Kétszakaszos eljárás részvételi szakaszában az ESPD mellett kérhető nyilatkozat

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, ha nem határozunk meg keretszámot, a részvételi szakaszban (uniós eljárás) az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése kötelező a kizáró okok tekintetében, a részletes igazolások, nyilatkozatok majd az ajánlattételi szakaszban, a sorrend megállapítása után kérhetők az ajánlattevőtől/ajánlattevőktől. A részvételi szakaszban kérhető-e az az egyszerű nyilatkozat, hogy a részvételre jelentkező a teljesítéshez nem vesz igénybe kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozót, vagy ez is csak az ajánlattételi szakaszban kérhető a sorrend megállapítása után? Véleményünk szerint a Kbt. 65. § (6) bekezdésének megfelelő nyilatkozat kérhető már az ESPD mellett. Ez egyben egyértelművé teszi a kapacitást biztosító szervezetet is, melynek beillesztésére az ESPD-ben nincs hely. Jól értelmezzük a törvényt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra a nagyon fontos problémára világít rá, hogy mi kérhető az ESPD mellett, ami az ajánlat érvényességéhez feltétlenül szükséges, még az igazolást megelőző szakaszában az ajánlat értékeléséhez. A vonatkozó rendelkezést, a Kbt. 67. §-át olvasva arra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Ajánlatkérő eljárása versenykorlátozás esetén

Kérdés: Az 1996. évi LVII. törvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról, Tpvt.) 11. §-a rendelkezik a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmáról. Egy többszakaszos közbeszerzési eljárás során, ahol az ajánlatkérő keretszámot határozott meg, nem versenykorlátozó-e az, ha a részvételi szakaszban jelentkezést benyújtó ajánlattevők közül például három cégnek részben azonos a tulajdonosi köre, illetve a céget jegyző személye is? Mennyiben más a helyzet akkor, ha az eljárás időszakos előzetes tájékoztatóval indul – amely nem tartalmaz még információt a keretszámra vonatkozóan –, részvételi szándékát a fent megjelölt kör nyújtja be, és az ajánlatkérő a részvételi felhívásban kívánja korlátozni az ajánlattételi szakaszba jutók körét? Ez esetben lehet-e szó versenykorlátozásról? Amennyiben bármelyik esetben felmerül a verseny korlátozása, mit kell tennie az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. többszörös megjelenés tilalmára vonatkozó, 36. §-ának (1) bekezdése a kérdésre egyértelműen nem alkalmazandó. Szükséges azonban az eljárás során a 36. § (2) és (3) bekezdésének a vizsgálata.A közbeszerzési törvény 36. §-ának (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] A nemzeti eljárásrendben irányadó szabályokat a Kbt. 114. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Alvállalkozó bejelentése kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában

Kérdés: Kétszakaszos eljárás részvételi szakaszában úgy nyilatkoztunk, hogy nem vonunk be alvállalkozót a teljesítéshez. Az ajánlatételi szakaszban ennek ellenére bejelenthetjük, hogy igénybe veszünk alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] Nem, az ajánlattételi szakaszban nincs lehetőség új alvállalkozó bejelentésére, erre legkorábban a szerződés megkötésekor van az ajánlattevőnek jogszerűen lehetősége. Az új alvállalkozóval kapcsolatban ekkor is szükséges nyilatkozatot tenni az alvállalkozó kizáró ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Felelősségbiztosítás mint alkalmassági feltétel kiírása

Kérdés: Ajánlatkérőként építési beruházás megvalósítására indítunk közbeszerzési eljárást. A szerződés teljesítése során a vállalkozónak rendelkeznie kell érvényes szakmai felelősségbiztosítással. A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolható az előírt felelősségbiztosítás fennállásáról szóló igazolással. Ugyanakkor a 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a szerint az ajánlattevőként szerződő fél köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – az elő­írt felelősségbiztosítás megkötésére, illetve a már meglévő biztosítás előírtaknak megfelelő kiterjesztésére. Jogszerű-e, ha már az ajánlattételi szakaszban, alkalmassági feltételként megköveteljük a szigorúbb, a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a felelősségbiztosítás meglétét, és előírjuk, hogy ennek igazolását csatolják az ajánlattevők az ajánlatukhoz, vagy ezt megengedőbb módon csak a szerződéskötés feltételeként írhatjuk elő?
Részlet a válaszából: […] Mivel az alkalmassági követelmények között a kérdésben jelzett 310/2011. kormányrendelet 14. § (1) bekezdésének szabályai értelmében van lehetőség a felelősségbiztosítás kiírására, így ezt az ajánlatkérő elő­írhatja a hivatkozott kormányrendelet értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Kötelezettségek az ajánlati felhívás visszavonása esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő visszavonja az ajánlattételi felhívást, akkor elegendő, ha erről hirdetményt tesz közzé, vagy külön tájékoztatnia kell a már ismert ajánlattevőket is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 44. §-a külön szabályt tartalmaz a hirdetmény visszavonására, mely kétszakaszos eljárás esetében a részvétel, egyszakaszos eljárás esetében az ajánlattételi határidő lejártáig történhet meg.A jogszabály két esetet különböztet meg, egyrészt amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Jogorvoslat lehetősége jogsértő dokumentációs tartalom esetén

Kérdés: A dokumentációban több jogsértő előírást találtunk. Milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak, és milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az eljárás részvételi vagy ajánlattételi szakaszában vagyunk, tehát akár egy-, akár kétszakaszos eljárásról is lehet szó a kérdésben megfogalmazottak szerint. A Kbt. nem értékelési szakaszra vonatkozó határidői az alábbiak szerint alakulnak, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:  

Kiegészítő tájékoztatás megadásának módja

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmekre adott válaszokat összegezve, egy levélben, vagy egyenként, több válaszban kell megküldenie az ajánlatkérőnek az ajánlattevők részére?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatásra – mint jogintézményre – vonatkozó szabályozás nem tér ki a kiegészítő tájékoztatás technikai részleteire. Csak annyiban érinti a kérdést, hogy az milyen határidővel történjen, továbbá hogy a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Dokumentáció kötelező tartalmi eleme

Kérdés: A dokumentáció kötelező tartalmi eleme maga az ajánlati felhívás?
Részlet a válaszából: […] A dokumentációra vonatkozó, Kbt.-beli szabályok az alábbiak szerint eljárástípustól függően sorolják fel a kötelező tartalmi elemeket. Ezek között a Kbt. 49. § (1) bekezdésének felsorolásában az eljárást megindító felhívás, esetünkben az ajánlati felhívás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Másolat készítése kiegészítő tájékoztatásról

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatásról készíthetünk másolatot az ajánlatkérőnél?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatással kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 45. §-a tartalmazza.A jogszabályhely (1) bekezdésében szereplő rendelkezés értelmében bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
1
9
10
11
18