5578 talált cikk az ár kifejezésre

Kérdés: Ajánlatkérőként a Kbt. Harmadik Része (122/A. §) szerinti nemzeti eljárást folytatunk le. A bírálati szakaszban az előírások szerint az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat nyilvános adatbázisából ellenőrizzük az ajánlattevők cégkivonatát. Az egyik ajánlattevő cégkivonatából kiderül, hogy az eljárás megindítását megelőzően néhány héttel a NAV végrehajtást rendelt el az ajánlattevővel szemben. Az ajánlattevő ugyanakkor a Kbt. és a 310/2011. kormányrendelet előírásai szerint nyilatkozott, hogy vele szemben a Kbt. 56. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok nem állnak fenn. Ilyen esetben kell-e további vizsgálatot folytatni, szükséges-e egyéb dokumentumokat bekérni az ajánlattevőtől, vagy az ajánlatkérőnek beszereznie egyéb forrásból a kizáró okok fenn nem állásának ellenőrzése céljából, vagy elegendő elfogadni az ajánlattevő nyilatkozatát?

Kérdés: Az ajánlatkérő fenntartotta magának a jogot, hogy az eljárás során hagyományos, postai úton küldje meg az egyes dokumentumokat a gazdasági szereplőknek, azzal a feltétellel, hogy azt a közbeszerzési törvény nem zárja ki. Milyen esetek azok, melyekben a törvény kizárja ezt a lehetőséget?

Kérdés: Ha nem teljesítem a hiánypótlást, az ajánlatom automatikusan érvénytelen lesz, vagy ennek ellenére elbírálja azt az ajánlatkérő?

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlattételi határidő lejárta után módosítom vagy visszavonom az ajánlatomat? Az adott eljárásban mit von ez maga után, illetve esetleges későbbi tenderen ér-e minket emiatt valamilyen hátrány?

Kérdés: Kizárja-e azt valamilyen jogszabály, hogy a dokumentációban szereplő szerződéstervezetet az ajánlattevők módosíthatják? Vagy ez az ajánlatkérő döntése?

Kérdés: Ha a felhívással, illetve a dokumentációval kapcsolatban jogértelmezési kérdéseink merülnek fel, azzal hová fordulhatunk? A KEF-nél például az újraversenyeztető az ajánlatkérő, de nem ő írta ki az alapeljárást? Ebben az esetben milyen lehetőségünk van?

Kérdés: Az ajánlattételi határidő lejárta előtt 4 nappal adtunk be kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet. Az ajánlatkérő erre semmilyen választ nem adott, pedig véleményünk szerint erre a Kbt. alapján lehetősége lett volna. Élhetünk-e a mulasztás miatt jogorvoslattal?

Kérdés: Jogszerű az ajánlatkérő eljárása, ha konzorcium esetén a kapcsolatot kizárólag a konzorcium vezetőjével tartja és a többi taggal nem? Mi az eljárás, ha emiatt bizonyos információk nem jutnak el hozzánk, és ezért például kizárnak az eljárásból, vagy érvénytelen lesz az ajánlatunk?

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlat dokumentumait milyen sorrendben csatoljuk. Sajnos, ezt a sorrendet adminisztratív hiba miatt nem teljesen tartottuk be, egyébiránt nem is feltétlenül találtuk megfelelőnek, mivel az alvállalkozókra vonatkozó nyilatkozatokat össze kellett keverni az ajánlattevőre vonatkozó nyilatkozatokkal. Mi ennek a következménye?

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy nyilatkozzunk arról, hogy az ajánlatában csatolt összes aláírt dokumentumot, igazolást az adott dokumentum, igazolás aláírására jogosult személy írta alá. Példálózó felsorolásában szerepeltette egyebek mellett a referenciaigazolást is. Hogyan tudok én arról felelősséggel nyilatkozni, hogy egy harmadik személy nevében az aláírásra jogosult írt-e alá, avagy sem? Főleg ha például mint meghatalmazott ír alá? És ha nyilatkozom, de az önhibámon kívül nem valós, akkor az hamis nyilatkozatnak minősül?