Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása módszerének meghatározása

Kérdés: Meg kell-e határozni azt a módszert, amellyel az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja? Elegendő e körben, ha utal a KH vonatkozó útmutatójára?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatosak, és behatárolják az ajánlatkérő mozgásterét.A Kbt. 71. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok értékelési szempontját.A (3) bekezdés értelmében, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Azonos ajánlatok adott részszempontra

Kérdés: Mit kell tennünk ajánlatkérőként akkor, ha egy adott részszempontra az összes ajánlattevő azonos ajánlatot ad?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani, és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani, ha– az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:  

Választott bíróság igénybevételének kiköthetősége közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Kikötheti-e az ajánlatkérő a szerződésben jogvita esetére választott bíróság igénybevételét?
Részlet a válaszából: […] ...elé terjesztik.A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint választottbírósági eljárásnak a bírósági peres eljárás helyett van helye, vagyis hatályos jogunkban a választottbírósági kikötés kizárólagos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:  

Egyenértékűség, helyettesíthetőség építési beruházásoknál

Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 26. §-ának (6) bekezdése vonatkozik-e az építési beruházás tárgyú eljárásban a beépítendő elemekre, szerkezetekre? Azaz ha a költségvetési kiírásban egyes beépítendő elemeket, szerkezeteket gyártóra, típusra, gyártmányra hivatkozva határoz meg az ajánlatkérő, a megnevezés mellett kell-e szerepeltetni a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést? Amennyiben a fenti kérdésre igen a válasz, úgy az ajánlatkérőnek a felhívásban, a műszaki leírásban meg kell-e határoznia azt, hogy mit ért egyenértékűség alatt, meg kell-e határoznia a helyettesítő termékek paramétereit, amelyek alapján az ajánlatkérő eldöntheti az egyenértékűséget?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet 26. §-ának (6) bekezdése értelmében a közbeszerzés tárgyának egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Az egyenértékűség megállapításának időpontja a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Építési beruházás beszerzésére irányuló eljárásban az egyenértékűséget az ajánlatkérő az ajánlatadás során, avagy a kivitelezés során dönti el?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet alapján az egyenértékűség két szempontból értelmezhető. A rendelet 26. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Beszerzés tárgyának meghatározása a kiírásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem adott meg konkrét példányszámokat, csak nagyon tág intervallumot tól-ig megjelöléssel a beszerzés tárgyát képező termék vonatkozásában. Ennélfogva árakat sem tudunk megalapozottan adni, mert az nagyban függ a példányszámtól. Az előzetes vitarendezés iránti kérelmünket az ajánlatkérő elutasította azzal, hogy korábban is érkezett érvényes ajánlat a fenti tartalmú felhívás (dokumentáció) alapján. Jogszerű így a kiírás?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 38. § (3) bekezdésének d) pontja egyértelműen előírja, hogy az eljárást megindító felhívásnak tartalmazni kell különösen a közbeszerzés tárgyának és mennyiségének megjelölését.Az nem lehet az ajánlatkérő egyedüli érve, hogy volt már, aki képes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címke:

Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatás kérése nélkül képes megfelelni az ajánlatkérő által jogszerűen támasztott követelményeknek, akkor egy opcionális eljárási cselekmény hiánya (tájékoztatás kérése) nem alapozhatja meg az érvénytelenséget. Alátámasztja ezt az a tény, mely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Kötbérmérték meghatározásának módja a dokumentációban

Kérdés: Jogszerű-e az, ha az ajánlatkérő a késedelmi kötbér minimummértékét határozza meg a dokumentációban, és e vonatkozásban egyéb adatot nem közöl? Így akár vállalhatunk az ajánlatkérő által meghatározottnál nagyobb mértékű kötbérfizetést is?
Részlet a válaszából: […] ...kötbér alkalmazását. Ha a kötbér mértéke az ajánlatkérő által előre meghatározott szerződéses kötelezettség egyik eleme nyílt eljárásban, akkor az annak módosítására tett javaslat az ajánlatot is érvényteleníti. Minden esetben részletesen el kell tehát olvasni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címkék:  

Környezetvédelmi termékdíj szerepeltetése az ajánlati árban

Kérdés: A jogszabály és a felhívás szerint az ajánlati árat úgy kell meghatározni, hogy abban valamennyi, az ajánlattevő által érvényesíteni kívánt díjat, igényt fel kell tüntetni – az általános forgalmi adó kivételével. Ehhez képest az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatnak nem kell tartalmaznia a környezetvédelmi termékdíjat, arról majd esetenként, az egyes megrendelések vonatkozásában egyeztetnek a felek attól függően, hogy az eseti megrendeléssel érintett termék termékdíj-fizetési kötelezettség alá esik-e, avagy sem. Elfogadható ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...azaz nem a becsült érték szabályainak megfelelően definiálja azt.A Kbt. 71. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok értékelési szempontját.A (2) bekezdés a) és b) pontja értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Árkalkuláció hiányos műszaki tartalom birtokában

Kérdés: A dokumentációban az ajánlatkérő ki­emelten jelezte, hogy nem áll módjában megadni a beszerzés tárgyát képező kiadvány paramétereit. Hogyan lehet így árakat kalkulálni?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyának részleteivel.A közbeszerzési törvény 39. §-ának (2) bekezdése szerint a közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az eljárást megindító felhívásban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
1
166
167
168
443