Részajánlattétel lehetőségének mellőzése közszolgáltatóknál

Kérdés: A közszolgáltatóknak nem kell indokolni a részajánlattétel lehetőségének mellőzését. Jelenti-e ez azt is, hogy vizsgálni sem kell? Vagy célszerű a fiókban tartani egy belső indoklást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. általános szabálya rögzíti, hogy mit szükséges a hirdetményben a részajánlattétellel kapcsolatban megtenni. Az alábbi 60. § értelmében tehát az általános tájékoztatás irányadó, melyet kiegészít a részajánlattétel lehetővé tétele esetében annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződésmódosítás biztosítékadás módja miatt

Kérdés: A Kbt. 134. §-ának (6) bekezdése szerint biztosíték kikötése esetén az a) pontban meghatározott biztosítéki formák írhatók elő. Új elem a pénzügyi intézmény által vállalt garancia vagy készfizető kezesség. Szükséges-e szerződést módosítani, ha a régi Kbt. szerint lefolytatott eljárás esetében a szerződésben nem szerepel ez a biztosítékadási lehetőség, de az ajánlattevő ezzel a biztosítéki formával kíván eleget tenni kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. 134. §-ának (6) bekezdése szerint biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban– előírja, hogy a biztosítékok az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint nyújthatók óvadékként az előírt pénzösszegnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Új kapacitást nyújtó szervezet bevonása a hiánypótlásban

Kérdés: Mit tegyen az ajánlatkérő, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban hiányosság merül fel, és emiatt a nyertes ajánlattevő új kapacitást nyújtó szervezetet von be hiánypótlásában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlat alapján történik a kapacitást biztosító szervezet kizáró okok hatálya alá tartozásának vizsgálata a bírálat első szakaszában. Ekkor vizsgálja meg az ajánlatkérő azt, hogy az egységes európai közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
Részlet a válaszából: […] A moratóriumi időről a Kbt. 131. §-ának (6)−(7) bekezdései rendelkeznek az alábbiak szerint:− az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni. Ha a törvény másként nem rendelkezik, nem köthető meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:    

Beszerzési szabályok uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítása esetén

Kérdés: Be kell-e jelentkezni a Kbt. hatálya alá, ha 100 százalékban az Európai Unió által finanszírozott projektet valósítunk meg? Ha igen, szükséges-e a Kbt.-ben található ún. éves statisztikai összegezés benyújtása?
Részlet a válaszából: […] Uniós forrásból támogatott projekt esetében vagy a Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése, vagy a (3) bekezdése alapján szükséges a támogatott szervezetnek közbeszerzési szabályokat alkalmaznia, feltéve hogy egyébként nem tartozik a Kbt. hatálya alá − 5. § (1) bekezdés.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Támogatott projektek beszerzései nemzeti rezsimben

Kérdés: Lehetséges-e, hogy 100 százalékban támogatásból finanszírozott projekt beszerzéseit ún. nemzeti rezsimben kell lebonyolítani? Az EUTAF kifogásolhatja-e a későbbiekben, ha a nemzeti rezsim szabályai szerint ún. összefoglaló tájékoztatót tettünk közzé, és így versenyeztettünk?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 21. §-ának (6) bekezdésére vonatkozik, mely esetben valóban a nemzeti rezsim szabályait kell alkalmazni. Ennek további feltétele, hogy az ajánlatkérő egyébként ne tartozzon a Kbt. hatálya alá.A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében a Kbt. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:    

Alvállalkozó és kapacitást biztosító szervezet igénybevételének kizárhatósága

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy ha az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetén referenciaigazolást kér a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására, és a felhívásban konkrétan előírja, hogy a megkövetelt referencia a kivitelezési munka egészére vonatkozó alkalmasságot igazol, akkor az ajánlattevő a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdésére és 138. §-ának (1) bekezdésére tekintettel sem kapacitást biztosító szervezetet, sem alvállalkozót nem vehet igénybe a szerződés teljesítésére, hanem teljes mértékben az ajánlattevőnek (vagy közös ajánlattevőknek) kell a szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rávilágít két Kbt.-rendelkezés ellentmondására, de ennek feloldása véleményünk szerint nem lehet a kapacitást biztosító szervezet bevonásának kizárása.A megkövetelt referenciával kapcsolatban a Kbt. 65. § (5) bekezdésének előírását szükséges alkalmazni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Verseny-újranyitásos eljárások becsült értékének meghatározása

Kérdés: A központi közbeszerzésen belül a verseny-újranyitásos eljárásoknál a becsült költség meghatározása a KEF-portálon található legmagasabb árakból számolható?
Részlet a válaszából: […] Igen, véleményünk szerint a becsült érték meghatározásának megfelel, ha az ajánlatkérő a KEF-portálon található, a keretmegállapodásos eljárások első részében adott árat tünteti fel. A becsült érték megalapozása a Kbt. szabályai szerint lényegesen pontosabban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
Részlet a válaszából: […] A teljes árbevétel a Kbt.-ben két helyen szerepel, a törvény 12. §-ában és a 65. §-ban:A közbeszerzési törvény 12. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés a) pontja szerinti viszonyban álló több szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ár-érték alapú értékelési szempontok kialakítása

Kérdés: Milyen európai szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha kötelező nem csak áralapú értékelési szempontokat alkalmazni? Egy ajánlatkérőnek milyen irányt kell követnie, mi szabja meg, hogy milyen nagy a mozgástere, amikor nemcsak áralapú, hanem ár-érték alapú értékelési szempontot kell meghatároznia?
Részlet a válaszából: […] Az irányelvek alapján implementált hazai jogszabály és az Európai Bizottság guideline-jai mellett az Európai Unió esetjoga nyújt a legtöbb segítséget annak megítéléséhez, hogy milyen értékelési részszempontok alkalmazhatók az ár mellett. Az egyik legérdekesebb ezek közül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
1
26
27
28
90