Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] A kizáró okok közül a kartellel kapcsolatban két kizáró ok jöhet szóba az alábbiak szerint:A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

EEKD kötelező tartalmi eleme

Kérdés: Az EEKD-ba be kell-e írni a honlapok elérhetőségét? Van ajánlatkérő, aki hiánypótoltatja, van, aki nem. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 6. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevő csak akkor kötelezhető a kizáró okok hiányát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Jogorvoslati eljárás kezdeményezése alvállalkozó által

Kérdés: Alvállalkozó kezdeményezhet-e jogorvoslati eljárást?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása során induljunk ki a Kbt. ügyfélképességet megalapozó szabályából.A törvény 148. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Referenciával kapcsolatos hamis adatszolgáltatás jogkövetkezménye

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha a referenciával kapcsolatban pontatlanul nyilatkozik az ajánlattevő, és kiderül, hogy nem is azt a tevékenységet végezte? Egy olyan elírás, melyből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő hazudott, elegendő ahhoz, hogy három évre kizárják a versenyből?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában is kitért a referencia pontatlanságának és az ajánlattevő valódi tevékenységének kérdéskörére. Többségében a referenciák valótlan tartalma és/vagy nem megfelelő igazolása hamis adatszolgáltatást eredményezett. (D....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban induljunk ki a Kbt. szóhasználatából, mely jogszabály a 71. §-ának (3) bekezdésében leszögezi, hogy a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a jogorvoslati eljárás kérelemre indul, úgy azt az kezdeményezheti, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység sérti vagy veszélyezteti. A Kbt. 148. §-ának (1) bekezdése értelmében tehát akár olyan gazdasági szereplő is kezdeményezhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Versenytárs jogai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Látom a KH honlapján, hogy a versenytárs jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Mikor szerzek tudomást a kérelem tartalmáról? Hány napon belül, és van-e lehetőségem azonnal reagálni, ha engem mint potenciális nyertest érint az ügy, vagy csak a megtámadott kiírónak van lehetősége véleményt nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 148. §-a értelmében a kérelem benyújtásával megegyező módon a kérelmező az ajánlatkérőt köteles tájékoztatni, majd a Közbeszerzési Döntőbizottságot. Ez alapján juthatott a kérdező tudomására is a jogorvoslati eljárás kezdeményezése.A Kbt. 148. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Jogorvoslati eljárás tárgyalás tartása nélkül

Kérdés: Hogyan zajlik a jogorvoslati eljárás, ha nem tart tárgyalást a DB?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a főszabály a Kbt. 161. §-a értelmében, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság csak a legszükségesebb esetekben tart tárgyalást, sőt van olyan eset, ahol tárgyalás tartására egyáltalán nem biztosít lehetőséget a jogszabály.A Kbt. utalt, 161. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Kapacitást nyújtó szervezet megjelölése alvállalkozóként

Kérdés: A Döntőbizottság friss határozata szerint (D.169/2017.) – mely a 2017-es módosított Kbt.-re hivatkozik – kapacitást nyújtó szervezetet nem kötelező alvállalkozóként megjelölni a szakmai tapasztalatot igazoló referenciák vonatkozásában. Valóban így kell-e eljárni a jövőben, elégséges-e beírni a kapacitást nyújtó szervezetet, megnevezni azt, és a rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot becsatolni? Mondhatja-e az ajánlattevő, hogy a kapacitást nyújtó szervezet tanácsot ad időnként, a szolgáltatását nem pénzszolgáltatás ellenében végzi, számla kibocsátására nem kerül sor, emiatt nem minősül alvállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] Az érintett DB-határozat az alábbiak szerint fogalmaz a kapacitást nyújtó szervezet alvállalkozói státuszának automatikus megállapítása vonatkozásában:"... a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint az előírt alkalmassági követelményeknek való megfeleléshez igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] A szerződés ennek megfelelően tehát a Kbt. mellőzésével köttetett, mely a Kbt. 127. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében semmis. E pont szerint ugyanis semmis az a szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. Ennek megtámadására a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.
1
2
3
7