Ajánlati kötöttség tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Ajánlattételi dokumentációban szerepel az alábbi kitétel:
„Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az ÁR-hoz maximálisan 120% ajánlható meg. Amennyiben az ajánlattevő a meghatározott maximum 120%-nál magasabb %-ot ajánl meg, abban az esetben az ajánlatkérő az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja.” Ezenkívül az Ajánlattételi dokumentációban az AK rögzíti:
„Az ajánlatkérő fenntartja annak a lehetőségét, hogy az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást.”
A bontási jegyzőkönyv szerint születtek azonban 120%-nál magasabb ajánlatok, sokaknál. Az ajánlatkérőnek ki kell(ene)-e zárnia ezeket az ajánlattevőket ebben a fázisban, vagy csak abban az esetben, ha a végső ajánlat adásakor tesznek 120%-nál magasabb ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés rendkívül érdekes, hiszen főszabályként tárgyalásos eljárásról van szó, melytől az ajánlatkérő eltérhet, így az ajánlati kötöttségi időpont is azonnal megváltozik. Válaszunkban induljunk ki a tárgyalásos eljárás szabályából, mely alapján csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Szakember tapasztalatának igazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő értékeli a szakember (felelős műszaki vezető vagy FMV) többlettapasztalatát. A megajánlott többlettapasztalat alátámasztására benyújtott önéletrajzban szereplő adatokat (projekt megnevezése, ellátott tevékenység, megrendelő, kezdés-befejezés időtartama) az ajánlatkérő információkérés keretében ellenőrzi, különösen a szakemberre vonatkozó részvételt. Több megrendelő azt a tájékoztatást adta, hogy az említett projekt teljesítése nem volt szerződésszerű, kötbér alkalmazására került sor. Az ajánlatkérő figyelembe vehet-e olyan szakmai többlettapasztalatra vonatkozó projektet, ahol a szakember FMV-tevékenységet látott el, és a teljesítés nem volt szerződésszerű?
Részlet a válaszából: […] ...(1) A 21. § (1) bekezdés a) pontjának és (3) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a következő módon kell igazolni...”Mivel a Korm. rendelet 21. §-ának fent említett előírása csak és kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.
Kapcsolódó címkék:    

Előzetes piaci konzultáció

Kérdés: Az előzetes piaci konzultáció során beérkezett vélemények alapján a beszerzési tárgy műszaki tartalma jogsértő, emiatt a gazdasági szereplő a még meg sem indult eljárás visszavonását követeli. Szükséges-e, és ha igen, akkor mit kell írni az összefoglalóban, hogy jogszerűen járjunk el, mivel kötelező számunkra az EPK lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] ...63/2022. Korm. rendelet vonatkozik ebben az esetben az ajánlatkérőre, mely szerint az előzetes piaci konzultáció során közzé kell tenni az eljárási dokumentumokat, és a véleményezés lehetőségét biztosítani az alábbi 1. § (5) bekezdésének megfelelően. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Támogató okirat értelmezése

Kérdés: Az eljárást megindító felhívásban kifogásolta az egyik ajánlattevő, hogy nem elegendő a támogatói okirat ahhoz, hogy a szerződés hatályba lépjen. Véleményünk szerint a támogatási szerződés ezzel egyenértékű, így az ajánlattevő kifogása nem helytálló. Mi a véleményük?
Részlet a válaszából: […] A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése definiálja a támogatási szerződést és a támogatói okiratot is. Valójában a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

DBR és indikatív ajánlatkérés

Kérdés: Egy árubeszerzésre vonatkozó dinamikus beszerzési rendszerbe felvettek minket részvételre jelentkezőként. Az ajánlatkérő rendszeresen küld indikatív ajánlatkéréseket a dinamikus beszerzési rendszerre hivatkozással. Kötelesek vagyunk ezekre válaszolni azért, mert a jegyzéken szerepelünk?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 28. §-a alapján az ajánlatkérő megfelelő alapossággal köteles a közbeszerzési eljárását előkészíteni. Az előkészítési cselekmények között az ajánlatkérő köteles az adott (köz)beszerzés becsült értékének felmérésére és a felmérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Az ajánlatkérő döntéseinek megsemmisítése

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a DB egy adott pontig, az egyik kiegészítő tájékoztatásig semmisítette meg az eljárást? Ezt vajon az EKR-ben hogyan lehet kezelni? Visszatérjünk valahová, ahol csak „félig” voltunk?
Részlet a válaszából: […] ...EKR ebben a helyzetben nem tudja az ajánlatkérőt visszahelyezni félig az ajánlattétel folyamatába, az eljárást nem fogja tudni az ajánlatkérő tovább folytatni, annak ellenére, hogy logikailag a jogorvoslati fórum döntése ezt lehetővé tenné. Az eljárást egészen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

DBR ajánlattevői jegyzék

Kérdés: Cégünket felvették egy dinamikus beszerzési rendszerbe. A jegyzéken szereplő ajánlattevőként lehetőségünk van arra, hogy más közbeszerzési eljárásban ne kelljen igazolni alkalmasságunkat és a kizáró okokat, hivatkozással a jegyzékre?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági szereplők listájához, egy szabályozott előzetes kiválasztási mechanizmus eredményeként jön létre az adott közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódóan.A dinamikus beszerzési rendszerben történő szereplés egyetlen jogszabályi következménye, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Aláírásminta elfogadhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérők a kiírásban aláírási címpéldány helyett általában elfogadják az ügyvéd által készített aláírásmintát is, de hivatkoznak a Ctv.-nek történő megfelelésre. Milyen feltételeknek kell megfelelni az ügyvéd által készített aláírásmintának a Kbt. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az esetek többségében a gazdasági szereplők jogi személyek, azon belül is cégek, és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) hatálya alá tartoznak. Ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Egymásra épülő szerződésmódosítási jogalapok

Kérdés: Egy építési beruházási szerződést módosítottunk a Kbt. 141. § (2) bekezdésre és a 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti jogalapra hivatkozással, és szükséges a szerződés újabb, azaz második számú módosítása. Helyesen járunk-e el akkor, ha a szerződést a Kbt. 141. § (2)–(3) bekezdés szerinti jogalapra alapítottan módosítjuk ismét azzal, hogy az első és második szerződésmódosítás szerinti, azonos jogalapra, azaz „de minimis” jogalapra alapított értékváltozás összesen nem haladja meg az alapszerződés értékének 15%-át?
Részlet a válaszából: […] ...alábbiak szerint:„141. § (2) A szerződés – a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése – vagy több módosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Kiegészítő tájékoztatás és EPK

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni. Kérdést küldtünk az ajánlatkérő részére a műszaki tartalommal kapcsolatban, és kértük a pontosítást, de az ajánlatkérő azt a választ adta, hogy a műszaki tartalmat előzetes piaci konzultáció során nem vitatták, ezért nem változtat rajta. Jogszerű ez a hozzáállás?
Részlet a válaszából: […] ...előzetes piaci konzultáció és a kiegészítő tájékoztatás két különböző eljárási cselekmény. A két eljárási cselekményre a közbeszerzési eljárás két különböző szakaszában kerül sor, a két eljárási cselekmény célja különböző.Az előzetes piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.
1
22
23
24
442