Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése nélkül képes megfelelni az ajánlatkérő által jogszerűen támasztott követelményeknek, akkor egy opcionális eljárási cselekmény hiánya (tájékoztatás kérése) nem alapozhatja meg az érvénytelenséget. Alátámasztja ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Alkalmassági feltétel előírása a szerződéskötés időpontjára

Kérdés: Előírható-e a dokumentációban egy alkalmassági feltétel úgy, hogy annak az ajánlat benyújtásának időpontjában még nem kell megfelelni, de az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződéskötés időpontjában az előírt alkalmassági feltételnek megfelel majd?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági követelményekre vonatkozó általános szabályok szerint a megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat pontosan meg kell jelölnie az ajánlatkérőnek. Az igazolási mód mellett egyértelműen meg kell határozni, hogy a Kbt. 55. §-ának (1) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nyilatkozata bankszámláról

Kérdés: Miért kell nyilatkoznom arról – mint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetnek –, hogy milyen pénzforgalmi számláim vannak, ha azokat a korlátolt felelősségű társaságunk hatályos cégkivonata tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 55. §-ának (5) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlattevő az előírt alkalmassági követelményeknek úgy feleljen meg, hogy bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodik. Másképpen fogalmazva, ebben az esetben az ajánlattevő alkalmasságának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint elsősorban nem a DB döntését, hanem az ezen alapuló bírósági döntést érdemes alapul venni, amely a 6.K.21.758/2012/17. számon érhető el. A Nyíregyházi Törvényszék ítélete az alábbiak szerint tartalmaz hozzáadott értéket az 55. § (6) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Nemzeti elbánás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Kötelező-e, vagy az ajánlatkérőre van bízva, hogy a tender elbírálása során alkalmazza-e a nemzeti bánásmód, nemzeti elbánás szabályait, azaz például érvénytelennek nyilvánítja-e vagy sem azt az ajánlatot, amelyben az áru származási helyeként Kína van megjelölve? Kell-e a tenderfelhívásban előre jelezni, hogy alkalmazni fogja vagy sem a nemzeti elbánást a bírálat során? Honnan tudjuk, hogy ajánlhatunk-e vagy sem kínai származású terméket, ha nem tudjuk előre, hogy alkalmazni fogja-e vagy sem a kiíró a nemzeti bánásmód szabályait a tender elbírálása során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. általánosan fogalmaz a nemzeti elbánással kapcsolatban, az alábbiak szerint:– az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára;– az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.
Kapcsolódó címke:

Kizáró okok hiányát igazoló nyilatkozat vizsgálata

Kérdés: Azokban az esetekben, amelyekben a kizáró okok hiányát nyilatkozattal kell igazolni, milyen körben, indokkal vizsgálhatja az ajánlatkérő a nyilatkozat valóságtartalmát, illetve kell-e vizsgálnia azt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet értelmében a könnyített dokumentálási kötelezettség nem teszi szükségessé az adatbázisok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Kapcsolattartás közös ajánlattétel (konzorcium) esetén

Kérdés: Jogszerű az ajánlatkérő eljárása, ha konzorcium esetén a kapcsolatot kizárólag a konzorcium vezetőjével tartja és a többi taggal nem? Mi az eljárás, ha emiatt bizonyos információk nem jutnak el hozzánk, és ezért például kizárnak az eljárásból, vagy érvénytelen lesz az ajánlatunk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattétel során a közös ajánlattevők deklarálják, hogy mely tagjukat tekintik a konzorcium vezetőjének, ezt többek között abban a konzorciumi megállapodásban is rögzítik, melyet az ajánlatban benyújtottak. Ebben a megállapodásban szükséges rögzíteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Alvállalkozók nevesítése, igénybevétele

Kérdés: A hatályos jogszabályok szerint a 10 százalék alatti alvállalkozót nem kell nevesíteni, csak megjelölni azt a munkarészt, melynek teljesítésében részt vesz. Nem áll ellentétben ezzel a szerződésnek az a rendelkezése, miszerint az ajánlattevő (vállalkozó) köteles az ajánlatkérőt (megrendelőt) előzetesen tájékoztatni a munkák azon részéről, amelyek tekintetében alvállalkozói szerző­dés(eke)t kíván kötni? Továbbá, hogy csak a megrendelő által jóváhagyott, megrendelőnek bemutatott alvállalkozók vehetők igénybe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem írja elő a fentieknek megfelelően az alvállalkozó jóváhagyását, de előírja az alvállalkozó-csere esetében történő jóváhagyást az alábbiak szerint:– a közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Európai dokumentum meghatározása

Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
Részlet a válaszából: […] Az egységes európai dokumentumot a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv (2014. február 26.) 59. cikke szabályozza, mely a magyar közbeszerzési szabályozásnak is része lesz a közeljövőben.A hivatkozott 59. cikk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Valamennyi konzorciumi tag által aláírandó dokumentumok köre

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén milyen dokumentumokat, nyilatkozatokat kell valamennyi ajánlattevőnek aláírnia?
Részlet a válaszából: […] Közös ajánlattétel esetében az egyéni ajánlattétel során beadandó dokumentumok mellett általában szükséges a konzorcium vezetőjének meghatalmazása az eljárás során, továbbá a felek közötti konzorciumi szerződés, melynek részletes tartalmi elemeit nem adják meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
1
24
25
26
47