×

157. Közbeszerzési Levelek / 2013. április 24.
TARTALOM

     
3130. kérdés  
Pénzügyi alkalmasság igazolására miért csak a mérleget kérik az ajánlatkérők? Ha ezt írja elő az ajánlatkérő, és nekem negatív a mérlegem, akkor azt mivel válthatom ki? Van lehetőségem az árbevétellel kiváltani, ami egy lehetséges opció a frissen létrejött cégek esetében?
Kapcsolódó címke:
3131. kérdés  
Nemzeti eljárásban a kizáró okokról csak nyilatkoznia kell az ajánlattevőnek – kivéve: 56. § (1) bekezdés kc) alpont –, tehát nemzeti eljárásban csak az ajánlattevők nyilatkozatait kell megnéznie az ajánlatkérőnek, avagy szükséges NAV- és az OMMF elektronikus nyilvántartások ellenőrzése is? (Merthogy azt kifejezetten az uniós beszerzésekre elemzi a kormányrendelet.)
3132. kérdés  
Ha az ajánlatkérő engedi a részajánlattételt, milyen mélységben kell meghatároznia annak eljárásrendjét?
Kapcsolódó címke:
3133. kérdés  
Az ajánlatkérő a kiírás alapján kétéves szerződést kíván kötni árubeszerzésre. A kiírásban kikötötte, hogy a megajánlott egységárak változtatására semmilyen jogcímen nincs lehetőség a szerződés időtartama alatt. Jogszerű ez?
Kapcsolódó címke:
3134. kérdés  
Alternatív ajánlatnak minősül az, ha a bírálati szempontnak számító árra két árat adok meg egy termék esetén? Mi a teendő akkor, ha az áfatartalom miatt nem egyértelmű, milyen mértékű áfa számítható, ezért kerül kétféle ár a felolvasólapra?
Kapcsolódó címke:
3135. kérdés  
Mi a teendő akkor, ha nemzeti rezsimben indítom az eljárást árubeszerzésre, de a beérkezett ajánlatokból az derül ki, hogy az érték a közösségi értékhatárt meghaladja? Új eljárást kell kiírnom?
Kapcsolódó címke:
3136. kérdés  
Az új Kbt. alapján kialakult-e valamilyen gyakorlat arra nézve, hogy az ajánlatkérő milyen mértékű opciós jogot köthet ki és mi minősül eltúlzottnak?
Kapcsolódó címke:
3137. kérdés  
Van-e arra előírás, hogy a dokumentációt – nyertességünk esetén – meddig kell megőriznünk?
Kapcsolódó címke:
3138. kérdés  
A dokumentáció nem tartalmazza a szerződés tervezetét. A dokumentáció különböző helyeken utal ugyan szerződéses tartalomra, de nem egybefüggően – például: szerződésszegés, teljesítési határidő, kötbér jogalapja, mértéke, fizetési határidő, fizetés módja stb. Ez jogszerű, illetve az, hogy a nyertességünk esetén látjuk először a szerződést egységesen?
Kapcsolódó címke:
3139. kérdés  
2013. évben a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerint hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást folytattunk le építési beruházás tárgyában. A szerződéskötést követően derült ki, hogy az egyik épület a pályázati konstrukció miatt nem szerepelhet a közbeszerzésben. Ilyen esetben lehet szerződésmódosítással orvosolni a kialakult helyzetet, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
Kapcsolódó címke:
3140. kérdés  
A Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatott eljárással kapcsolatban a többváltozatú, alternatív ajánlattétel lehetőségét kizártuk, ám az egyik ajánlattevő egy adott árura három árat adott, három különböző típust megjelölve a felolvasólapon. Mivel erre most még nincs ajánlati kötöttség, ajánlata ezen okból nem lehet érvénytelen, s majd a tárgyaláson, a végső ajánlata lesz érvényes, ha megad a három helyett egy árat. Jól gondoljuk?
Kapcsolódó címkék:  
3141. kérdés  
A kiírás szerint az ajánlattétel nyelve magyar. Ha tolmács igénybevétele szükséges, annak költségeit az ajánlattevőnek kell viselnie. Nem sérti ez az esélyegyenlőség alapelvét?
Kapcsolódó címke:
3142. kérdés  
Az ajánlatkérő a pályázatot harmadik alkalommal vonja vissza. Emiatt jelentős költségünk merült fel. Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása, és érvényesíthetjük-e a szükségtelenül felmerült költségeink iránti igényünket?
3143. kérdés  
Az ajánlatban adminisztrációs hibából azt jelöltem meg, hogy az általam megajánlott termék nem esik nemzeti elbánás alá, holott tagállami terméket ajánlottam meg. Emiatt a tendert más cég nyerte meg. Utólag korrigálhatom ezt a hibát? Kérhetek előzetes vitarendezést az előzőkre hivatkozással olyan indokkal, hogy az írásbeli összegzés sérti a gazdasági érdekeimet?
Kapcsolódó címke:
3144. kérdés  
Az új Kbt. szerint nevesítenem kell az alvállalkozót?
Kapcsolódó címkék:  
3145. kérdés  
A Kbt. 24. §-a szerint nyilatkozni kell, hogy nem áll fenn az összeférhetetlenség az eljárásba bevont személy esetében. A (2) bekezdés esetében természetesen – mint ajánlatkérő – nyilatkozom. A (3) bekezdésről is nekem kell nyilatkoznom – mint ajánlatkérőnek –, akkor is, ha nem veszek igénybe az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatban külsős szervezetet, illetve személyt?
Kapcsolódó címke:
3146. kérdés  
Hiánypótlás esetén nevesíthetem-e az ajánlattevőket, hogy kinek milyen adatot kell pótolnia? Ha nem, akkor csak a hiányt írhatom le, és külön levélben kell jeleznem az ajánlattevőnek, hogy mit pótoljon?
Kapcsolódó címkék:  
3147. kérdés  
10 százalék alatti alvállalkozónkkal szerződéses jogvita alakult ki a közbeszerzési szerződés teljesítése alatt. Az alvállalkozó kijelentette, hogy emiatt a továbbiakban nem vesz részt a szerződés teljesítésében. Mit tehetünk?
Kapcsolódó címke:
3148. kérdés  
A nem nevesített alvállalkozó cserélhető a szerződés teljesítésének időtartama alatt? Ha igen, akkor be kell jelentenem?
Kapcsolódó címke:
3149. kérdés  
Mi a teendő abban az esetben, ha az "erőforrás"-szervezet a teljesítés időszakában felszámolás alá kerül?
Kapcsolódó címke:
3150. kérdés  
A közbeszerzési szerződés megtámadható a Ptk. szabályai szerint?
Kapcsolódó címkék:  
3151. kérdés  
Egy, a Kbt. 6. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó ajánlatkérő elavult ingatlanjait és ingóságait szeretné lecserélni. Egyértelmű, hogy az ingatlanra nem vonatkozik a Kbt. Az ingóságok beszerzése több csereszerződés által valósul meg. Nem találtam rendelkezést a cserére vonatkozóan, ezért nem tudom eldönteni, hogy kell-e közbeszerzést lefolytatni, vagy sem? (A csereértékek közösségi értékhatárt is elérnek.)
Kapcsolódó címke:
3152. kérdés  
A 218/2011. kormányrendelet alapján, ha a cégellenőrzési kérdőív tartalmában változás áll be a felülvizsgálatot követően, azt 8 napon belül jelezni kell az Alkotmányvédelmi Hivatal felé. Jól látjuk, hogy e kötelezettség elmulasztására a kormányrendelet nem tartalmaz szankciót? Kérdésünk még ezzel kapcsolatban, hogy amennyiben részesedést szereztünk egy cégben a felülvizsgálatot követően, a 8 napos határidő a részesedésszerzés dátumától vagy a változást bejegyző cégbírósági végzés kézbesítésétől számít-e?
Kapcsolódó címke: