5578 talált cikk az ár kifejezésre

Kérdés: Van arra törvényes lehetőség, hogy az ajánlati biztosítékot az ajánlattevő helyett más gazdasági szereplő bocsássa az ajánlatkérő rendelkezésére? (Konkrétan felmerült, hogy az egyik alvállalkozó fizetné, akit így nevesítene is az ajánlattevő ajánlatában.)

Kérdés: Cégünk érdeklődést nyújtott be egy, a Kbt. 113. §-a szerinti nyílt eljárásra, melynél az érdeklődési határidő lejártát követően megkaptuk az ajánlati felhívást. A felhívásban a műszaki, illetve szakmai alkalmasságnál csak referencia-előírás szerepel. Az értékelési szempont az ajánlati áron kívül a következő: "A teljesítésbe bevonni kívánt építész felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges 36/48 hónapot meghaladó többlettapasztalat (maximum 60 hónap)." Amennyiben az építész felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező szakember a szakmai, műszaki előírásnál nem szerepel, előírhat-e az ajánlatkérő értékelési szempontként szakemberhez kapcsolódó többlettapasztalatot?

Kérdés: Az a szakértő, akit megbízási jogviszonyban alkalmazunk vagy fogunk alkalmazni nyertes eljárás esetén (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, azaz nem egyéni vállalkozó), alvállalkozónak minősül-e a közbeszerzési eljárásokban?

Kérdés: Mikor áll be a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontjában szereplő kizáró ok hatálya? Amikor a Gazdasági Versenyhivatal dönt, vagy később, amikor a bíróság dönt? Továbbra is csak a bírsággal sújtott a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti jogszabálysértés alapján van helye a kizáró ok megállapításának? A bírságot azonnal be kell fizetni, de ha bíróság elé kerül az ügy, abban az esetben mikortól tartozik a kizáró okok hatálya alá az ajánlattevő?

Kérdés: Az egyik gazdasági szereplő kartellezett, de nem itthon és nem is közbeszerzésben. Ki kell-e őt zárnia az eljárásból az ajánlatkérőnek? (A gazdasági szereplő konzorciumban indul, kapacitást biztosító szervezetként egy közösségi eljárásban.)

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésére felhívó közbenső döntést ki kell küldeni? Ha igen, akkor az ellen már lehet eljárást kezdeményezni, hogy az ajánlattevő ne csússzon le róla, hiszen az összegezés sokkal később is lehet? Abban az ajánlatkérő csak megismétli a közbenső döntés eredményét?

Kérdés: Hogyan kell szabályozni az árlejtés üzemzavarát? Ott is érvényesek az EKR általános üzemzavarszabályai?

Kérdés: Mint ajánlattevők a rendszerben a mai napig az aktuálisan kiírt ajánlatok között az E10 – Előkészítés szakaszban kerestük a számunkra megfelelő ajánlatokat, melyeken indulni tudunk. Érkezett be hozzánk olyan kiírás, amely már E40 – Ajánlattételi szakaszban jár, és nem volt berögzítve az E10-es szakaszba. Az lenne számunkra logikus, ha az ajánlatok kiírásának menete az E10-es szakasszal indulna, amikor az ajánlatkérő meghirdeti az aktuális ajánlatát, és ajánlattevő jelzi az érdeklődését az ajánlattal kapcsolatban. A tapasztalat alapján az ajánlatkérő nem köteles eljárását az E10-es szakaszban rögzíteni és meghirdetni, hanem már E40-es ajánlattételi szakaszba is felviheti a hirdetményét. Amennyiben az ajánlatkérők nem kötelesek E10-ben elindítani az eljárásukat, megvan a lehetősége, hogy egy esetlegesen megfelelő eljárásról az ajánlattevők lemaradnak, ha csak E10-ben keresnek. Ennek elkerülése érdekében külön-külön az E10 és E40-es szakaszt végig kell nézni az aktuálisan kiírt ajánlatok érdekében? Kérem szakmai segítségüket, hogy a rendszer mely keresőfunkciója ad maximális keresési lehetőséget a megindított eljárásokkal kapcsolatban, függetlenül attól, hogy E10-ben vagy E40-ben rögzíti azt az ajánlatkérő.

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?

Kérdés: Egy referencia kapcsán kapacitást kell igénybe vennünk közbeszerzési eljáráshoz. Az EU, valamint a WTO listái irányadóak a nemzeti elbánás biztosítása kapcsán. Jól értelmezzük, hogy kapacitásnyújtó szervezet is csak ezekből az országokból származhat (itt van bejegyezve a cég)?