ESPD jelentése

Kérdés: Mit jelent az ESPD, amire az egységes európai közbeszerzési dokumentum folyamatosan hivatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...mozaikszó (hivatkozás) jelentése European Single Procurement Document, aminek magyar fordítása az egységes európai közbeszerzési dokumentum. Az ESPD-hivatkozás a formanyomtatványban tehát a dokumentum önmagára hivatkozását jelenti, mely sok esetben valóban nem egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Egységes nyilatkozat alkalmassági követelményeknek megfelelésről

Kérdés: Az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban lehet-e egységesen ajánlattevőként nyilatkozni arról, hogy minden alkalmassági követelménynek megfelelek, vagy minden esetben mindent külön jeleznem kell?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet értelmében lehetőség van arra, hogy az ajánlattevőnek a formanyomtatvány IV....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Szakemberek személyének változása

Kérdés: Hogyan értelmezzük a Kbt. 71. §-ának (9) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...kapacitást nyújtó szervezetet vett igénybe az ajánlattétel során.A Kbt. 76. § (3) bekezdésének b) pontja szerint a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok vonatkozhatnak különösen a következőre: a szerződés teljesítésében részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattevők feltüntetése közös ajánlattétel esetén

Kérdés: A Kbt. 35. §-ának (3) bekezdésében a "megjelölés" közös ajánlattevők mindegyikének megnevezését (feltüntetését) jelenti a dokumentumokon, vagy elegendő a közös ajánlattétel tényére utalni?
Részlet a válaszából: […] ...közös ajánlattevők megjelölése egyértelmű megnevezésüket jelenti, mégpedig az ajánlatkérők számára azonosítható módon.A hatályos Kbt. 35. §-ának vonatkozó, (1)–(3) bekezdései a következő rendelkezéseket tartalmazzák:– több gazdasági szereplő közösen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Közbeszerzési szakértelem igazolása

Kérdés: A Kbt. 27. §-ának (3) bekezdése szerinti közbeszerzési szakértelem milyen végzettséggel igazolható? Jogász végzettség megfelelőnek minősül-e a jogszabályhely értelmezésében?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a közbeszerzési szakértelem igazolása során nem kizárólagosan a végzettség dönt a megítélésben. Mivel közgazdász, mérnök, informatikus, tanár stb. végzettségű szakember is lehet közbeszerzési szakértő, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Becsült érték megállapítása építési engedélyhez nem kötött fejlesztések esetén

Kérdés: Egy támogatott szervezet építési beruházást kíván megvalósítani. A beruházás keretében energiahatékonysági fejlesztést (nyílászárócsere, szigetelés stb.), valamint megújuló energiát hasznosító műszaki berendezés (például napelem vagy napkollektor) telepítését tervezi. A fejlesztések nem építési engedélyhez kötött tevékenységek. A Kbt. alapján a becsült értékbe számítandók-e ezek a fejlesztések?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés becsült értékével kapcsolatos szabályokat a Kbt. 16. §-a tartalmazza. Az építési beruházás becsült értékének megállapításával kapcsolatos rendelkezések az alábbiak:– közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

A Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség vizsgálata

Kérdés: Véleményük szerint, milyen intézkedéseket kell tennie, vagy tehet az ajánlatkérő az eljárás során annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az ajánlattevő összeférhetetlennek minősül-e a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése alapján? Az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére olyan nyilvántartás, amely alapján megállapíthatná, hogy az ajánlattevő tulajdonosa közös háztartásban élő hozzátartozója-e a bekezdésben említett főbb közjogi méltóságoknak. Ehhez kapcsolódóan, Önök szerint automatikusan az összeférhetetlenség megállapítását eredményezi-e az, ha a főbb közjogi méltóságok és az egy háztartásban élő hozzátartozóik vesznek részt az eljárásban az ajánlattevői oldalon? A törvény 25. §-ának (8) bekezdése arra utal, hogy csak akkor zárható ki az eljárásból a 25. § alapján az ajánlattevő (vagy részvételre jelentkező), "ha a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható". Példával élve, ha a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdésében felsorolt személy egy háztartásban élő hozzátartozójának többségi befolyást nem eredményező tulajdoni részesedése (akár 10 százalék alatt) van az ajánlattevőben, felvilágosítás kérése nélkül kell-e kizárni az eljárásból az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 25. §-a szabályozza az összeférhetetlenséget. A rendelkezések közül a (2)–(4) bekezdések határozzák meg az összeférhetetlenségi eseteket.A hivatkozott rendelkezések szerint– összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárás előkészítésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.
Kapcsolódó címkék:  

Nyilatkozat összeférhetetlenségről

Kérdés: Véleményük szerint kérhető-e új Kbt. szerinti közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőtől/alvállalkozótól/kapacitást nyújtó szervezettől olyan tartalmú nyilatkozat, hogy ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást nyújtó szervezet nem minősül összeférhetetlennek a Kbt. 25. § (3)–(4) bekezdésében meghatározottak szerint? Másként, el tudja-e dönteni az ajánlattevő/részvételre jelentkező az ajánlat benyújtásakor, hogy vele szemben fennáll-e az összeférhetetlenség, vagy azt az eljárás során az ajánlatkérőnek kell megállapítania, a rendelkezésére álló információk, az eljárás előkészítésébe bevont személyek ismerete, az eljárás során megtett intézkedései és az esetlegesen a felvilágosítás nyújtása során kapott információk alapján?
Részlet a válaszából: […] ...összeférhetetlenségi szabályokat a Kbt. 25. §-a tartalmazza.A szabályok összetettek ugyan, de kellően részletesek és összefüggéseikben értelmezhetők.Mindenekelőtt előrebocsátjuk, hogy az összeférhetetlenség jogintézményének az a célja, hogy a verseny...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.
Kapcsolódó címkék:    

Kivételi kör értelmezése szolgáltatásbeszerzésnél

Kérdés: Az önkormányzat korábban elkészítette a kerékpárút építésének engedélyezési tervét. Az elkészült engedélyezési terv alapján az önkormányzat szerződést kíván kötni a kerékpárút kiviteli tervdokumentációjának elkészítésére. Kérjük állásfoglalásukat abban a kérdésben, hogy a kiviteli tervdokumentáció készítése besorolható-e a Kbt. 111. §-ának r) pontjában nevesített kivételi körök között szereplő, 71245000-7 CPV kód ("Jóváhagyási és kiviteli tervek, specifikációk") által meghatározott szolgáltatás körébe?
Részlet a válaszából: […] ...építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. kormányrendelet 1. számú mellékletében meghatározza a kivitelezési dokumentáció tartalmát. A kivitelezési dokumentáció többek között az építmény megvalósításához szükséges információt tartalmaz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.
Kapcsolódó címkék:    

Aránytalanul alacsony ár értelmezése a gyakorlatban

Kérdés: Az eltörölt százalékos mérték meghatározása miatt az aránytalanul alacsony ár okán történő indokláskérés kapcsán várható-e egyértelmű iránymutatás (például a Közbeszerzési Hatóság részéről), arra vonatkozóan, hogy mi minősül aránytalanul alacsony árnak? (Kbt. 72. §.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. szabálya most már nem tartalmaz pontos iránymutatást arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű ajánlat esetében kötelező az ajánlatkérőnek aránytalanul alacsony árral kapcsolatban indokolást kérnie. Az új szabályozás teljes mértékben az ajánlatkérőre bízza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.
1
176
177
178
558