Keretmegállapodás egy ajánlattevővel

Kérdés: Milyen közbeszerzési eljárás az, melynek megnevezése: keretmegállapodás egy ajánlattevővel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 108. §-a rendelkezik arról, hogy a közbeszerzés keretmegállapodás útján is megvalósítható. A keretmegállapodásos eljárás a 82. § szerint a közbeszerzési eljárás egy fajtája, amelyet akkor köt (alkalmaz) az ajánlatkérő, ha hosszabb időszakra szólóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Új egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Kérem, magyarázzák el nekem az új 18. § (2) bekezdését! Hogyan kell a továbbiakban egybeszámítani? Miben különbözik az új megközelítés a korábbiaktól?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán az alábbiakban összehasonlítjuk a két szabályozás közötti különbséget.A korábbi szabály – Kbt. 18. §-nak (1) és (2) bekezdése – értelmében:– tilos a törvény vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Keretmegállapodás tartama, jogosultságok a keretmegállapodás időszaka alatt

Kérdés: Hány évre köthető keretmegállapodás, és jogszerű-e az, ha a keretmegállapodás időszaka alatt a kiírás alapján a szerződés jogot ad az ajánlatkérőnek arra, hogy a kiírás szerinti mennyiséghez képest 90 százalékkal több terméket rendelhessen meg?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásos eljárás arra szolgáló beszerzéstechnika, hogy az ajánlatkérő a visszatérően jelentkező beszerzési igényére a konkrét mennyiség megjelölése nélkül több évre szóló keretmegállapodást kössön. A keretmegállapodás általános időtartama négy év,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Közbeszerzési terv módosítása

Kérdés: A július 1-jétől hatályos Kbt. alapján kell-e módosítani az év elején elkészített közbeszerzési tervet? A hatályba léptető rendelkezések erről nem szólnak.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a becsült érték szabálya elsősorban logikájában változott, ezért nem feltétlenül szükséges annak változtatása.Az új egybeszámítási szabály a módosítás értelmében a következő.Tilos a törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] Az új szabály gyakorlatilag elveti az egybeszámítás logikáját, és a részekre bontás tilalmával új szemléletet próbál meghonosítani a hazai közbeszerzésben. Ennek lényege, hogy a cél a részekre bontás elkerülése, ha az annak érdekében történik, hogy az ajánlatkérő nem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Egybeszámítás különböző ajánlatkérők által lebonyolított eljárásokban

Kérdés: Több társasház konzorciumként nyújtott be pályázatot épületek felújítására. A pályázat sikeres volt. Ezt követően a nyertes társasházak a rájuk eső támogatást önállóan költik el, a közbeszerzési eljárásokat önállóan bonyolítják le. Bár egy pályázat keretében nyerték el a pénzt, mégis külön-külön kötnek szerződést, így mások az ajánlatkérők az egyes társasházak vonatkozásában. Ilyen esetben egybe kell-e számítani a beszerzéseket? A teljes beruházás 1 milliárd forint felett van, ugyanakkor van olyan társasház, amelynél 50-60 millió forint csak a beruházási érték. Ők ilyen esetben lefolytathatják a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárást?
Részlet a válaszából: […] Társasházak esetében a támogatási szerződés szabályai irányadók a szerződések megkötése vonatkozásában. Ez azért fontos, mert az egy adott pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési kötelezettség függ attól, hogy a konzorciumként történő pályázat ellenére az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Közösségi értékhatárt meghaladó beszerzések lebonyolítása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: A Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a feltételek teljesülése esetén akárhányszor megtehetem, hogy közösségi eljárás helyett nemzeti eljárást folytatok le? Vagyis előállhat az a helyzet, hogy az egybeszámítás alapján a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseket nemzeti eljárásrend szerint bonyolítom le teljes egészében?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 18. §-ának (2) és (3) bekezdése az egybeszámításiszabályt az alábbiak szerint tartalmazza:– az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló árukbeszerzésére vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét,amelyekkel kapcsolatban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Egybeszámítás élelmiszereknél

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?
Részlet a válaszából: […]  A CPV-kódok nem alkalmasak az egybeszámítási szabálykezelésére. Segítségül időközben megjelent a Közbeszerzési Hatóság útmutatójaaz új Kbt. szerinti egybeszámítási szabály alkalmazásáról (KÉ 2012. évi 78.szám; 2012. július 11.), mely tartalmaz újdonságokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.
1
7
8
9
13