Szerződésbontás alapját képező jogszabály

Kérdés: Szolgáltatási pályázatban megadták a közreműködők nevét, de a későbbiek során ezek helyett másokat foglalkoztattak (szakmai igazolások is kellettek). Csak a Ptk. alapján van lehetőség szerződésbontásra?
Részlet a válaszából: […] ...erejéig foglalkozik. A szerződésbontás, azaz nem szerződésszerűteljesítés (szerződésszegés) nem ebbe a szabályozási körbe tartozik – etekintetben valóban a Ptk. irányadó. [A kérdés kapcsán megemlítjük, hogy a szerződésszegés,valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Szolgáltatási szerződések és közbeszerzés kapcsolata érvényes szerződés módosítása esetén

Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?
Részlet a válaszából: […] ...azt tartjuk fontosnak rögzíteni, hogy megkötöttszolgáltatási szerződés esetén csak akkor szükséges közbeszerzési eljárástlefolytatni, ha az ajánlatkérőnek új beszerzési igénye támadt, és a beszerzésbecsült értéke eléri vagy meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Beszerzésrészek szétválasztásának tilalma

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a 162/2004. Korm. rendelet szerinti szempontok alapján összetartozó részek az alvállalkozók bevonásának szempontjából sem választhatók szét. Ha az ajánlatban az alvállalkozók bevonása során az ajánlattevő megsérti ezt a rendelkezést, akkor az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján. Ez szorosan értelmezve azt is jelentheti, hogy például egy tetőszerkezeti munka esetében nem vonható be külön alvállalkozó az ácsmunkára és külön alvállalkozó a bádogosmunkára. Vagy épületgépészeti munka esetén nem választhatók szét az alapszerelési és a szerelvényezési munkák alvállalkozói? A komplett tetőszerkezet és a komplett épületgépészeti munka nem választható szét sem szakági üzemeltetési, sem engedélyezési, sem pedig garanciális szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...162/2004. Korm. rendelet 4. §-a a következő rendelkezésttartalmazza: amennyiben az ajánlatkérő lehetővé teszi a közbeszerzés egyrészére történő ajánlattételt, a szakági, üzemeltetési, engedélyezési vagygaranciális szempontból szorosan összetartozó részeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Rendeltetésazonosság értelmezése építési munkák esetén

Kérdés: Egybeszámítás oktatási intézménynél 1,5 millió forint értékű, továbbá bruttó 2,5 millió forintos bekerülési értékű munka (tornatermet 2 tanteremmé alakítanak), plusz van harmadik építési beruházás is bruttó 31 millió forint összegre, ennek tárgya építésiengedély-köteles szárnynak a kialakítása. Mindhárom építési munka az iskolaépületet érinti, így felhasználásuk egymással közvetlenül összefüggőnek tekinthető, azonban a törvény rendeltetése azonos vagy hasonló kitételének értelmezése számunkra nem világos. A kérdés szerinti esetben mi a helyes értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...egybeszámítási szabályt a Kbt. 40. §-a tartalmazza. Arendelkezés utolsó fordulata szerint azokat a munkákat kell egybeszámítani,amelyek – azonos költségvetési évben valósulnak meg, – ugyanazzal az ajánlatevővel lehet rájuk szerződést kötni,és –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Mentesülés a kizáró ok hiányának igazolási kötelezettsége alól OMMF-igazolás esetén

Kérdés: Kizáró okok tekintetében építési beruházás esetében mi alapján lehet eldönteni, hogy ajánlattevőnek az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Magyar Bányászati Hivatal igazolásai közül melyiket kell csatolni az ajánlathoz?
Részlet a válaszából: […] ...kér be az ajánlattevőtől, és az ajánlattevő jelöli meg, hogy amunkaügyi ellenőrzés szempontjából melyik hivatalhoz tartozik. Szükséges ezamiatt is, mert megváltozott az igazolás rendje a Kbt. legutóbbi módosításakapcsán. Az OMMF ugyanis 2006....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési biztosok összeférhetetlensége a Ket.-ben

Kérdés: A közbeszerzési törvény meghatározza, hogy melyek azok az esetek, amelyekben a közbeszerzési biztossal szemben egy adott eljárásban kizáró okok állnak fenn. Emellett a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény is tartalmaz kizáró okokat. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 2005. évi módosítását követően – 2005. évi LXXXIII.törvény – a 320. § (1) és (2) bekezdése a következő rendelkezésekettartalmazza.A közbeszerzési ügyben – a Ket. 42. §-ának (1) és (3)bekezdésében meghatározottakon túl – nem járhat el az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Ügyvédek tanácsadóként a közbeszerzésben

Kérdés: Ügyvéd lehet-e hivatalos közbeszerzési tanácsadó? Amennyiben igen, vajon a tanácsadói névjegyzékből megállapítható-e, ha valaki ügyvédként folytatja ezt a tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 380. §-ának (1)–(4) bekezdéseiszerint a törvény alapján közbeszerzési tanácsadói tevékenység folytatására aTanács által vezetett névjegyzékben szereplő közbeszerzési tanácsadókjogosultak.A hivatalos közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Elektronikus hírközlési szolgáltatások a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. módosítása 2006. január 15-étől bővítette a törvény hatálya alóli kivételek körét az elektronikus hírközlési szolgáltatás vonatkozásában. Kérdésünk, hogy a kivétel mely beszerzési tárgyakat érinti? Csak a szolgáltatásmegrendelést?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 29. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai értelmében atörvény általános közbeszerzési eljárásra vonatkozó IV. fejezete szerintieljárást a közösségi rezsimben nem kell alkalmazni– az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg az országalapvető biztonsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Helyi székhely követelménye mint diszkrimináció a kiírásban

Kérdés: Ha egy helyi önkormányzat az ajánlat kiírásakor lokálpatrióta módon helyi székhelyű ajánlattevőket jelöl meg a hirdetményben (kiírásban), ez nem számít-e diszkriminatívnak? A megvalósulás során az alvállalkozók már nem lesznek/nem lehetnek helyi székhelyűek?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen diszkriminatív, egyben atörvény alapelveibe ütközik. Az egyenlő bánásmód követelménye, aversenysemleges magatartás vonatkozik az alvállalkozók igénybevételére is,amely esetben szintén nem lehet előírás a "helyi érdek"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Alvállalkozó és támogató szervezet megkülönböztetése "szakember-szolgáltatás" esetén

Kérdés: Mi a lényegi különbség a 10 százalék fölötti alvállalkozó és a támogató szervezet között például akkor, ha a szakembereket "szolgáltatja" a támogató szervezet?
Részlet a válaszából: […] ...a vonatkozásban – paradox módon – az ajánlatkérő dönt.Sajnálatos, hogy egy nyilatkozat is elegendő a külső erőforrás részéről, míg a10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó adatközlésikötelezettsége az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:  
1
440
441
442
558