Ajánlatkérő informálási kötelezettsége
Kérdés
Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. április 18-án (25. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 589
[…] esetet eredményez az új Kbt. hatálybalépése óta. A Kbt. nem kötelezi az ajánlatkérőt arra, hogy minden részletre kiterjedő információt megadjon az ajánlattevőnek, amely rendelkezés lényegében azt feltételezi, hogy az ajánlattevő tisztában van minden részletkérdéssel. Ez egyrészt nem biztos, hogy így van, másrészt az adott nyilatkozat hiánya nem kell, hogy a teljes ajánlat érvénytelenségét okozza, ezért nincs értelme a hiánypótlás kizárásának. Tekintettel arra a feltételezésünkre, hogy az ajánlatkérő kizárta a hiánypótlás lehetőségét […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*