Értékhatár kiszámítása élelmiszer beszerzésénél


Egy intézményi konyha élelmiszer-beszerzésének közbeszerzéses eljárás értékhatárát a Kbt. 40. §-a alapján kell elvégezni (kiszámolni): – az a) pont szerint egyévi (12 hónap) beszerzést gyűjtünk ki árucsoportonként. Ennek az élelmiszer-mennyiségnek az összértéke határozza meg a "becsült értéket" és ez dönti el, hogy milyen értékhatárú eljárást kell benyújtatni (egyszerű, nemzeti, közösségi); – a b) pont szerint ez annyiban módosul, hogy ha nincs a beszerzési piacon olyan szállító, aki egyben tudja mindezt szállítani, akkor a sütőipari terméket, tejet és tejterméket, húst és húskészítményt, zöldség-gyümölcsöt külön-külön összegzem, és így állapítom meg az eljárás értékhatárát és fajtáját. – a c) pont szerint azt kell figyelembe vennem, hogy bár rendeltetésük azonos, a főzéshez használt alapanyagok, de felhasználásuk, csak a tej és tejtermék függ össze bizonyos értelemben a hús és húskészítménnyel. A többi felhasználása nem függ össze. Jól értelmezzük-e a Kbt. kérdésben szereplő rendelkezéseit?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. március 7-én (22. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 522

[…] kategóriába tartozik, és az étkeztetést szolgálja, így a c) pontnak is megfelel. Ennek tejre és tejtermékre bontása nem azért logikus, mert ez a kettő azonos alapanyagból van, hanem mert elhihető, hogy egy szerződést külön kell kötnöm a tej-tejtermék szállítójával, a hús és húskészítmény szállítójával és a gyümölcs szállítójával, hiszen nem várható el, hogy az intézmény addig kutasson, amíg nem talál egy céget, amelyik mindegyik terméket képes lenne szállítani. Ebben az esetben logikusan kell végiggondolni a […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.