44 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] biztosítható, ha a kapacitást biztosító szervezet a Kbt. 62. § (1) bekezdése szerinti, vagy – ha az ajánlatkérő előírta – a Kbt. 63. §-a szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, kivéve, ha az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint érvénytelen. Láthatjuk, hogy a Kbt. az Irányelv 63. cikkének második fordulatát („illetve amelynek esetében fennáll valamelyik kötelező kizárási ok”) szabályozza.A Kbt. még egy cserelehetőségről rendelkezik egyértelműen. A Kbt. 71. § (9) bekezdése alapján az értékelési szempontként bemutatni kért szakemberek személye vagy a kizáró ok miatt [Kbt. 71. § (4) bekezdés] változhat, vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges esetben. Az értékelési szempontként megjelölt szakemberek esetében tehát megjelenik az Irányelv 63. cikkének első fordulata is (amely nem felel meg valamely vonatkozó kiválasztási szempontnak).Viszont egyértelmű szabályozás nélkül maradt, hogy ezeken az eseteken túl (pl. referenciát biztosító kapacitás) az alkalmassági követelménynek egyszerűen csak nem (és hiánypótlás után sem) megfelelő kapacitást biztosító szervezet korlátok nélkül lecserélhető-e oly módon, hogy az ajánlattevő másik kapacitást biztosító szervezetet jelöl meg.Ez a kérdés különösen a kétlépcsős bírálat tükrében lényeges, ahol a részvételre jelentkező és az ajánlattevő első lépcsőben nyilatkozik az alkalmassági követelménynek való megfelelésről, majd a második lépcsőben igazolja az alkalmasságát. Így az alkalmassági követelménynek való megfelelési nyilatkozatot követő felismerés, miszerint a kapacitást biztosító szervezet mégsem felel meg az alkalmassági követelménynek, és ezért új szervezet bevonása szükséges, felveti a kettős hiánypótlás tilalma és a hamis nyilatkozatot kizáró ok kérdéskörét. Mindezt súlyosbítják a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerinti hiánypótlási korlátok, amelyek között ott szerepel az alapelvek sérelme.A Közbeszerzési Döntőbizottság határozataiból (lásd pl. D.512/20/2017.) és a Közbeszerzési Hatóság különböző útmutatóiból (pl. hiánypótlással, az alkalmassági követelményekkel, az alvállalkozókkal kapcsolatos útmutatókból) az alábbi megközelítés olvasható ki.A Kbt. 71. § (6) bekezdése alapján lehetséges új gazdasági szereplő bevonása hiánypótlás keretében, az ajánlatkérő az új gazdasági szereplőre vonatkozó hiánypótlást korlátozhatja csak a közbeszerzési dokumentumokban, hogy mely esetben nem – vagy csak az általa meghatározott korlátozással – rendel el újabb hiánypótlást az újonnan megnevezett gazdasági szereplővel kapcsolatban. A Kbt. nem tartalmaz korlátozó rendelkezéseket, hogy az ajánlattevő részéről „új gazdasági szereplő” bevonásának lehetősége hiánypótlás keretében egy adott szerepkör (pl. kapacitást biztosító szervezet, alvállalkozó) vonatkozásában kizárt. Mivel az új kapacitást biztosító szervezet új gazdasági szereplőnek minősül, ezért a Kbt. 71. § (6) bekezdése alapján a hiánypótlás során mind a meglévő, az alkalmassági követelménynek nem megfelelő kapacitást biztosító szervezet cseréje, mind az újonnan történő bevonás (az alkalmassági követelménynek nem megfelelő ajánlattevő helyetti megfelelés) lehetséges.A D.512/20/2017. számú döntésből az is kiolvasható, hogy az új kapacitást biztosító szervezet bevonása nem sérti az ajánlati kötöttség elvét, mivel maga a kapacitást biztosító szervezet nem minősül olyan tartalmi megajánlásnak, amely a Kbt. 71. § (8) bekezdés alapján ne lenne hiánypótolható, hiszen alkalmassági követelményhez kapcsolódik. A döntés az alapelvi sérelem lehetőségét nem tárgyalja.A kétlépcsős bírálattal összefüggésben kifejtett hamis nyilatkozat eshetősége kapcsán pedig a Közbeszerzési Döntőbizottság kifejti, hogy nem minősül hamis nyilatkozatnak, ha az alkalmasságnak való megfelelési nyilatkozat megtételét követően az ajánlattevő végül úgy felel meg az alkalmassági követelménynek, hogy a hiánypótlás során új kapacitást biztosító szervezetet jelöl meg, mert az igazolási kötelezettségnek végső soron eleget tett.Az alkalmassági követelménynek nem megfelelő kapacitást biztosító szervezet cseréjének lehetősége viszont a szabályozási sajátosságok miatt függ az eljárási típustól, nevezetesen egyszakaszos vagy kétszakaszos eljárást folytat le az ajánlatkérő.A két szakaszból álló közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt. A közbeszerzési eljárás második, ajánlattételi[…]

Részlet a válaszából: […] részekre bontani, amely e törvény vagy e törvény szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet.(3) Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.”Jelen esetben mindkét szerződés tárgya áru adásvétele, amely a Kbt. 8. § (2) bekezdése szerint árubeszerzésnek minősül. Árubeszerzés esetében lényeges szempont a beszerzett áru vizsgálata, az azonos áruk kerülnek-e beszerzésre, illetve a beszerzendő termékek felhasználási célja hasonló-e. A kérdés szerinti esetben azonos termékek beszerzéséről van szó, így a 19. § (3) bekezdésére tekintettel az azonos áruk becsült értékét összevontan kell kezelni – akkor is, ha több részletben történik a szerződéskötés –, ekként állapítva meg az árubeszerzés értékét.A Kbt. 4. § (1) bekezdése szerint a 15. § (1) bekezdése szerinti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés megkötése érdekében az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni. A Kbt. 4. § (2) bekezdése értelmében a közbeszerzési szerződés megkötésére közbeszerzési eljárást, építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötésére koncessziós beszerzési eljárást kell lefolytatni.A közbeszerzési eljárás lefolytatása kötelező mindazon esetben, amikor – a Kbt. 111. §-a által meghatározott kivételektől eltekintve – az alábbi négy konjunktív feltétel megvalósul:1. a Kbt. 5–7. §-a szerinti ajánlatkérő szervezet,2. a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzési tárgy tekintetében,3. legalább a nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű,4. visszterhes szerződést köt.Jelen esetben, a négy feltételt vizsgálva, az alábbi megállapítások tehetők:1. az ajánlatkérő/beszerző személye azonos,2. az adásvételi szerződések azonos beszerzési tárgyra vonatkozóan[…]

Részlet a válaszából: […] jár, mivel a jogsértés megállapítása a bírságolás mellett a megkötött szerződésre is érdemi kihatással van.A Kbt. 137. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzés mellőzésével kötött szerződés semmis, amelynek megállapítására, ahogy a Kbt.-be ütköző cselekmények elbírálására is, a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezik hatáskörrel a Kbt. 145. § rendelkezései alapján.A Kbt. 137. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállása esetén azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság dönthet úgy is, hogy a közbeszerzés mellőzésével megkötött szerződés nem semmis: ilyen ok például, ha az ajánlatkérő úgy ítélte meg, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre a Kbt. alapján lehetősége volt, vagy kiemelkedően fontos közérdek áll fenn a szerződés fennmaradására.A jogszabályi rendelkezések alapján a közbeszerzés mellőzésével kötött szerződések vonatkozásában is ugyanúgy lehetséges jogorvoslati eljárást kezdeményezni, mint egy közbeszerzési eljárásban nem jogszerűnek tartott ajánlatkérői cselekmény ellen.Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet azokra a jogszabályi rendelkezésekre és ítélkezési gyakorlatra, amelyek a kérelmező fogalmára és az ügyfélképesség fennállásának szükségességére, illetve a jogorvoslati határidőkre, valamint a jogorvoslati kérelem tartalmára vonatkoznak.A Kbt. 148. § (2) bekezdése alapján az az egyéb érdekelt nyújthat be jogorvoslati kérelmet, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás (jelen esetben a közbeszerzés mellőzése) sérti vagy veszélyezteti. A kérelmezőnek nem egyszerűen a jogának vagy jogos érdekének sérelmét kell alátámasztania az ügyfélképesség igazolása érdekében, hanem a jog- vagy érdeksérelem közvetlenségét is bizonyítania kell a jogorvoslati kérelemben, miszerint a közbeszerzés mellőzése milyen közvetlen jog- vagy érdeksérelmet okoz a számára.Közbeszerzés mellőzése esetén, a Kbt. 148. § (9) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelem a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlattevők adott csoportján (a konzorciumon) belül a közös ajánlattevők (a konzorciumi tagok) felosztják egymás között a beszerzéseket, és egy-egy teljesítést különböző konzorciumi tag végzi. Ez azonban csak egy megvalósítási módszer, és nem jelent jogi elkülönülést, avagy a jogi státusz megváltozását. Hiába kerül sor belső egyezségre a közös ajánlattevők között, hogy egy-egy megrendelést vagy versenyújranyitást melyik közös ajánlattevő teljesíti, jogi szempontból valamennyi konzorciumi tag ajánlattevői szerepkörben marad, valamennyi konzorciumi tag közös ajánlattevőként együttesen a szerződést kötő és a szerződést teljesítő fél az ajánlatkérő irányába, minden egyes megrendelés, minden egyes versenyújranyitás teljesítése során. A közös ajánlattevők mindegyike tehát közös ajánlattevő és szerződést kötő fél marad végig a keretmegállapodás lezárásáig, függetlenül attól, hogy belső megállapodás alapján fizikailag hányszor és hogyan vesz részt az egyes megrendelések, szerződések teljesítésében.A Kbt. 3. § 1. és 2. pontja egyértelműen elkülöníti az ajánlattevő és az alvállalkozó fogalmát: ajánlattevőnek minősül az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be; alvállalkozó pedig az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját, építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.Ezért álláspontunk szerint jogi anomáliához vezetne, ha egy gazdasági szereplő, aki (amely) egy közös ajánlattevő (konzorciumi tag), ugyanabban a közös ajánlattevői csoportban (konzorciumban) egy másik közös ajánlattevő (másik konzorciumi tag) alvállalkozója is lehetne. Az ő jogi státusza már rögzített: ő az egyik ajánlattevő, az egyik szerződést kötő fél, akit (amelyet) egyetemleges felelősség terhel a szerződés teljesítéséért, azaz ő a szerződés egyik fő kötelezettje, ezért a szerződéses jogviszonyban alvállalkozóként való egyidejű részvételét nem tartjuk értelmezhetőnek.A Kbt. 36. §-a szabályozza a többes megjelenés tilalmát, amellyel a jogszabály olyan szerepkörök együttes viselését korlátozza a gazdasági szereplők részére, amelyek a verseny tisztaságát veszélyeztetik. A Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – nem vehet részt más ajánlattevő alvállalkozójaként.A Kbt. 37. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás az eredményről szóló tájékoztató közzétételével zárul. Ez az a pont, amikor kvázi a verseny befejeződik az ajánlattevők között, és ténylegesen a szerződés teljesítése van hátra.Felmerül a kérdés, hogy a keretmegállapodás megvalósítási részét hogyan kell értelmezni. A jogi szabályozás áttekintése azért ütközik nehézségbe, mert míg korábban a keretmegállapodás külön eljárási típus volt, ezért talán nem volt vita a keretmegállapodásos eljárás második részét (pl. versenyújranyitási szakaszt) is a közbeszerzési eljárás részének tekinteni, a ma hatályos jogi szabályozás a szerződésteljesítési szakaszhoz kapcsolja a keretmegállapodás alapján történő megvalósítási szakaszt.A válasz könnyebb abban az esetben, ha egy közbeszerzési eljárás eredményeként[…]

Részlet a válaszából: […] igazolható hiteles cégaláírási nyilatkozattal (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány, gyakorlatban röviden: aláírási címpéldány), illetve az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásmintával (gyakorlatban röviden: aláírásminta).A Ctv. 9. § (3) bekezdése azonban korlátozó szabályokat tartalmaz az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásmintára vonatkozóan, ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos csak meghatározott esetekben készítheti el az aláírásmintát. Az aláírásmintát egy ügyvéd vagy egy kamarai jogtanácsosad1. kizárólag cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során jegyezheti ellen; ésad2. csak abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi ellen; ésad3. az aláírásminta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi.A Kbt. 66. § (1) bekezdés szerinti rendelkezés alapján (az ajánlatot/részvételi jelentkezést a közbeszerzési dokumentumoknak megfelelően kell készíteni), és a Ctv. 9. § (3) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelés érdekében, a gazdasági szereplőnek olyan aláírásmintát kell csatolnia az ajánlatba (részvételi jelentkezésbe), amelynek tartalmából a Ctv. 9. § (3) bekezdésben foglalt három követelmény együttes teljesülése megállapítható. Az ügyvédnek (kamarai jogtanácsosnak) az aláírásmintában hivatkoznia kell arra, hogy az aláírásminta cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során készült, a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását az adott ügyvéd (kamarai jogtanácsos) készítette (szerkesztette, ellenjegyezte), és az adott aláírásminta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi, de ha nem is részletezi ki, legalább a Ctv. 9. § (3) bekezdésben foglalt feltételekről kell nyilatkozatot tartalmaznia.Ellenkező esetben az ajánlatkérő nem tud meggyőződni arról, hogy az ajánlatba (részvételi jelentkezésbe) becsatolt aláírásminta megfelel a Ctv. 9. §, és különösen[…]

Részlet a válaszából: […] kivétellel, mint például a szándékosan okozott, az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegés – a szerződésszegő fél akkor mentesülhet, ha a szerződésszegésért nem felelős, a szerződésszegését képes kimenteni (Ptk. 6:142. §). Erre jó példák a késedelmi kötbér megfizetésére vonatkozó szabályok: „Ptk. 6:186. § [Kötbér] … Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.”A gyakorlatban alkalmazott vis maior olyan rendkívüli körülményre vonatkozik, amikor az adott szerződő fél nem tudja teljesíteni szerződéses kötelezettségeit, mert egy (vagy több) ellenőrzési körén kívül eső rendkívüli körülmény befolyásolja, gátolja a szerződésszerű magatartás gyakorlását; ez a körülmény elháríthatatlan és előre nem látható volt, a szerződő fél pedig elvárható gondossággal járt el. A vis maior jogintézmény, így szó szerint nem található a Ptk.-ban, ezért az alkalmazását illetően a szerződéses rendelkezések számítanak, illetve az ítélkezési gyakorlat alakítja a jogintézmény tartalmát. Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a szerződő felek milyen feltételek mentén tették lehetővé a vis maiorra való hivatkozást.A vis maior jogintézménye a szerződésszegésért való felelősség alóli mentesülés egyik esetét jelenti, így például nem kell kötbért vagy kártérítést fizetni az ajánlatkérő részére, ha az ajánlattevő sikeresen tudott rá hivatkozni. A felelősség és a jogkövetkezmények alóli sikeres mentesülés azonban nem teszi meg nem történtté a szerződésszegést, amely tényszerűen bekövetkezett (a kérdésben foglalt eset: késedelmes teljesítés; a szerződésben szerepelt egy teljesítési határidő, amely eltelt anélkül, hogy a teljesítés megtörtént volna); és ami a legfontosabb, nem változtatja meg a közbeszerzési szerződés tartalmát, így pl. nem módosítja a teljesítési határidőt.A referencia a szerződés teljesítésére való műszaki alkalmassági követelmények közé tartozik, a szerződés teljesítéséhez szükség szaktudás, szakmai tapasztalat meglétét vizsgálja, amelynek részét képezi annak vizsgálata is, hogy a korábbi szerződés teljesítése szerződésszerű volt. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (2)–(3) bekezdése alapján a referenciaigazolás kötelező tartalmi eleme az arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően[…]

Részlet a válaszából: […] eljárással kapcsolatban.Nem alapozza meg a kérelmezői státuszt például az az eset, ha az ajánlatkérő megsértette ugyan a közbeszerzési szabályokat az eljárásban, de az ajánlattevő a jogsértés megállapítása esetén sem kerül kedvezőbb helyzetbe, mert nem lesz érvényes az ajánlata a jogsértés kiküszöbölését követően sem, ugyanis saját érvénytelenségét nem támadja. Az eljárás eredménytelensége esetére feltételezett újabb közbeszerzési eljárás megindítása például egy olyan jövőbeni, bizonytalan szempont, amely nem igazolja, hogy adott eljárásban a jogsértés megállapítása az ajánlattevő jogi helyzetét pozitívan befolyásolná. Erre tekintettel jogorvoslati kérelmet csak az terjeszthet elő, akinek a jogorvoslati kérelemmel elérni kívánt cél teljesülése esetén, azaz az ajánlatok jogszabályoknak megfelelő elbírálása esetén reális esélye lenne az adott közbeszerzési szerződés elnyerésére.Mindezekre tekintettel és a Közbeszerzési Döntőbizottság által kialakított joggyakorlat szerint nemcsak az egyéb érdekeltnek kell az érdekeltségét bizonyítania egy adott jogorvoslati eljárásban, hanem magának az ajánlattevőként (részvételre jelentkezőként) jogorvoslati kérelmet előterjesztőnek is. Másképpen fogalmazva: az ajánlattevő is csak akkor nyújthat be jogorvoslati kérelmet, amennyiben közvetlenül kimutathatóan van valamilyen jog- vagy érdeksérelme a vitatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban.A tételes jogi rendelkezést a Kbt. 148. § (2) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint:„Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.)”Az ügyfélstátusz és az ahhoz kapcsolódó jogorvoslati kérelem előterjesztésének jogosultsága szempontjából tehát a döntő kérdés az, hogy a kérelmező által kifogásolt Kbt.-be ütköző ajánlatkérői magatartás a kérelmező jogát vagy jogos érdekét sérti[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérőnek kötelező indokolást kérnie az ajánlati ár aránytalanul alacsony volta miatt, valamint le kell folytatnia az aránytalanul alacsony árat tartalmazó ajánlat vizsgálatát. Az aránytalanul alacsony ár vizsgálatát az ajánlatkérőnek elsősorban az ajánlattevő által biztosított adatokra kell alapítania. Az ajánlatkérőnek az indokolás tartalma alapján kell megvizsgálnia, hogy a beszerzés tárgya a megajánlott áron teljesíthető-e, a vállalás gazdasági észszerűséggel összeegyeztethető-e. E vizsgálatot követően kerül az ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy döntsön az érintett ajánlat érvényességéről vagy érvénytelenségéről.Az indokolásra, illetve a kiegészítő indokolásra felhívott ajánlattevőnek akként kell benyújtania indokolását, adott esetben kiegészítő indokolását, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek. Ennek értelmében az ajánlattevőnek olyan objektív alapú indokolást kell adnia, amely egyértelműen, részletesen alátámasztja a tényleges helyzetet, és nem hagy kétséget az ajánlatkérőben afelől, hogy a szerződés a megajánlott áron ténylegesen teljesíthető lesz.Szakmai álláspontunk szerint, jelen esetben az aránytalanul alacsony árat az ajánlatkérőnek vizsgálnia kellett volna a fent kifejtettek szerint, és az ajánlattevő által benyújtott árindokolás alapján kellett volna meggyőződni arról, hogy a nyertes ajánlattevő kereskedő cégként az eljárásban szintén részt vevő gyártóhoz képest miért tett alacsonyabb ajánlati árat, illetve ezen az ajánlati áron teljesíthető lesz-e a szerződés. Önmagában az a tény, hogy a kereskedőcég a gyártó ajánlati árához képest alacsonyabb ajánlati árat adott be, nem jogszerűtlen. Lehet például korábbi beszerzésből származó olyan raktárkészlete, vagy korábbi szerződéshez beszerzett olyan termékmennyisége, amely nem került felhasználásra, és alacsonyabb[…]

Részlet a válaszából: […] egyértelmű legyen, valójában milyen fedezet áll rendelkezésre, véleményünk szerint ez a 141. § (6) bekezdés alkalmazásával végezhető el, hiszen már jogalap nem illeszkedik ehhez a változtatáshoz. A módosítás során feltétlenül pontosan azonosítani kell az új szerződést, és hogy minden más változatlan marad az eljárásban. Az az érdek, hogy a szerződés hatályba lépjen, és ebben az esetben, a fentiek alapján az ajánlatkérő jogszerűen meg tudja oldani, hogy érvényes szerződés alapján megkezdődhessen a teljesítés. Erre pont az a legjobb példa, amikor megtesz mindent annak érdekében,[…]

Részlet a válaszából: […] vonatkozó dokumentumok jelentősnek, nem egyedi részletkérdésre vonatkozónak minősülnek-e. A Közbeszerzési Döntőbizottság D 366/2023. számú döntésében a Műszaki ütemterv, Organizációs terv, Pénzügyi ütemterv hiánypótoltathatósága volt a vita tárgya, ami véleményünk szerint irányadó lehet ennek a kérdésnek a megítélésében is.A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlatából hiányzó három dokumentum (Műszaki ütemterv, Organizációs terv, Pénzügyi ütemterv) a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti dokumentum, ugyanis az ajánlatkérő által meghatározott tartalmi elemek alapján azok a közbeszerzés tárgyának jellemzőire és az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vonatkozó dokumentumok. Ez a kérdésben jelzett hiányosságokra is véleményünk szerint megállapítható.A Döntőbizottság álláspontja szerint az, hogy a Műszaki ütemterv, Organizációs terv és Pénzügyi ütemterv a kérelmező ajánlatából teljesen hiányzik, jelentős hiány, ugyanis ezen dokumentumokban kellett részletesen, szövegesen, illetve Gantt-diagram alkalmazásával bemutatni, hogy a kérelmező a közbeszerzés tárgyát képező feladatokat (zöldterület-kialakítás, megmaradó zöldfelületi rész megújítása, talaj-előkészítés, növénytelepítés, játszótér-kialakítás, járda készítése, parkoló kialakítása, kerítésépítés) hogyan fogja megvalósítani, a szerződéses kötelezettségeit milyen módon fogja végrehajtani. A kérdésben jelzett ügyben szintén szükséges a benyújtott dokumentumok tartalma annak eldöntéséhez, hogy időben befejezhető-e a feladat, hogyan történik a megvalósítás.A Döntőbizottság álláspontja szerint a szakmai ajánlat részét képező három terv teljes hiánya nem tekinthető nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiánynak. A kérelmező az árazott költségvetés benyújtásával a közbeszerzés tárgyára, az egyes munkanemekre árajánlatot adott, azonban azt tartalommal nem töltötte ki, nem mutatta be részletesen, szövegesen az ajánlatkérő által a közbeszerzés tárgyát képező[…]