Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] A közpénzek felhasználásáról, a köztulajdon használatánaknyilvánosságáról, átláthatóbbá tételéről és ellenőrzésének bővítéséről szóló,úgynevezett "üvegzseb"-törvény – 2003. évi XXIV. törvény – több korábbitörvényt módosított az átláthatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Bírálati szempont, üzleti titok

Kérdés: A dokumentáció tartalmazza, hogy nem lehet – egyebek mellett – olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani – az eredményhirdetést követően –, melyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálásakor, döntéshozatalával összefüggésben figyelembe vett. És ha ez olyan adat, amely az ajánlatban közölt üzleti titok?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben az alábbi szabályokra történik utalás:– az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzletititokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagymegtiltani, amely a közbeszerzési törvény 73. § (2) bekezdése körébe tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Összegzés indoka

Kérdés: Elegendő-e, ha az ajánlatkérő az eredményhirdetésről szóló összegzésben a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vonatkozásában csak azt rögzíti, hogy nem fogadta el az ajánlattevő e körben adott indokolását, de arra nem ad magyarázatot, hogy miért nem?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatnikizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságánakmegállapításáról, ajánlatának a közbeszerzési törvény 88. §-ának (1) bekezdéseszerinti egyéb okból történt érvénytelenné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címke:

Bírálóbizottság kötelező létrehozása

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban kötelező-e bírálóbizottság létrehozása?
Részlet a válaszából: […] Igen, kötelező. A Kbt. 8. §-ának (3) bekezdése értelmében azajánlatkérőnek legalább háromtagú bírálóbizottságot kell létrehoznia azajánlatok elbírálására. A bírálóbizottságnak írásbeli szakvéleményt kellkészítenie az ajánlatokról, és döntési javaslatot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címke:

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] Mivel szolgáltatás megrendelése esetében a nyertes ajánlatértéke nem érheti el a 25 millió forintot, így az ajánlatkérő számára nincslehetőség a szerződés megkötésére. Amennyiben tárgyalás lebonyolítását az ajánlattételifelhívásában kezdeményezte az ajánlatkérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
Kapcsolódó címkék:    

Érvénytelenség nyilvánvaló elírás esetén

Kérdés: Érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlat azon az alapon, hogy a számokkal meghatározott összeg eltér a betűvel kiírttól akkor, ha látszik, hogy az eltérés oka nyilvánvaló elírás? (Az ajánlatkérő az útmutatóban ilyen esetre érvénytelenné nyilvánítást helyezett kilátásba.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében az ajánlatkérő által javítható az elírásaz alábbiak szerint. A Kbt. 84. §-a szerint, ha az ajánlatban nyilvánvalószámítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy aközbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat módosíthatósága írásbeli felvilágosítással

Kérdés: Az ajánlatkérő kérdésére adott írásbeli felvilágosítással módosítható-e az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] A benyújtott ajánlatot az ajánlati kötöttségre vonatkozószabályok miatt nem lehet módosítani. A Kbt. 77. §-a egyértelműen rögzíti, hogyaz ajánlatot "az ajánlattételi határidő lejártáig" lehet módosítani, ugyanis azajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
Kapcsolódó címkék:    

KT-tájékoztatóra utalás tartalmi meghatározás nélkül

Kérdés: A kiírás tartalmazza, hogy az Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett ajánlattevők tekintetében az ajánlatkérő a KT 2006. július 16. KÉ 68/2006. tájékoztatóját veszi figyelembe. Ez mit jelent, miről szól ez a tájékoztató? Szabályszerű-e az, hogy az kiírás ezt még utalásszerűen sem tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] A tájékoztató az Európai Unióban és az Európai GazdaságiTérségben letelepedett ajánlattevők (alvállalkozók) vonatkozásában a Kbt. 63.§-ának (2)–(3) bekezdéseiben hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról,nyilvántartásokról és adatokról szól. A tájékoztató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
Kapcsolódó címkék:      

Összegzés indokolása

Kérdés: Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésnek milyen mélységben kell tartalmaznia a nyertes ajánlattevő kiválasztásának indokát? (Adott eljárásban a bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat volt.)
Részlet a válaszából: […] Az eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő abírálati szempontrendszer ismertetését már megtette, azaz az összegezésben – azegyes ajánlati elemek mellett az egyes bírálati részszempontokra adott pontszámokés azok összesítéseként adott összpontszámok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Másolati példány eltérő leadási helye

Kérdés: Elő lehet-e írni, hogy a másolati példányt ne az ajánlattétel helyszínére vigye az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Bár fellelhető hasonló gyakorlat, erre a Kbt. nem nyújtlehetőséget. A bontás során egységesen egy ajánlat kerül felbontásra, melyetegyidejűleg tekint meg az ajánlatkérő és az ajánlattevők. A duplikáció felvetia párhuzamosan zajló bontási eljárások jogszerűségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
10
11
12
…
18