Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése
Kérdés
Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. szeptember 20-án (119. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2483
[…] elsőként az alvállalkozói, egyéb közreműködői számlái alapján jogosult az ajánlattevőként szerződő fél ezen számlák összegére a saját számláját kiállítani, és az ajánlatkérőként szerződő félnek benyújtani. Az ajánlatkérőnek 15 napos fizetési határidőt állapít meg a Kbt. Az ajánlatkérő által átutalt összegből az ajánlattevő kiegyenlíti az alvállalkozók és egyéb közreműködők számláját, az Art. 36/A §-ra is tekintettel, és ezt igazolja az ajánlatkérő felé; – ezt követően állítja ki az ajánlattevőként szerződő fél az ellenszolgáltatás fennmaradó részére vonatkozóan a számláját, amelyet az ajánlatkérőként szerződő fél 15 napon belül akkor utal át számára, ha az ajánlattevő teljesítette alvállalkozói és egyéb közreműködői felé a fizetési kötelezettségét; – az európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a 15 napos fizetési határidő helyett 45 napos fizetési határidőt kell alkalmazni; – végül rendelkezik a módosítás arról is, hogy abban az esetben, ha az ajánlatkérőként szerződő fél, az általa kiállított teljesítés igazolás ellenére sem teljesíti a fizetési kötelezettségét határidőben, az ajánlattevőként szerződő fél jogosult beszedési megbízást benyújtani az ajánlatkérő számlaszám szerint meghatározott fizetési számlája terhére. Amennyiben a fenti szabályok ellenére az ajánlatkérőként szerződő fél nem tesz határidőben eleget a szerződés szerinti fizetési kötelezettségének, akkor fizetési késedelembe esik. A késedelem idejére a "hitelező" ajánlattevőnek késedelmi kamat jár. Ennek mértékét a szerződésben szokás rendezni. Ez mindenképpen jár az ajánlattevőnek az ellenszolgáltatás összegén felül. A késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseket egyébként a Ptk. tartalmazza. Amennyiben a fizetés többszöri kérés ellenére sem történik meg, célszerű írásban felszólítani a felet a fizetésre. A határidő ismételt elmulasztása okot adhat a szerződés rendkívüli felmondására, a szerződések általában ennek módjáról is rendelkeznek. Az önkéntes fizetés elmaradása esetén az ajánlattevőként szerződő félnek nem marad más megoldása, mint perben követelni a neki járó ellenszolgáltatás megfizetését. [A Ptk 301. és 301/A. §-ai a kamat vonatkozásában a következő főbb rendelkezéseket tartalmazzák: – pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti; – az államháztartás alrendszereiben harmadik személyekkel szemben vállalt vagy az alrendszereket egyébként harmadik személyekkel szemben terhelő fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a késedelmi kamat tekintetében is alkalmazni kell a kamatfizetés mellőzésére […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. szeptember 20-án (119. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2483
[…] elsőként az alvállalkozói, egyéb közreműködői számlái alapján jogosult az ajánlattevőként szerződő fél ezen számlák összegére a saját számláját kiállítani, és az ajánlatkérőként szerződő félnek benyújtani. Az ajánlatkérőnek 15 napos fizetési határidőt állapít meg a Kbt. Az ajánlatkérő által átutalt összegből az ajánlattevő kiegyenlíti az alvállalkozók és egyéb közreműködők számláját, az Art. 36/A §-ra is tekintettel, és ezt igazolja az ajánlatkérő felé; – ezt követően állítja ki az ajánlattevőként szerződő fél az ellenszolgáltatás fennmaradó részére vonatkozóan a számláját, amelyet az ajánlatkérőként szerződő fél 15 napon belül akkor utal át számára, ha az ajánlattevő teljesítette alvállalkozói és egyéb közreműködői felé a fizetési kötelezettségét; – az európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a 15 napos fizetési határidő helyett 45 napos fizetési határidőt kell alkalmazni; – végül rendelkezik a módosítás arról is, hogy abban az esetben, ha az ajánlatkérőként szerződő fél, az általa kiállított teljesítés igazolás ellenére sem teljesíti a fizetési kötelezettségét határidőben, az ajánlattevőként szerződő fél jogosult beszedési megbízást benyújtani az ajánlatkérő számlaszám szerint meghatározott fizetési számlája terhére. Amennyiben a fenti szabályok ellenére az ajánlatkérőként szerződő fél nem tesz határidőben eleget a szerződés szerinti fizetési kötelezettségének, akkor fizetési késedelembe esik. A késedelem idejére a "hitelező" ajánlattevőnek késedelmi kamat jár. Ennek mértékét a szerződésben szokás rendezni. Ez mindenképpen jár az ajánlattevőnek az ellenszolgáltatás összegén felül. A késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseket egyébként a Ptk. tartalmazza. Amennyiben a fizetés többszöri kérés ellenére sem történik meg, célszerű írásban felszólítani a felet a fizetésre. A határidő ismételt elmulasztása okot adhat a szerződés rendkívüli felmondására, a szerződések általában ennek módjáról is rendelkeznek. Az önkéntes fizetés elmaradása esetén az ajánlattevőként szerződő félnek nem marad más megoldása, mint perben követelni a neki járó ellenszolgáltatás megfizetését. [A Ptk 301. és 301/A. §-ai a kamat vonatkozásában a következő főbb rendelkezéseket tartalmazzák: – pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti; – az államháztartás alrendszereiben harmadik személyekkel szemben vállalt vagy az alrendszereket egyébként harmadik személyekkel szemben terhelő fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a késedelmi kamat tekintetében is alkalmazni kell a kamatfizetés mellőzésére […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
