3918 talált cikk az ajánlattevő kifejezésre

Kérdés: Mit tehetek, ha a dokumentációban szereplő szerződésben benne maradt, hogy a meghiúsulási kötbér és teljesítési biztosíték is kötelező? Időközben ajánlattétel történt, és az egyik ajánlattevő figyelmeztetett a hibára. Hogyan tudom orvosolni ezt az eljárásban?

Kérdés: Ki bizonyítja a hamis adatszolgáltatás esetén a szándékosságot?

Kérdés: A felvilágosítás kérése hiánypótlásnak minősül-e a Kbt. 85. § (2) bekezdés b) pontja alapján?

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha rész- vagy alszempontra nincsen becsült érték?

Kérdés: Alkalmazni kívánjuk a Kbt. 51. §-ában meghatározott többváltozatú ajánlattétel lehetőségének megadását. Az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározzuk a változatok minimumkövetelményét, valamint az egyes változatok műszaki tartalmát. Kérdésünk, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont szerinti értékelését hogyan kell elvégezni a változatok bírálatánál? Csak azonos tartalmú változatokat lehet összehasonlítani (például 1. ajánlattevő 1. változatát 2. ajánlattevő 1. változatával), vagy figyelmen kívül hagyva a változatokat, minden ajánlatot egymáshoz viszonyítva határozzuk meg a sorrendet? Abban az esetben, ha csak az azonos változatokat hasonlíthatjuk össze, akkor az egyes változatok közül mi alapján kell meghatározni az ajánlatkérő számára legelőnyösebb változatot? Összegezve kérjük szíves válaszukat arra vonatkozóan, hogy hogyan kell értékelni a többváltozatú ajánlatokat! Tekinthető-e többváltozatú ajánlatnak, ha egy árubeszerzéshez (ez a minimumkövetelmény) többféle megoldást kérünk a garanciális javítások ellátására – például 1. változat: 1 év, 2. változat: élettartam-garancia stb.? Ennek értékelése hogyan történhet?

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy megváltoztak az iratbetekintés szabályai 2010. szeptember 15. után. Tényleg igaz az, hogy az ajánlatok felbontása után minden ajánlattevő minden ajánlatba betekinthet?

Kérdés: Konzorciumként adtunk be ajánlatot egy önkormányzat által meghirdetett építési beruházás közbeszerzési eljárásában. Az ajánlatban megjelöltük a konzorcium vezetőjét, és konzorciumként önálló nevet is választottunk. Az ajánlattételi szakaszban előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be ezen a néven. Az ajánlatkérő érdemben nem vizsgálta a kérelmünket, hanem azt válaszolta, hogy a konzorciumot alkotó ajánlattevők együtt vagy külön-külön nyújthatnak be ilyen kérelmet, tekintettel arra, hogy a konzorcium nem jogi személy. Mi erről a véleményük?

Kérdés: A kirívóan alacsony ár vizsgálatával kapcsolatos a kérdésünk. Ajánlatkérőként ugyanis az a gyakorlatunk, hogy építési beruházásainkban mi biztosítjuk a vállalkozók számára a speciális építési anyagokat. Ebből következően, miután speciális anyagokkal dolgozunk, pl. egy 400 millió Ft- os építési beruházásnál 200 millió Ft értékben adunk anyagot a vállalkozónak. Hogyan kell ebben az esetben a kirívóan alacsony árat kiszámolni, tekintettel arra a szabályra, hogy építési beruházás értékébe az ajánlatkérő által biztosított árubeszerzés értékét is bele kell számítani?

Kérdés: Építési vállalkozás vagyunk, és egy önkormányzati felhívásra fogunk pályázni. A kiírás szerint darugéppel és zsaluzattal is kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Nekünk nincs darunk, azt bérelni tervezzük. Zsaluzattal rendelkezünk oly módon, hogy arra határozatlan idejű bérleti szerződésünk van egy partnerünkkel, és minden építési beruházásnál ezt használjuk. Kérdésünk, hogy ha a darut béreljük annak érdekében, hogy az alkalmasságunkat igazolni tudjuk, a bérbeadó erőforrást nyújtó szervezetnek vagy alvállalkozónak minősül? Ugyancsak ez a kérdés a zsaluzatot biztosító partnerünk esetében.

Kérdés: Amennyiben a 25 százalék feletti alvállalkozóból közös ajánlattevő lesz, hogyan jelenik ez meg az ajánlatadó pályázatában, és milyen igazolásokat, nyilatkozatokat kell csatolni róla? Kell-e közös nyilatkozat a Kbt. 52. §-a alapján?