Ajánlati kötöttség időszaka

Kérdés: Az ajánlati biztosítékunk csak két hónapra szól (ez volt a felhívásban mint minimális időszak) úgy, hogy várhatóan egyrészt hosszabb lesz az értékelés, másrészt ha esetleg nyernénk, akkor azt az időszakot nem fedi le. Érvénytelenítheti-e az ajánlatunkat az ajánlatkérő azért, mert így adtuk be az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. § (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja az alábbiak szerint:„54. § (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Opciós mennyiség

Kérdés: Közbeszerzési keretszerződést szeretnénk kötni árubeszerzési témában, 2 évre szólóan, a terméklista 30 termékcsoportból és összesen 120 termékből áll. Opciós mennyiséget is szeretnénk kikötni a szerződésben. Mikor járunk el jogszerűen az opciós mennyiségek meghatározása tekintetében? Vonatkozhat az opció csak bizonyos termékcsoportokra, vagy akár csak egyes termékekre is?
Részlet a válaszából: […] Az opció fogalma a Kbt. 58. §-ában és a 141. §-ában jelenik meg. A Kbt. 58. §-a alapján az eljárást megindító felhívásban kell megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét, valamint a szerződéstervezetben foglaltaknak megfelelő mennyiségi eltérést vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Bekapcsolódó gazdasági szereplő

Kérdés: A 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése alapján: Amennyiben a rendelkezésre álló határidőben egyetlen gazdasági szereplő sem kapcsolódik be az előzetes piaci konzultációba, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívást az előzetes piaci konzultáció meghirdetését követő tizennegyedik napnál hamarabb is megküldheti a Közbeszerzési Hatóság vagy a Kbt. 51. § (1) bekezdésének alkalmazása esetén a gazdasági szereplők részére. Ki számít bekapcsolódó gazdasági szereplőnek? Aki csak érdeklődik, de nem tesz észrevételt, az bekapcsolódó gazdasági szereplő?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához valójában azt kell eldönteni, hogy a bekapcsolódó gazdasági szereplő aktívan eljárási cselekményeket is folytat, vagy csak az érdeklődés jelzése gombot nyomja meg. A Kbt. preambuluma is használja a kifejezést az alábbiak szerint:„Magyarország...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Minimum két ajánlat előírása

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárást tervezünk kiírni, és az előkészítő bizottság tagjai a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont opcionális alkalmazásának előírására tettek javaslatot annak érdekében, hogy a verseny biztosított legyen. A közbeszerzési szakértőnk azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy ha csak egy ajánlat kerül az eljárásban benyújtásra, kötelező lesz eredménytelennek nyilvánítani az eljárást. Hogyan kell értelmezni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:„75. § (2) bekezdésAz ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha…e) – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Adminisztratív hiba az ártáblázatban

Kérdés: Reparálható-e az a jogsértés, ha az ajánlatkérő már a bontást követően veszi észre, hogy hiba van az egyik táblázatban, melyet minden ajánlattevő benyújtott, különbözőképpen kezelve az egyik – a felhívás tartalmától eltérő – sor kitöltését?
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez hasonló problémával szembesült az ajánlatkérő a D. 217/2024. sz. határozatban foglalt esetben. Itt az ajánlati ártáblázatban adminisztratív hiba miatt a legfeljebb napok számát 182 napban határozta meg, amely a szerződés teljesítésének kérelmező által elvárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati biztosíték és DBR

Kérdés: Ajánlatkérőként olyan DBR-t szeretnénk felállítani, ahol a későbbiekben a beszerzések nagyságától függően kérnénk ajánlati biztosítékot. Van arra jogi lehetőség, hogy DBR esetében előírjunk ajánlati biztosítékot, de nem minden ajánlattétel esetében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 107. § (1) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszer a meghívásos közbeszerzési eljárás szabályain alapul. Ennek megfelelően a gazdasági szereplőknek a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételére a meghívásos eljárás részvételi szakaszára vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Hirdetmény-ellenőrzés

Kérdés: Mi értelme van az eredményhirdetésről szóló tájékoztató hirdemény-ellenőrzésének, amikor nincs is rajta mit ellenőrizni? Miért kell azért fizetni, ami egyébként az eljárási dokumentumokból következik?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény-ellenőrzési kötelezettséget a 44/2014. számú MvM rendelet 9. §-a írja elő, mely vonatkozik az összes eljárást megindító hirdetményre, eredményről szóló tájékoztatóra, szerződésmódosításról szóló tájékoztató hirdetményre az alábbiak szerint:– A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Szakember cseréje munkaviszony megszűnése miatt

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlattevőnek folyamatban lévő eljárás során értékelési szempont igazolására bemutatott szakembert cserélni (mert annak megszűnik a munkaviszonya)?
Részlet a válaszából: […] Kétféle lehetőséget kell felvázolnunk a válasz megadásakor. Először feltételezzük, hogy az érintett szakember alkalmassági követelményt is igazol, másodszor feltételezzük, hogy a szakember csak értékelési szempont vonatkozásában került bevonásra, és mindkét esetben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (továbbiakban: FAKSZ) tevékenysége, de leginkább a mögöttes jogszabályi rendezettség attól függően határozható meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásra a hatályba léptető rendelkezések közül melyik vonatkozik, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Becsült érték meghatározása a keretmegállapodás második részében

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a beszerzés becsült értékét is megadjuk?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban véleményünket kifejezetten közbeszerzési értelemben fogalmazzuk meg a beszerzés becsült értékének meghatározása vonatkozásában. Feltételezzük, hogy az ajánlatkérőnek rendelkezésre áll a fedezet, amennyiben a beszerzését meg kívánja valósítani, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.
1
4
5
6
51