Felelősségbiztosítás közös ajánlattételnél

Kérdés: Ha konzorciumban indultunk egy közbeszerzési eljáráson, és az ajánlatkérő kérte, hogy kössön felelősségbiztosítást az ajánlattevő, akkor elegendő-e csak az egyik konzorciumi fél részéről kötni, vagy mindkettőnknek meg kell kötnünk?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben elegendő az egyik ajánlattevőnek megkötni a felelősségbiztosítást, vagy kiterjesztenie saját, már létező felelősségbiztosítását. A felelősségbiztosítás a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának d) pontja alapján pénzügyi alkalmassági feltételnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmassági feltételnek történő megfelelés időpontja

Kérdés: Az ajánlatkérő hirdetményt adott fel nyílt közbeszerzési eljárásra vonatkozóan 2012. 05. 21-ei dátummal. Az ajánlattételi határidő 2012. 07. 06. volt. A felhívás szerint az alkalmassági feltétel a következő volt: "Alkalmas az Ajánlattevő ha rendelkezik: (...) minden rész tekintetében, gépjármű alkatrész kereskedelméhez/forgalmazásához megszerzett ISO 9001-2008 minőségbiztosítási tanúsítvánnyal vagy azzal egyenértékű minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, vagy a megtett minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékával." Az érvényes jelző ugyan nem szerepel a feltétel megfogalmazásában, de álláspontom szerint az ajánlattevő akkor "rendelkezik" az ISO-tanúsítvánnyal, ha a bemutatott tanúsítvány az érvényességi időn belüli. Egyik ajánlattevő ajánlatában benyújtotta az alábbiakat a tanúsítvány vonatkozásában: autómobil-kereskedelem, szerviz, alkatrész-forgalmazás (ISO 9001:2008) tárgyában, e tanúsítvány 2012. 07. 12-ig érvényes; járművek első forgalomba helyezési és időszakos műszaki vizsgáztatása, környezetvédelmi felülvizsgálata és előzetes eredetiségvizsgálata (ISO 9001:2009) tárgyában, e tanúsítvány 2013. 11. 11-ig érvényes.
A gyakorlat szerint a vállalkozások a kialakított minőségbiztosítási rendszerüket évente auditáltatják, és háromévente új tanúsítványt kapnak (ha megfelelnek az auditon). A fenti elvi lehetőségek miatt a lejáró vagy lejárt tanúsítvány esetén a hiánypótlást követően kerül az ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy megítélje, az ajánlattevő rendelkezik-e a kért tanúsítvánnyal vagy sem, hiszen elképzelhető, hogy a tanúsítványt időközben megújították. Fenti gondolatmenet alapján az ajánlatkérő 2012. 07. 11-én kelt levelében hiánypótlásra hívta fel az Ajánlattevőt, az alábbiak szerint:
"...Ajánlattevő által benyújtott ISO 9001:2008 minősítő tanúsítvány 2012. 07. 12-én lejár, így az Ajánlattevő nyertessége esetén, a szerződéskötéskor már nem érvényes. Kérjük szíveskedjenek pótlólag megküldeni a meghosszabbításra vonatkozóan benyújtott kérelmük másolatát, illetve amennyiben az újra minősítés már megtörtént, akkor az új érvényességi határidővel ellátott ISO 9001:2008 minősítő tanúsítvány másolatát".
A hiánypótlásban az ajánlattevő az ajánlatban benyújtott iratot adta be ismételten (az ajánlat szerinti oldalszám szerepel rajta). A hiánypótlásban beadott tanúsítás a fent hivatkozottak szerint, "járművek első forgalomba helyezési és időszakos műszaki vizsgáztatása, környezetvédelmi felülvizsgálata és előzetes eredetiségvizsgálata" tevékenységre vonatkozik, így az véleményem szerint az előírt alkalmassági feltétel teljesülését nem igazolja. A hiánypótlási felhívás egyértelműen tartalmazza, hogy a beadott tanúsítványt az ajánlatkérő lejártnak tekinti, tartalmazza továbbá azt is, hogy a tanúsítványnak milyen tevékenységre kell vonatkoznia. Ezzel kapcsolatban az ajánlattevő nem támasztott kifogást a hiánypótló levelében. Álláspontom szerint, mivel újabb hiánypótlás nem rendelhető el, és az ajánlattevő nem igazolta az alkalmassági feltételnek való megfelelését, az ajánlata érvénytelen. Jól gondolom? Az alkalmassági feltételnek az ajánlat benyújtásakor, az összegezés elkészítésekor, vagy a szerződéskötéskor kell megfelelnie az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz egyértelmű, ugyanakkor az érvrendszer viszonylag csekély. Véleményünk szerint megfelelően jártak el, mert nem csak ajánlattételkor kell megfelelni, és erre fel is hívták az ajánlattevő figyelmét. A gyengeség a 310/2011. kormányrendelet és a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Alkalmasság igazolása bérlet esetén

Kérdés: A 2011. évi CVIII. törvény 55. §-ának (5) bekezdése értelmében hogyan kell igazolni a műszaki, illetve szakmai alkalmasságot bérelt (bérlő által kezelt és üzemeltetett) gépek és eszközök vonatkozásában? A bérbeadó szerintünk nem tekinthető más szervezetnek, mivel a bérbeadás idején nem ő rendelkezik a gépekkel, illetve eszközökkel, nem vesz részt a szerződés teljesítésében, így alvállalkozó sem lehet. Mit köteles az ajánlatkérő ebben az esetben elfogadni igazolásként?
Részlet a válaszából: […]  Megítélésünk szerint a kérdés tulajdonképpen két esetet ölelfel.Az egyik esetnek azt tekinthetjük, amikor abérlőnek/ajánlattevőnek már megkötött és a szerződés teljesítési időtartamántúlmutató bérleti szerződése van. Ebben az esetben a bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Magánszemély szakember igazolásai építési beruházások esetén

Kérdés: Építési beruházások esetén a 310/2011. kormányrendelet 15. §-a (2) bekezdésének c) és e) pontja tekintetében milyen igazolásokat kell csatolni a szakemberekről, abban az esetben, ha a szakember nem egy cég alkalmazottjaként, hanem magánszemélyként kerül bevonásra? (Ő – mint magánszemély – biztosítaná az alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelést, és egyben alvállalkozó is lenne, mert a szerződés teljesítésében részt venne.)
Részlet a válaszából: […]  Feltehetően a szakember az 55. § (6) bekezdés a) pontja alkalmazásábankerül bevonásra. Az alkalmasságot a kormányrendelet 55. §-ának (5) bekezdésealapján személy is igazolhatja. A rendelkezés értelmében az előírt alkalmasságikövetelményeknek az ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.
Kapcsolódó címkék:    

Megfelelés más szervezet kapacitására támaszkodva

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a felhívásban az érvényes ajánlattétel feltételeként előírja, hogy az ajánlattevő rendelkezzen MSZ 28001:2008 (OHSAS 18001) munkahelyi egészségvédelem és biztonság, vagy azzal egyenértékű, bármely nemzeti rendszerben munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer meglétét igazoló tanúsítvánnyal – ezen alkalmassági feltétel esetében is alkalmazható a Kbt. 55. §-ának (5) bekezdése, azaz más szervezet kapacitásaira támaszkodva is megfelelhet az ajánlattevő ennek a feltételnek?
Részlet a válaszából: […]  Igen, a Kbt. nem tiltja, hogy az ajánlattevő más szervezetkapacitására támaszkodjon ebben az esetben, az alábbiak szerint.A Kbt. kérdésben hivatkozott 55. §-ának (5) bekezdéseértelmében az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagyrészvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.
Kapcsolódó címke:

Részvétel ajánlattevőként saját referencia hiányában

Kérdés: Egyezik-e a Kbt. alapelveivel, ha egy ajánlattevő minden esetben alvállalkozóval igazol referenciát, saját teljesítése adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában nincs? Mit tehet ez ellen az az ajánlattevő, aki jelentős saját teljesítményt tud felmutatni adott közbeszerzési tárgyban, viszont annak következtében, hogy a bírálati szempont a legalacsonyabb ár, folyamatosan veszít a tendereken?
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. az alkalmasságigazolás vonatkozásában nem emeliki az alvállalkozók szerepét, mivel az alkalmasságot igazoló szervezetek az újszabályok szerinti feltételekkel ugyan, de szabadon igazolhatnak képességet,alkalmasságot az ajánlattevők részére. A főszabály a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Erőforrás és az ajánlattevő kapcsolata

Kérdés: Az erőforrásnak milyen jogviszonyban kell lennie az ajánlattevővel (kapcsolt vállalkozás, többségi tulajdonos)?
Részlet a válaszából: […]  Az erőforrás kapcsán jelezzük, hogy az erre vonatkozórendelkezések átkerültek a Kbt. Értelmező rendelkezései közül a IX. fejezetbeaz alkalmasságra vonatkozó rendelkezések közé.Az új rendelkezéseket a törvény 55. §-ának (5) bekezdésetartalmazza az alábbiak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 121. §-a lehetőséget biztosít saját eljárásrendlefolytatására, amelyet a 123. § szabályoz részletesen.A 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérő aKbt. adott részének hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a 123...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Bérbeadó státusza az új Kbt. szerint

Kérdés: Az új Kbt. alapján a beszerzés tárgyának előállításához szükséges gép bérbeadója alvállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […]  Az alvállalkozóra vonatkozó definíciót a törvény 4. §-a tartalmazza.A jogszabályhely 2. pontja szerint alvállalkozó az agazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötöttszerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozó és kapacitást nyújtó szervezet elhatárolása

Kérdés: Mi a különbség az alvállalkozó és a kapacitást nyújtó szervezet között? Számít-e az alvállalkozó bevonásának mértéke a döntés meghozatalakor?
Részlet a válaszából: […]  A továbbiakban az alvállalkozó és az alkalmasságot igazolószervezet közötti határ elmosódik. Tekintettel arra, hogy nevesíteni csak a 10százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót kell,amennyiben ő igazol alkalmasságot, az amúgy is bejelentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.
1
13
14
15
27