Árbevétel meghatározása in-house szerződéseknél

Kérdés: Az in-house vizsgálata kapcsán a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pont szerint a kontrollált jogi személy éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérőtől kell, hogy származzon. A kérdés az, hogy tárgyévi vagy előző évi lezárt árbevételre vonatkozik a meghatározás, mivel a jogi személy csak most alakul, amely ajánlatkérővé is fog válni, méghozzá közjogi szervezetté?
Részlet a válaszából: […] ...érintett kizáró ok az alábbiak szerint szól, melynek értelmében az ajánlatkérő és az in-house szerződő fél között fenn kell állnia annak a feltételnek, mely szerint az ajánlatkérőtől az in-house cég bevétele legalább 80%-ának kell származnia. Erre utal a kérdés.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:          

Érdeklődést jelző gazdasági szereplő azonosításának jogszerűsége

Kérdés: Irányelvi gyakorlatnak megfelelő-e, hogy az érdeklődést jelző gazdasági szereplőt azonosítani tudja az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...van olyan európai ország (például Horvátország), ahol az eljárási dokumentumokat letöltő gazdasági szereplőt nem tudja azonosítani az ajánlatkérő, van, ahol közvetlenül elérhetők a dokumentumok. A nyilvánosságra vonatkozó szabályok függvénye, hogy milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:      

Nemzeti elbánás orosz cég számára

Kérdés: Kell-e nemzeti elbánást nyújtanom orosz cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...arról, hogy kölcsönösen beengedik egymás gazdasági szereplőit a másik közbeszerzési piacára. Ez a feltétele annak, hogy az ajánlatkérő köteles legyen nemzeti elbánást nyújtani bármely gazdasági szereplő részére. Mivel ilyen egyezmény nem létezik, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Az ajánlatkérő vezető tisztségviselője elítélésének hatása a közbeszerzési képességre

Kérdés: Okoz-e problémát az, ha az ajánlatkérő vezető tisztségviselőjét korrupció miatt elítélték, van-e ennek hatása az ajánlatkérő közbeszerzési képességére?
Részlet a válaszából: […]

A közbeszerzési törvény szempontjából az érintett ajánlatkérő közbeszerzés-köteles marad, az ítéletnek nem lesz közvetlenül hatása az eljárások lefolytatására.

(Kéziratzárás: 2021. 11. 30.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérő tájékoztatása cégadatváltozási kérelem benyújtásáról

Kérdés: Ha az ajánlattevő változásbejegyzési kérelmet adott be, ez hatással van a folyamatban lévő eljárásokra? Kötelesek vagyunk kérés nélkül tájékoztatni az ajánlatkérőt a változásról, akkor is, ha az ajánlat szempontjából nem releváns a változás (például egy új fióktelep bejegyzése)? Ha igen, milyen formában kell tájékoztatást adni?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő köteles a változás tartalmáról tájékoztatást adni. Azért fontos a részletesebb tájékoztatás, hogy az ajánlatkérőnek ne kelljen utánakérdeznie, vagy leellenőriznie a változó tartalmat, különösen, amennyiben az adott cégadat változása valóban nem érinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.
Kapcsolódó címkék:      

Ajánlattevő elállása a szerződéstől a szerződéskötési moratórium ideje alatt

Kérdés: A szerződéskötési moratórium ideje alatt van lehetősége az ajánlattevőnek elállni a szerződéstől, vagy kötelező megkötni a moratórium lejártát követően a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. Ennek azonban hitelt érdemlő módon kell megtörténnie úgy, hogy az ajánlatkérő valóban meg tudjon bizonyosodni a teljesítési képesség elvesztéséről, annak okairól. Mivel az elmúlt hónapokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.
Kapcsolódó címkék:      

Párhuzamosan elküldött ajánlat kezelése

Kérdés: Nem EKR-en keresztüli történő benyújtás esetén lehetséges a Kbt. 75. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásának kötelezettsége, figyelemmel arra, hogy az eljárás tisztasága sérülésének gyanúja felmerülhet az egyéb úton benyújtott ajánlat tartalmának ajánlatkérő általi bontás előtti megismerése révén? (A gazdasági szereplő megfelelő módon is benyújtotta az ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártáig.)
Részlet a válaszából: […] ...kérdés arra utal, hogy eredménytelen lesz-e az eljárás, ha egy ajánlattevő az ajánlatkérő tudomására hozza ajánlata tartalmát. A kérdésben jelzett 75. § (2) bekezdés c) pontja az ajánlattevő által elkövetett jogsértésre utal, mely egyrészt sérti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.
Kapcsolódó címkék:      

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] ...a bírálata az ajánlatok többségének, sőt megtörténhet, hogy egy kivétellel egy ajánlatnak sem, még abban a vonatkozásban sem, hogy az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentumot áttekintse. A nyílt eljárás esetében alkalmazható megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződésbontás megfelelő termék szállítására képtelen nyertes ajánlattevővel

Kérdés: Ha valaki nem megfelelő termékkel került kihirdetésre nyertesként – mi összegzésben a második legkedvezőbb érvényes ajánlatként szerepelünk –, és a nyertes nem tud megfelelő terméket szállítani a teljesítésnél, "kirakhatja-e" az ajánlatkérő a nyertest, akivel szerződést kötött, és ugyanazon "eljárás" keretei között köthet-e velünk szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéskötésre vonatkozó szabályok valóban lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő első és második helyezettet is hirdessen. A szerződéskötés lehetősége azonban csak az eljárást követően, a moratórium lejárta után áll fenn. Amennyiben az elsővel megköttetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Becsült érték meghatározása több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetén

Kérdés: Milyen módszert kell alkalmaznia a több szervezeti egységből álló ajánlatkérőnek a becsült érték meghatározása során? Kötve van-e a Kbt.-hez?
Részlet a válaszából: […] ...is le kell szögezni, hogy a becsült érték meghatározására irányuló módszertan szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az ajánlatkérő több szervezeti egységből áll-e, avagy sem. Általánosságban elmondható, hogy közbeszerzés előkészítése során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
72
73
74
…
469