KBA-ra és az EKR-re vonatkozó közzétételi szabályok

Kérdés: Pontosan mit kell közzétenni a KBA-ban és mit az EKR-ben? (A Kbt. 43. §-a alapján egyértelmű a helyzet, de az nem szól az EKR-ről.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. főszabálya szerint valóban a 43. § érvényesül, azonban az EKR 2018. április 15-i kötelező alkalmazásával hatályba lépett, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet eltérő szabályait kell alkalmazni, melyek eltérhetnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Szerződés feltöltésének díja

Kérdés: Kell-e fizetni azért, ha csak a szerződést szeretné az ajánlatkérő a KBA-ba (CoRe) feltölteni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződés, hasonlóan az összegzéshez vagy a közbeszerzési tervhez, előzetes vitarendezéssel kapcsolatos adatokhoz a Kbt. 43. §-ában kerülnek felsorolásra. A KH adatbázisában történő közzétételi kötelezettség innen ered.A törvény 43. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Műszaki-szakmai alkalmassági szempont mellőzhetősége a felhívásból

Kérdés: Az év elején megjelent uniós nyílt közbeszerzési eljárás felhívása alapján szeretnénk ajánlatot tenni. A felhívásból úgy látjuk, hogy az ajánlatkérő nem írt elő műszaki-szakmai alkalmassági szempontot, ugyanakkor ennek indokát nem adta meg. A dokumentációt még nem váltottuk ki, mert úgy látjuk, hogy így bárki indulhat a tenderen, a mi referenciánk és felkészült szakembergárdánk nem jelent számunkra előnyt. Mit javasolnak, kérdezzünk rá erre az ajánlatkérőnél? Jogszerű így ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] A műszaki és szakmai alkalmassági feltételek ajánlatkérői előírása tekintetében 2017. január 1-jén változott a Kbt. vonatkozó előírása az alábbiak szerint:A Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő csak a közbeszerzési dokumentumokban megindokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Válasz előzetes vitarendezési kérelemre

Kérdés: Mit tehetünk, ha az előzetes vitarendezési kérelemre nem válaszol az ajánlatkérő? Az előzetes vitarendezési kérelmet nem az összegzés vonatkozásában nyújtottuk be, hanem még az ajánlat benyújtása előtt, értelemszerűen a korábbi Kbt. alapján indult eljárásban.
Részlet a válaszából: […] Az előzetes vitarendezési eljárásra, tekintettel arra, hogy a korábbi Kbt., azaz a 2011. évi CVIII. törvény hatálya alatt indult közbeszerzési eljárásban kezdeményezték, a 2015. évi CXLIII. törvény (új Kbt.) 197. § (2) bekezdése alapján a korábbi Kbt.-t kell alkalmazni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Előzetes vitarendezés és egy későbbi jogorvoslati eljárás kapcsolata

Kérdés: Jelent-e valamilyen előnyt az új törvényi rendelkezések szerint a későbbi jogorvoslat szempontjából, ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtunk be az írásbeli összegzés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. 80. §-a tartalmazza az előzetes vitarendezés szabályait, amelyek a korábbi szabályozással szinte teljesen megegyeznek.Az előzetes vitarendezési kérelem benyújtása a jogorvoslat érdemi elbírálása szempontjából semmilyen előnnyel nem jár, ugyanakkor a jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Kiegészítő tájékoztatás jogszabályba ütközése

Kérdés: Mit lehet akkor tenni, ha a kiegészítő tájékoztatás szerinti válasz véleményünk szerint a Kbt.-be ütközik?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatással, annak tartalmával, megadásával, a határidőkkel kapcsolatos közbeszerzési rendelkezéseket alapvetően az ajánlatkérőnek kell betartania. Abban az esetben, ha az ajánlattevő észleli, hogy a kiegészítő tájékoztatás feltételezhetően nem felel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Jogorvoslati jog hirdetmény nélkül induló nemzeti rezsimben

Kérdés: Egy hirdetmény nélkül induló nemzeti eljárás első közzétett dokumentumai (előzetes vitarendezési kérelem, szerződés) a KBA-ban jelennek meg. Ezek közzététele előtt az ajánlattételre felhívott szervezeteken kívül más szervezetnek nem jut tudomására az eljárás. Ha valamiért elhúzódik az eljárás, és az ajánlattételi felhívás sérti valamely más szervezet érdekeit, és jogorvoslatot indítana, előfordulhat, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdése szerinti 90 napos jogvesztő határidőt lekési. Ezért lesznek olyan eljárások, amelyekkel kapcsolatban esély sincs a jogorvoslatra. Lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény közzététele nélküli induló tárgyalásos eljárások megtámadása esetében a kérdés feltehetően azon ajánlattevőkre vonatkozik, akik/amelyek nem kaptak meghívást az eljárásba. Ebből adódóan nem lesznek ügyfélképesek az eljárás során, még a jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Igény helyszíni bejárásra

Kérdés: A kiírást elolvasva, majd a dokumentációt átvéve úgy láttuk, hogy a beszerzés tárgya alapján indokolt lenne a helyszíni bejárás, de az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy erre nem kerül sor. Kérhetjük-e ezt és milyen formában? Vagy támadjuk meg valamilyen jogcímen a kiírást? (Szerintünk bejárás nélkül nem lehet megalapozott ajánlatot tenni.)
Részlet a válaszából: […] A helyszíni bejárás lehetőségének biztosítását az ajánlatkérő jogkörébe utalja a Kbt. Erre tekintettel az ajánlatkérő jogosult meghatározni, hogy adott közbeszerzési eljárásban kíván-e helyszíni bejárást tartani, avagy sem. Építési beruházás megvalósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Munkanapokban meghatározott határidő értelmezése

Kérdés: A Kbt. több helyen munkanapokban meghatározott határidő alkalmazását írja elő. Az így megadott határidő pontosan mikor jár le? Az utolsó nap 24. órájában, vagy az adott napon, a munkaidő végén? Nevezetesen például, ha az ajánlattevő vitarendezési kérelmet nyújt be, de az a határidő utolsó napján, munkaidő után érkezik meg az ajánlatkérőhöz, az határidőben benyújtottnak, avagy elkésettnek tekintendő?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő ismerte az ajánlatkérő munkaidejét, ez gyakorlatilag azzal jár, hogy eleve többnapos hátrányt szenvedne el az ajánlatkérő, ha például péntek este érkezett kiegészítő tájékoztatáskérésről hétfőn reggel szerez tudomást. Ennek azonban ellentmond...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Ajánlatkérő iratainak postai kézbesítése

Kérdés: Van-e olyan rendelkezése a Kbt.-nek, amellyel kizárja, hogy bármely iratot postai úton küldjön meg az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. szerint írásban történik a postai vagy közvetlen kézbesítés, a fax, vagy az elektronikus úton történő kapcsolattartás. A postai út igénybevételére azonban csak kivételesen és indokolt esetben van lehetőség.A törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.
1
3
4
5
6