket, nem pedig később az érvényes ajánlattétel feltételeként, azaz a műszaki leírás részeként. Ennek hiányában az egyedüli megoldás az alvállalkozó bevonásával történő megfelelés, melyet a fentiek értelmében más szervezet is biztosíthat, esetünkben az ajánlattételi szakaszban ezt az alvállalkozó szerepében azonosíthatja az[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra..."Esetünkben nem releváns a 71. § (4) bekezdése, mivel az igazolásba bevont szakember saját szakember, így gazdasági szereplő változására nem kerül sor a hiánypótlás során."71. § (4) Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdése szerinti, vagy - ha az ajánlatkérő előírta - a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, akkor a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére, kivéve ha az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint érvénytelen."A hiánypótlás során, amennyiben változik a szakember személye, a változás nem érinti a korábbi szakember vonatkozásában meghatározott értéket, mely az értékelési szempont tekintetében a felolvasólapra került. A hiánypótlásnak tehát a későbbiekben meghatározottak szerint biztosan korlátja, hogy az új szakember hiába rendelkezik több tapasztalattal, ennek ellenére a felolvasólapon feltüntetett érték nem változtatható a hiánypótlás során a 71. § (8) bekezdése értelmében, és a 71. § (9) bekezdése alapján is a felolvasólapon feltüntetett érték képezi a bírálat alapját:"71. § (8) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:a) nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével ésb) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja."A Kbt. az értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakember személyének cseréjét csak a 71. § (4) bekezdésében foglalt esetben teszi lehetővé vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelés miatt, melyet az alábbi 71. § (9) bekezdésében rögzít. Ennek megfelelően amennyiben az érintett saját szakember alkalmasságot is igazolt, és nem felel meg az alkalmassági követelménynek, úgy cserélhető hiánypótlás keretében, amely lehetőség az alkalmassági követelménynek való megfelelés biztosítása érdekében megengedett. Ha azonban csak és[…]

Részlet a válaszából: […] a későbbiekben kiderül, hogy hamis adatot szolgáltatott, egyrészt kockáztatja a szerződés semmisségét, másrészt közbeszerzésből történő kizárását, gondolunk itt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) és i) pontjaira.A semmisséget azért érdemes kiemelni, mert ha a későbbiekben kiderül, hogy a nyertes ajánlattevő személyes jogsértő módon került kihirdetésre az alábbi Kbt. 137. § (1) bekezdése szerint, az automatikusan érvénytelenséget eredményez."137. § (1) Semmis a szerződés, ha *db) az ajánlatkérő jogsértően állapította[…]

Részlet a válaszából: […] hiánypótlásra nincs lehetőség, az ajánlatkérő tájékoztatása az EKR-en keresztül kell hogy megtörténjen. Mivel erre vonatkozóan nincsen valójában dedikált eljárási cselekmény, így akár hiánypótlás keretében benyújtott nyilatkozatként, akár egyéb kommunikáció keretében megtörténhet az információ közlése. Mivel a közlés érvénytelenséget eredményez, ha a továbbiakban az érintett szakember nem áll rendelkezésre, így az ajánlatkérő várhatóan köztes döntéssel érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot, amellyel egyben minden hamis adatszolgáltatással kapcsolatos kockázatot[…]

Részlet a válaszából: […] (5) bekezdése a közzétett előzetes tájékoztatóban, illetve időszakos előzetes tájékoztatóban meghatározott közbeszerzések kapcsán úgy rendelkezik, hogy a "hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét".Ebből következően az előzetes tájékoztatóban vagy az időszakos előzetes tájékoztatóban közzétett tartalom tájékoztatási céllal készül a gazdasági szereplők számára, és az a rendeltetése, hogy az adott piaci szegmens potenciális ajánlattevőit tájékoztassa az ajánlatkérő által tervezett közbeszerzésekről, de nem jár azzal a kötelezettséggel, hogy az abban közzétett beszerzéseket az ajánlatkérőnek meg kell valósítania.A kérdés szerinti esetben ez azt is jelenti, hogy az elő­zetes tájékoztatót nem szükséges módosítani, ha az abban megadott közbeszerzésre - bármi okból - nem kerül sor. Itt jegyezzük meg, hogy módosításra akkor sincs szükség, ha olyan közbeszerzés igénye merül fel az ajánlatkérőnél, amely az előzetes tájékoztatóban nem szerepelt, mert az ajánlatkérő azt is megvalósíthatja.Fontosnak tartjuk ugyanakkor felhívni a figyelmet[…]

Részlet a válaszából: […] megvalósíthatónak látjuk, mégpedig az ún "de minimis" szabályok alkalmazása útján.Ehhez a Kbt. 141. § (2) bekezdése az irányadó jelen esetben."141. § (2) A szerződés - a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése - vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke - nem éri el az alábbi értékek egyikét sema) az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt;b) szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át;valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános[…]