Alvállalkozói részvétel arányának téves megítélése

Kérdés: Az ajánlat benyújtásakor úgy láttuk, hogy az alvállalkozói közreműködés mértéke nem haladja majd meg a 10 százalékot. Viszont az ajánlattételi határidő lejártát követően nyilvánvalóvá vált, hogy 10 százalékot meghaladó mértékű alvállalkozói közreműködésre lenne szükség a szerződés teljesítéséhez. Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...25 szá­zalékát meghaladó mértékben közvetlenül részt vesz a szerződés teljesítésében, nem lehet alvállalkozó, hanem közös ajánlattevőként kell szerepeltetni. A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért – az alvállalkozótól eltérő módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Hiánypótlás, érvénytelenség

Kérdés: Építési beruházásban az ajánlatkérő árazatlan költségvetést adott ki. Az ajánlattevő ajánlatát úgy nyújtotta be, hogy a beárazott költségvetés nem tartalmazta az összes – ajánlatkérő által kiadott – költségvetési sort. (Nem hiányosan töltötte ki, vagy nem adott árat egyes sorokra, hanem sorokat törölt az ajánlatkérő által kiadott költségvetésből.) A Kbt. 63. §-ának (8) bekezdése kiterjedhet-e arra, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében pótolja a hiányzó költségvetési tételeit (sorait) és egységárait, feltéve hogy a javítás a teljes ajánlati ár változását nem eredményezi, vagy ilyenkor az ajánlat érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlás szabályai az alábbiakban érintik a kérdést.A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Műszaki alkalmasság – technológia átadása nyertesség esetén

Kérdés: Kötelezhet-e minket az ajánlatkérő arra, hogy egy általunk kifejlesztett technológiát, illetve annak leírását bocsássuk a rendelkezésére nyertességünk esetén?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeket szabni annak érdekében, hogy a teljesítés megfelelő tartalmú és színvonalú legyen. Amennyiben ezeket a feltételeket az ajánlattevő elfogadja, vélhetően az érintett információ rendelkezésre bocsátását is beárazza.Nem azonos ugyanakkor a helyzet, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.
Kapcsolódó címke:

Eredménytelen eljárás az ajánlatkérő jogsértése esetén

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 76. § (1) bekezdésének e) pontja – mint az eljárást eredménytelenné tevő lehetőség – nem alkalmazható, ha a jogsértést nem az ajánlattevői magatartás idézte elő, hanem az ajánlatkérő azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatást csak az ajánlattevőnek küldte meg?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. eredménytelenségi okai – 76. § (1) bekezdés a)-f) pontok – elsősorban az ajánlattevők aktív vagy nem aktív magatartására, mint eredménytelenségi okra vonatkoznak. Kivétel ebből a g) pont, mely eredménytelenné nyilvánítás a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Felolvasólap melléklete

Kérdés: A felolvasólap tartalma és terjedelme kötött. A helyes értelmezéshez több adat kell, mint ami azon szerepel. Lehetőség van arra, hogy a felolvasólaphoz egy ún. értelmező mellékletet is készítsünk?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő számára további információ szükséges, a felolvasólap bővíthető. A formai kötöttség megsértése és a felolvasólap bővítése nem eredményezheti az ajánlat alábbi, a Kbt. 74. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti érvénytelenségét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.
Kapcsolódó címke:

Eljárás irreális kötelezettségvállalás esetén

Kérdés: Mit tehetek, ha látom, hogy egy ajánlattevő ajánlata irreális kötelezettségvállalást tartalmaz? (Többszörös kötbérvállalás, irreálisan rövid határidők.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő kötelezettsége, hogy minden olyan ajánlati elemet, melynek megalapozottsága, teljesíthetősége kétséges, tisztázzon az ajánlattevővel. Amennyiben az adott elem értékelési részszempont vagy egyszerűen egy elfogadhatatlan mérési adat az ajánlatban, szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérőnek minősülő szervezet mint ajánlattevő

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet ajánlattevőként indul egy közbeszerzési eljárásban. A jogszabályi előírások alapján köteles-e ebben az esetben a nyertesség esetén igénybe venni kívánt (értékhatár feletti) alvállalkozókat maga is közbeszerzési eljárással kiválasztani? Gyakorlati lehetőség erre (például időbeli korlátok miatt) nyilván nincs, de szabályos-e ebben az esetben, ha az alvállalkozóval közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köt szerződést? Azaz "kiváltja"-e az eredeti közbeszerzési eljárás az ajánlattevőként fellépő ajánlatkérőnek minősülő szervezet saját eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...maga az ajánlattevő is közbeszerzésre kötelezett, függetlenül attól, hogy egy adott közbeszerzési eljáráson indul, saját alvállalkozójának bevonását is a közbeszerzési szabályozásnak megfelelően kell lebonyolítania. Nincs tehát olyan kivételi lehetőség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Szerződéskötési időpont meghatározásának szempontjai

Kérdés: A szerződéskötés időpontjának van felső korlátja is? Mennyivel lehet az időpont későbbi, mint az összegezés kiküldése, a nyertes kihirdetése? A felhívásban rögzíthetek ehhez képest akár egy fél évvel későbbi konkrét szerződéskötési dátumot is?
Részlet a válaszából: […] ...lehetséges. A szerződéskötés végső időpontját pedig szintén a 124. §-ban határozza meg áttételesen. Az (5) bekezdésben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttségének meghosszabbodása egyben azt is jelenti, hogy harminc napon belül kell a szerződést megkötni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Érvénytelenné nyilvánítást megelőző hiánypótlási felhívás

Kérdés: Az ajánlattevő nem tett teljes körű ajánlatot, így – mivel ez nem pótolható – nem tekinthető érvényesnek az ajánlata. Ezenkívül más hiányosságokat is tartalmaz az ajánlat. Érvénytelenné nyilváníthatom-e az ajánlatát a nem pótolható hiányosságok miatt, vagy a többi hiányosság pótlására fel kell hívnom az ajánlattevőt? (Emellett az ajánlatkérő a 46/2011. kormányrendelet hatálya alá tartozik, vagyis a döntéseit a Miniszterelnökségnek kell jóváhagynia – erre 15 napja van –, csak ezután lehet eredményt hirdetni, aminek része az érvénytelenségre vonatkozó döntés is.)
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat érvénytelen, mely érvénytelenséget az ajánlattevő nem tudja hiánypótlás keretében reparálni, így a hiánypótlástól eltekinthet az ajánlatkérő. Az érvénytelenség indoka ebben az esetben az alábbi lesz.Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Szerződések átjárhatósága részajánlattétel esetén

Kérdés: Két részből állt az ajánlati felhívás, részajánlatot lehetett tenni. Az egyes részeket más-más ajánlattevő nyerte meg. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az általunk megnyert rész szerinti tevékenységet is a másik nyertessel kívánja elvégeztetni, és bár velünk is szerződést köt, nem tőlünk rendeli meg a szerződés szerinti szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységekre egy projekten belül –, ez azonban nem jelenti azt, hogy bármilyen értelemben akár egyetemlegesen felelnének, akár közös ajánlattevőként egymás helyett teljesíthetnének.Egy adott szerződéses jogviszonyban más ajánlattevőtől kért teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.
1
154
155
156
392