1681 talált cikk az ajánlattétel kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő felfüggesztheti-e csak az egyik részt, amennyiben jogorvoslati eljárás indul az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően, vagy minden egyes részt fel kell függesztenie?

Kérdés: Ha felmondja az ajánlatkérő a szerződést, melyet a DBR-ben kötött egy céggel, attól még a DBR-ben bent marad az adott cég? Ha súlyos szerződésszegéssel mondja fel, és ki is zárja az érintett céget a DBR-ből, de tisztázza magát, akkor pár hónap vagy a 3 év letelte után újra visszakerül a közbeszerzési piacra, és akkor a még élő DBR-be is automatikusan visszakerül? Vagy minden DBR-be újra be kell nyújtania a részvételi jelentkezést?

Kérdés: A DBR felállítására irányuló részvételi felhívás közbeszerzési dokumentációjában el kellett fogadnia a jelentkezőknek az ÁSZF-et, mely a későbbi egyedi szerződések mellékletévé válik. Ezt szeretné módosítani az ajánlatkérő úgy, hogy véleményem szerint a részvételi szakaszban ezt nem is kérhette volna. Megteheti a módosítást most úgy, hogy olyan adattartalomhoz nyúl vissza, amit már nem módosíthat? A Közbeszerzési Hatóság DBR-útmutatója ezt a kérdés nem tárgyalja részletesen.

Kérdés: Mi a teendő, ha a becsült érték meghatározása érdekében bekért indikatív ajánlatok alapján az állapítható meg, hogy az összes többi ajánlathoz képest van kirívóan magas összegű indikatív ajánlat? Az ajánlatkérő számára kiemelten fontos a becsült érték meghatározása, mert az eljárási rezsim mellett ezt is figyelembe kívánja venni a keretösszeg meghatározása során, mivel a keretszerződésben 70%-os lehívási kötelezettséget kíván vállalni a megadott keretösszegre. Abban az esetben, ha a magas indikatív ajánlatot is a számtani átlagba számítja, jóval magasabb összeg lesz a becsült érték. Az ajánlatkérő helyesen jár-e el, ha a becsült érték meghatározása során csak a közel azonos összegű ajánlatokat veszi figyelembe? Amennyiben igen, mely jogszabályi rendelkezésből vagy jogalkalmazást segítő útmutatóból vezethető ez le?

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben elnyert szerződés teljesítésébe alvállalkozóként bevonhatunk egy olyan vállalkozást, amelyről kiderült, hogy szerepel a dinamikus rendszerbe felvett ajánlattevők jegyzékén?

Kérdés: Ajánlatkérőként nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk, ahol elfelejtettünk egy űrlapot bejelölni kitöltésre. Lehetséges egy tájékoztató levéllel jelezni, hogy az adott űrlap helyett nyilatkozatot csatoljanak az ajánlattevők?

Kérdés: Felhasználható-e az a teljesítési igazolás, amely megfelel a követelményeknek, minden információt tartalmaz, még a szerződészerű teljesítést is, továbbá részletezi, hogy milyen okból kellett kötbért fizetnie a nyertes konzorcium egyik tagjának?

Kérdés: Amennyiben a keretmegállapodás eredményeként kiadott közvetlen megrendelések szerződésteljesítési szakaszában a közös ajánlattevők vezetője kizáró ok alá kerül, az egyetemlegesség miatt a teljes konzorcium kizáró ok hatálya alá kerül? A Kbt. 62. § (1) bek. b), c), d) pontok talán a legrelevánsabbak a kérdésben, de összességében általánosságban is felmerül a kérdés, valamennyi kizáró okra vonatkozóan.

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, amennyiben csak egy ajánlat érkezett, és előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot? Van-e arra lehetőség, hogy ne hozzon döntést az ajánlatkérő, nem növelve ezzel szükségtelenül az adminisztrációt, és csökkentve a költségeket?

Kérdés: Egy önkormányzati képviselő jelezte, hogy egy sportegyesületnél elnöki pozícióra választotta meg a küldöttgyűlés. A sportegyesület pályázhat-e az adott önkormányzathoz, ha a pályázat benyújtásával egyidejűleg az egyesület honlapján a 2007. évi CLXXXI. törvény 8. § e) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettségének eleget tesz?