Találati lista:
11. cikk / 102 Szerződés megköthetősége a Döntőbizottság Kbt. 156. § (4) bekezdése szerinti végzése alapján
Kérdés: Eddig nem volt támadható a szerződés megkötésére vonatkozó végzés. Jól értem, hogy ezután annak ellenére nem köthetik meg a szerződést a felek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság meghozza a döntését a szerződéskötés engedélyezéséről?
12. cikk / 102 Az eljárás előkészítésében részt nem vett tervező összeférhetetlensége
Kérdés: Amennyiben a tervező nem kíván az előkészítésben részt venni – bár az ajánlatkérő felkérte –, de a későbbiekben két ajánlattevő mellett is megjelenik, ez összeférhetetlen?
13. cikk / 102 Tervező és ajánlattevő összeférhetetlensége
Kérdés: A közbeszerzés tárgyát képező kivitelezési munkához szükséges terveket kibocsátó jogi személy elindulhat-e a tárgyi munka kivitelezési pályázatán, nem összeférhetetlen-e a tervezési tevékenysége az ajánlattevői minőséggel? Tekinthető-e a kiviteli tervek elkészítése az eljárás előkészítésének?
14. cikk / 102 Eljárás FAKSZ-szolgáltatás 2021. február 1-jét követő igénybevétele esetén keretmegállapodás hiányában
Kérdés: Mit kell tennem, ha még nincs hatályban keretmegállapodás, amennyiben a FAKSZ-szolgáltatást a központosított közbeszerzési rendszerből kell igénybe vennem februártól?
15. cikk / 102 Tervezői összeférhetetlenség
Kérdés: A Kbt. 25. §-ának (3) bekezdése alól speciális kivételt biztosít az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendelet 18. §-a. A Kbt. 3. §-ának 21. pontja alapján közbeszerzési dokumentumnak minősül a műszaki leírás, valamint a kiegészítő tájékoztatás is. A Fővárosi Bíróság 13.K.30.015/2010/55. számú ítélete indokolása szerint: "csak az adott közbeszerzéssel közvetlenül összefüggő előkészítő cselekmények, az adott eljárás felhívásának és dokumentációjának elkészítésében való közvetlen konkrét részvétel képezheti az összeférhetetlenség alapját". A tervezői közreműködési kötelezettség a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban járhat-e ezek alapján egyértelmű többletinformációval, tényleges versenyelőnnyel, összeférhetetlenséggel?
16. cikk / 102 Központi ellenőrzés folyamatban lévő eljárásokban
Kérdés: A központi ellenőrzés hatályon kívül helyezése szükségessé teszi-e, hogy a folyamatban lévő eljárások végét még "visszavigyük", ami például a 2021. év közepén is ellenőrzést eredményez?
17. cikk / 102 Eljárásindítás központi ellenőrzés nélkül
Kérdés: Elindíthatom-e az eljárást, ha a központi ellenőrzés alapján az még nem engedélyezett?
18. cikk / 102 Beszerzések ellenőrzésével kapcsolatos kormányrendelet hatálytalansága
Kérdés: Olvastam, hogy már nem kell alkalmazni a 459/2016. kormányrendeletet, de akkor hatályát is kellene vesztenie, hiszen így félreérthető, hogy mégis alkalmazni kell az értékhatár alatti beszerzések esetében. Mikor veszti hatályát a rendelet?
19. cikk / 102 Szakmagyakorlási feltételek teljesülésének ellenőrzése
Kérdés: Meglepő döntés jelent meg a D. 216/2020. számú határozatban. A döntés tartalmát hogyan kell érteni abban az esetben, ha például külföldi kamara tagja az érintett szakember?
20. cikk / 102 A VBÜ kormányrendelet hatálya
Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
