Találati lista:
1301. cikk / 4687 A szerződést kötő másik fél részéről kiadott igazolás kezelése
Kérdés: Milyen esetben szükséges a szerződést kötő másik fél részéről kiadott/általa aláírt igazolás benyújtása? A kérdés elsősorban arra vonatkozik, hogy van-e különbség arra vonatkozólag, hogy a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, vagy egyéb szervezet?
1302. cikk / 4687 Értékelési szempontnak való megfelelés igazolásának módja
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az ajánlattevő alvállalkozó/magánszemély/egyéni vállalkozó bevonásával, megbízási/alvállalkozói szerződéssel igazoljon értékelési szempontnak való megfelelést? Ha igen, az értékelési szempont(ok) igazolására igénybe vett alvállalkozó magánszemély/szervezet is kapacitást biztosító személynek/szervezetnek minősül-e? Vagy csak az alkalmassági minimumkövetelmények igazolására igénybe vett személy/szervezet minősül annak?
1303. cikk / 4687 Esélyegyenlőség kérdése értékelési szempont mértékének maximalizálása esetén
Kérdés: Kifogásként merül fel, hogy az ajánlatkérő egy adott értékelési szempont mértékét úgy maximálta, hogy adott mértéktől mindenki maximumpontot kap, pedig cégünk ajánlata sokkal jobb a többieknél. Lehet ezt kifogásolni? Miért maximálja az ajánlatkérő az értékelési szempont mértékét, amikor tudja, hogy többen is jobb paraméterekkel tudunk pályázni, és értelmetlen ott meghúzni a határt, ami valójában a minimumkövetelmény? Véleményem szerint így nem esélyegyenlő a verseny.
1304. cikk / 4687 Referenciaérték előírhatóságának tilalma
Kérdés: Miért nem írhatja elő a referencia értékét az ajánlatkérő?
1305. cikk / 4687 Kapacitást biztosító szervezet részvétele a szerződés teljesítésében
Kérdés: Amennyiben az ajánlattevő a közbeszerzés tárgya szerinti referenciákra vonatkozó bevétel igazolására kapacitást biztosító szervezetet von be az ajánlatba, hogyan állapítható meg, hogy ebben az esetben – ha a kapacitást biztosító szervezet a teljes referenciakövetelményeknek való megfelelést igazolja (nem pedig szakemberekről és az ő tapasztalatukról, végzettségükről van szó) – milyen mértékben kell részt vennie a szerződés teljesítésében?
1306. cikk / 4687 Alvállalkozóra vonatkozó nyilatkozat módosítása
Kérdés: Nem tudjuk biztosan, hogy lesz-e alvállalkozónk egy nyílt eljárásban. ESPD-ben jelöltem, hogy lesz, de lehet, hogy mégsem. Később is jelezhetem az esetleges változást a teljesítésig?
1307. cikk / 4687 Alvállalkozó megjelölése, cseréje
Kérdés: Az ajánlatunkban megjelölt alvállalkozót minden esetben meg kell jelölni a szerződésben? Lehet cserélni később?
1308. cikk / 4687 Árlista hibájának javítása
Kérdés: A bontást követően észleljük, hogy a részletes árlistánkba hibás tétel került. Két tételt felcseréltünk, azaz az egyik nagyon magas, a másik nagyon alacsony lett. A két termék árát más-más mennyiséggel kellett kalkulálni, tehát a csere a teljes ajánlati árat is változtatja. Nem a mérték érdekes, mert nem különösebben fontos a két termék, hanem az elv. Lehet ezt javítani? Milyen módon? Ha az egyik tétel így marad, aránytalanul alacsony lenne az ár. Javíthatjuk ezt a szerződés aláírása után?
1309. cikk / 4687 Szerződés aláírása részajánlattétel esetén
Kérdés: Együtt kell-e aláírni az egyes részekre vonatkozó szerződéseket?
1310. cikk / 4687 Számítási hiba kezelése az elektronikus közbeszerzésben
Kérdés: Számítási hiba tekintetében a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése és az EKR rendelet 20. §-ának (5) bekezdése között egy igen markáns különbség van, aminek az alkalmazása fejtörést okoz. Törvénnyel nem lehet ellentétes kormányrendelet, tehát a törvény szövege kellene legyen az irányadó, azaz a számítási hiba javítását az ajánlatkérő végzi el, ugyanakkor az EKR rendelet szerint az ajánlattevő javítja, ráadásul érvénytelenséget is kapcsol hozzá. Mi a hivatalos álláspont, az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia számítási hiba esetében?
