Keretmegállapodás indítása a Kbt. 115. §-a szerinti eljárással

Kérdés: Lehet-e a 115. § szerinti eljárással keretmegállapodást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...a 115. § szerinti eljárás választását keretmegállapodás esetében. Ténykérdés, hogy a keretmegállapodás nem eljárástípus, hanem beszerzési módszer, melyre a nemzeti szabályok között a Kbt. 114. §-ának (7) bekezdése külön is utal.Az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

In-house cég továbbszerződésének új szabályai

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy megváltozott a Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése oly módon, hogy a 25%-os szabály a továbbiakban nem érvényesül? Fel is kell mondani emiatt a szerződéseket, amelyek közbeszerzésben köttettek?
Részlet a válaszából: […] ...ún. 25%-os szabályt, melynek lényege volt, hogy közszolgáltató in-house szerződése esetében az in-house cég továbbszerződése is közbeszerzés hatálya alá tartozott, amennyiben 25%-ot meghaladó mértékben vett igénybe alvállalkozót. Ez a szabály valójában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Központi ellenőrzés folyamatban lévő eljárásokban

Kérdés: A központi ellenőrzés hatályon kívül helyezése szükségessé teszi-e, hogy a folyamatban lévő eljárások végét még "visszavigyük", ami például a 2021. év közepén is ellenőrzést eredményez?
Részlet a válaszából: […] ...471/2020. kormányrendelet a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. kormányrendelet módosításáról az alábbiak szerint rendelkezik a rendelet kivezetéséről:– e rendelet alapján a közbeszerzések központi ellenőrzéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.
Kapcsolódó címke:

Igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése

Kérdés: A Kbt. 151. §-ának (9) bekezdése, valamint a 45/2015. MvM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése tartalmilag szinte teljesen megegyezik. Szembeötlő különbség, hogy a Kbt. a befizetett igazgatási szolgáltatási díj háromszázezer forintot, míg az MvM rendelet a kétszázezer forintot meghaladó részét rendeli visszatéríteni a kérelmező részére. Agyakorlatban melyik rendelkezést alkalmazza a Közbeszerzési Döntőbizottság?
Részlet a válaszából: […] ...valóban csaknem megegyezik.A rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerint, amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 165. § (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti döntéseket hoz, a befizetett igazgatási szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.
Kapcsolódó címke:

Azonos típusú tapasztalat előírása alkalmassági és értékelési szempontként

Kérdés: Amennyiben alkalmassági és értékelési szempontként is kérek szakmai tapasztalatot, lehet-e, hogy a kettő átfedésben legyen, tehát ugyanazt a szakmai tapasztalatot értékelem az alkalmasságban és az értékelési szempontban? Vagy a kettő csak egymásra épülhet?
Részlet a válaszából: […] ...minősülni, ami eleve jogértelmezési problémát vet fel.Az átfedést hasonlóképpen értelmezi, és nem engedi a D. 420/2020. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság. A jogorvoslati fórum a konkrét esetben megállapította, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Teljesítés elmaradása járványhelyzet miatt

Kérdés: Hogyan kellett volna eljárnia az ajánlattevőnek, ha a Covid-19 okozta vírushelyzet miatt nem tudott teljesíteni? (A D. 423/2020. számú esetre gondolok, melyben a Döntőbizottság megbüntette az ajánlattevőt.)
Részlet a válaszából: […] ...ezért megállapította, hogy a kérelmezett megsértette a Kbt. 131. §-ának (9) bekezdését azzal, hogy nem kötötte meg a közbeszerzési eljárás eredményeként a szerződést az ajánlatkérővel, mint nyertes ajánlattevő, az összegzés megküldését követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Fővállalkozói kifizetés alvállalkozóval szembeni jogvita esetén

Kérdés: Egy közbeszerzési beruházáshoz kapcsolódóan a fővállalkozó és az alvállalkozó között vita keletkezett. Az alvállalkozóval szemben a fővállalkozó több jogcímen is követelést érvényesített, ezért az 50%-os teljesítéshez kapcsolódó alvállalkozói teljesítésigazolás 33 millió forint összegű lett – az alvállalkozó 74 millió forintos tényleges teljesítése helyett. A fővállalkozó felmondta az alvállalkozó szerződését, már új alvállalkozók dolgoznak a területen. A megrendelő kiadta a teljesítésigazolást a fővállalkozónak az 50%-os teljesítésre, azonban a fővállalkozói díjat nem akarja megfizetni, mivel számára kétséges, hogy az alvállalkozót nem illeti meg a díj. Van arra vonatkozóan valamiféle gyakorlat, hogy a megrendelő mi alapján minősítheti a fővállalkozó nyilatkozatát, és mit köteles elfogadni "hitelt érdemlő iratnak"? A fővállalkozó jogosult a nemfizetésre tekintettel felmondani a fővállalkozói szerződését, esetleg felfüggeszteni a munkavégzést? Ha van szakvélemény vagy egyéb dokumentum arról, hogy az alvállalkozónak nem jár pénz, akkor feloldható a megrendelői blokkolás? A következő fővállalkozói teljesítéseket – amelyeket már új alvállalkozók végeztek el – tudja-e blokkolni a korábbi alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...fizethet.Jellemzően az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet alábbi szabálya alapján nem történik kifizetés ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Ajánlati biztosíték formájának megváltoztatása

Kérdés: Már nincs idő az ajánlati biztosíték meghosszabbítására a banknál. Válthatunk-e formát, vagy elegendő, hogy az eredeti biztosítéki időszak hosszabb időre nyúlik, és amikor lejár, akkor hosszabbítom? (Igaz, utóbbi esetben az ajánlati kötöttség fenntartásának időszakát nem fedi le, amikor nyilatkozom.)
Részlet a válaszából: […] ...le kell fednie a biztosítéknak, ami következik a Kbt. 57. § (7) bekezdésének alábbi szabályából.Ha az ajánlatkérő – a közbeszerzési törvényben foglalt esetekben – az ajánlati kötöttség lejártát megelőzően az ajánlattevőket ajánlataik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati biztosíték "sorsa" eljárásból történő visszalépés esetén

Kérdés: Ha visszalépünk az eljárásból, visszajár-e az ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlati kötöttséggel terhelt ajánlatához az ajánlatkérő felhívására nem vagy nem megfelelően nyújtja be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat, és ajánlata ezen okból érvénytelennek minősül – Kbt. 54...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

In-house cég saját bevételének meghatározása

Kérdés: Beleszámítható-e az önkormányzat saját cégének bevételei közé az a bevétel, amit a bérlőktől, lakóktól, távhőszolgáltatást igénybe vevő lakóktól, közületektől, parkolókat igénybe vevőktől szed be, amikor azt szeretnénk megállapítani, hogy a tulajdonostól származó bevételek elérik-e a bevételek 80%-át?
Részlet a válaszából: […] ...köthető koncessziós szabályok esetében a becsült érték részét képezik a harmadik fél által fizetett díjak, bevételek, tehát a közbeszerzési szabályrendszer már becsültérték-szinten sem határolja le az ajánlattevő bevételét az ajánlatkérőtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.
1
85
86
87
465