Kbt. e-közbeszerzéssel kapcsolatos változásai

Kérdés: Több alkalommal változott a közbeszerzési törvény az áprilisi kötelező e-közbeszerzés hatálybalépését követően. Melyek ezek a változások?
Részlet a válaszából: […] ...május 18. napi hatállyal a 2018. évi V. törvény 40. §-a pontosította a Közbeszerzések Tanácsa egy tagjának megnevezését az alábbiak szerint:A törvény alapelveinek, az egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők érdekeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

A szerződést kötő másik fél részéről kiadott igazolás kezelése

Kérdés: Milyen esetben szükséges a szerződést kötő másik fél részéről kiadott/általa aláírt igazolás benyújtása? A kérdés elsősorban arra vonatkozik, hogy van-e különbség arra vonatkozólag, hogy a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, vagy egyéb szervezet?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet valóban különbséget tesz a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Referenciaérték előírhatóságának tilalma

Kérdés: Miért nem írhatja elő a referencia értékét az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet 22. § (3a) bekezdésének szabálya foglalkozik a kérdéssel az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
Kapcsolódó címke:

Kapacitást biztosító szervezet részvétele a szerződés teljesítésében

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevő a közbeszerzés tárgya szerinti referenciákra vonatkozó bevétel igazolására kapacitást biztosító szervezetet von be az ajánlatba, hogyan állapítható meg, hogy ebben az esetben – ha a kapacitást biztosító szervezet a teljes referenciakövetelményeknek való megfelelést igazolja (nem pedig szakemberekről és az ő tapasztalatukról, végzettségükről van szó) – milyen mértékben kell részt vennie a szerződés teljesítésében?
Részlet a válaszából: […] ...csak 65 százalék lehet a Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése értelmében. A bevonás korlátját tehát akkor is a 65 százalék jelenti, ha a beszerzési tárggyal összhangban kialakított referencia lefedi a teljes beszerzési tárgyat, így elvi értelemben a 65. § (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Alvállalkozóra vonatkozó nyilatkozat módosítása

Kérdés: Nem tudjuk biztosan, hogy lesz-e alvállalkozónk egy nyílt eljárásban. ESPD-ben jelöltem, hogy lesz, de lehet, hogy mégsem. Később is jelezhetem az esetleges változást a teljesítésig?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és – ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg – a bejelentéssel együtt nyilatkozni, vagy az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozó megjelölése, cseréje

Kérdés: Az ajánlatunkban megjelölt alvállalkozót minden esetben meg kell jelölni a szerződésben? Lehet cserélni később?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és – ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg – a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Árlista hibájának javítása

Kérdés: A bontást követően észleljük, hogy a részletes árlistánkba hibás tétel került. Két tételt felcseréltünk, azaz az egyik nagyon magas, a másik nagyon alacsony lett. A két termék árát más-más mennyiséggel kellett kalkulálni, tehát a csere a teljes ajánlati árat is változtatja. Nem a mérték érdekes, mert nem különösebben fontos a két termék, hanem az elv. Lehet ezt javítani? Milyen módon? Ha az egyik tétel így marad, aránytalanul alacsony lenne az ár. Javíthatjuk ezt a szerződés aláírása után?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (3) bekezdése szerint a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződés aláírása részajánlattétel esetén

Kérdés: Együtt kell-e aláírni az egyes részekre vonatkozó szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...aláírását nyugodtan lehet függetlenül kezelni.A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében, ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, az egyes részek tekintetében a nyertesekkel kell szerződést kötni.A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
Kapcsolódó címkék:    

Számítási hiba kezelése az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Számítási hiba tekintetében a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése és az EKR rendelet 20. §-ának (5) bekezdése között egy igen markáns különbség van, aminek az alkalmazása fejtörést okoz. Törvénnyel nem lehet ellentétes kormányrendelet, tehát a törvény szövege kellene legyen az irányadó, azaz a számítási hiba javítását az ajánlatkérő végzi el, ugyanakkor az EKR rendelet szerint az ajánlattevő javítja, ráadásul érvénytelenséget is kapcsol hozzá. Mi a hivatalos álláspont, az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia számítási hiba esetében?
Részlet a válaszából: […] ...feladatává teszi a számítási hiba javítását, melyről utólag tájékoztatnia szükséges az összes ajánlattevőt. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet ugyanakkor egyértelműen utal a közbeszerzési törvény 71....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Iratbetekintés az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Hogyan történik az iratbetekintés az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet értelmében személyesen történik az iratbetekintés, az adatok elektronikus formában történő "megmutatása" útján. Mivel az üzleti titkot eleve elkülönített formában tölti fel az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
Kapcsolódó címkék:    
1
125
126
127
465