Találati lista:
61. cikk / 130 EKR-en kívüli eljárások
Kérdés: Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?
62. cikk / 130 Kbt. 111. § x) pontjában szereplő kivételi szabály értelmezése
Kérdés: Állásfoglalásukat kérem a Kbt. 111. § x) pontjának értelmezésére vonatkozóan: "E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti." Melyek azok a körülmények, amelyek esetén a hivatkozott rendelkezés alkalmazható? Mi az alkalmazhatóság tartalma, korlátja?
63. cikk / 130 Közbeszerzési tárgy értékének meghatározása a gyakorlatban
Kérdés: Nem értem a következő helyzetet. Eddig ahol közbeszerzéssel találkoztam (például irodabútorok beszerzése, céges autók javítása), minden esetben drágább volt a vásárolt termék vagy a szolgáltatás, mint a "szabadpiacon". A közbeszerzésnél – ha jól tudom – épp ennek az ellentéte kellene, hogy érvényesüljön. Miért van ez így?
64. cikk / 130 Ajánlat visszavonásának jogkövetkezményei
Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlattevő későn vonja vissza ajánlatát? Egy jogorvoslati ügyben – D.560/2017 – úgy látjuk, akár el is marasztalhatja emiatt a DB. Egyáltalán van arra lehetőség, hogy az ajánlat visszavonását az ajánlattevő következmény nélkül tehesse meg?
65. cikk / 130 Becsült érték számítása közös támogatási projekt esetén
Kérdés: Amennyiben közös támogatási projektünk van, de egyedileg szerzünk be, kivéve a projekt egy beszerzését, ahol közös ajánlatkérés történik, a becsült értéket hogyan kell számítani? A Hatósági útmutató szerint a közös projekt közös beszerzését nem kell egybeszámítanom azokkal a beszerzésekkel, melyeket a projekt keretében egyedül én mint ajánlatkérő szerzem be, és nem a többiekkel közösen? Ez esetben hol van itt projektszemlélet?
66. cikk / 130 Lehetőségek a teljes szerződéses mennyiség lehívásának nemteljesítése esetén
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a teljes szerződéses mennyiséget? Esetünkben áruról van szó. Nekünk mint szállítónak van-e bármely jogi lehetőségünk ezt követelni? Tárgyalásos eljárásban is köteles az ajánlatkérő a teljes mennyiséget megrendelni és kifizetni? Ha úgy dönt az ajánlatkérő, hogy a szerződéses mennyiség egy részére mégsem tart igényt, és nem hívja le, akkor milyen jogi lehetőségünk van? Hogyan alakul a helyzet abban az esetben, ha a hirdetményben nem tette közzé, hogy nem fogja lerendelni a teljes mennyiséget?
67. cikk / 130 Fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében nyújtott szolgáltatások, előállított áruk, építési beruházások beszerzése
Kérdés: Sajnálatos módon azon kormányrendelet hatálya alá tartozunk, mely szerint a büntetés-végrehajtási intézetekhez kell fordulnunk beszerzési igényeinkkel. A problémát az okozza, hogy több olyan igényünk is van, ami közösségi értékhatár alatti, de valójában egybe kellene számítani azokat a Kbt. 19. §-a szerint. A vonatkozó kormányrendelet azonban csak a beszerzési igényre utal, emiatt nem tudjuk, mi az irányadó, hiszen a kormányrendelet eltérhet a Kbt.-től. Mi a véleményük, mi minősül ebben az esetben az igény mértékének?
68. cikk / 130 Beszerzés mennyiségének meghatározása
Kérdés: Milyen mértékű pontossággal kell a beszerzési mennyiséget meghatározni akkor, amikor nem tudjuk pontosan előre megmondani azt? Egyszerre kellene ą eltérést alkalmazni, vagy esetleg még az opció jöhet szóba? Ez milyen hatással van a becsült értékre? Le is vonhatom akár a csökkentett mennyiséget – figyelemmel arra, hogy az az alapmennyiség?
69. cikk / 130 Versenyt szűkítő kiírás megtámadása
Kérdés: Egy olyan piacon működünk, ahol két másik versenytársunk van. Az ajánlatkérő most olyan paraméterekkel írta ki a pályázatot, hogy csak két másik szereplő tud rajta sikerrel indulni, mi nem. Érdemes-e megtámadni az eljárást?
70. cikk / 130 Fióktelepeken végzett beruházások egybeszámítása
Kérdés: Építési beruházást valósítunk meg társaságunk több fióktelephelyén ebben az évben, nemzeti rezsimben, külön-külön. Amennyiben jövőre vagy két év múlva forrás nyílik rá, tovább folytatjuk a beruházást. Ezeket a beruházásokat egybe kell számítani? A 48 hónapos egybeszámítás él fióktelepenként?
